Japanban az iskolak nemcsak a konyvekbol tanulast jelentik, azt is elsajatitjak, hogy tisztelettel banjanak egymassal es a kornyezetukkel, hogy maguk korul tisztasagot tartsanak, es kozosen egyutt valjanak felelossegteljes tagjaiva a tarsadalmuknak.
A gyerek neveleset mar egesz kiskorban elkezdik, az anyuka kyoiku mama, oktato mami szerepbe lep es egy csomo mindent tanit neki, felkesziti a csoppseget lelkileg, szocialisan az elotte allo evekre. Tanfolyamokon vehetnek reszt az anyukak, hogy megtanuljak, hogyan fejleszthetik a gyerekeiket, a japan tokeletessegre valo torekves, mar az alapoknal elkezdodik. Nagyon sok hasznos tevemusor es ingyenes tanfolyam van ahonnan szinten sokmindent lehet tanulni, kicsiknek-nagyoknak egyarant.
Az ovodak yochien es hoikuen. Elobbit az oktatasugyi miniszterium mukodteti es tanulnak is valamit a gyerekek, utobbi a munkaugyi miniszterium hataskorebe tartozik es inkabb megorzo/felvigyazo jellege van.
Itt nem szeptemberben kezdodik a tanev, hanem aprilisban es ennek megfeleloen aprilistol, kovetkezo ev marciusaig tart egy tanev. Fix datum nincs, valamikor aprilis elejen elkezdik, megyenkent regionkent eltero lehet.
Ez nem csak az iskolara, hanem mas munkahelyekre is igaz, aprilis az ev kezdes, marcius pedig az evzaras idoszaka.
A japan nyelvben harom irasrendszer van: a hiragana es a katakana szotagirasok, valamint a kanji, kinai eredetu szoiras. 2010 ota 2136 darab karakter alkotja, az oktatasi miniszterium altal elkeszitett irasjel listat.
Az iras tudomanya Kinabol erkezett, a 6.szazadban foleg buddhista szerzetesek es tudosok oktattak az itt eloket es elkezdtek megszervezni az oktatas rendszeret. Ez foleg az uralkodo osztaly es gazdagok kivaltsaga volt, az Edo korszakban is (1603-1868) inkabb a szamurajok reszesultek oktatasban.
Kesobb a buddhista teplomokban is szerveztek oktatasokat az iparos, foldmuves es kereskedo retegeknek, onnantol kezdve kezdett novekedni az irastudok aranya.
Az elso nagy valtozas a 19.szazad kozepen a Meiji korszakban kovetkezett be (1868-1912), ekkor porosz mintara harom szintu oktatasi rendszert hoztak letre: elemi, kozepfok es felsofok.
1877-ben hoztak letre az elso csaszari egyetemet ami meg ma is letezik, ez a Tokyo Daigaku. Ekkor tettek kotelezove az iskolaba jarast es hoztak letre az oktatasi miniszteriumot.
A II.vilaghaboru utan vezettek be a 9 ev kotelezo oktatast es letrehoztak azt az iskolarendszert amelyet azota is hasznalnak.
A japan alapfoku es kozepfoku kepzes 3 szinten zajlik: 6, 3 es 3 evekre bontva.
A gyerekek 6-7 eves korban mennek iskolaba, es 6 evig jarnak altalanos iskolaba, aminek a japan neve: shogakko.
Innen kerulnek be a kozepiskolaba, ahova 3 evet jarnak. Ez az europai also-kozepiskolanak felel meg inkabb es a chugakko elnevezest kapta.
Fent emlitett 9 evet kotelezo elvegezni.
Az ezutan kovetkezo 3 ev a kotogakko, felso-kozepiskola (gimnazium), melyet kovetoen a fiatalok 60%-ka tovabb megy a felsoktatasba.
A daigaku az egyetem, ahol az alapkepzes 4 ev, utana lehet menni 2 eves mesteri kepzesre, vagy kulonbozo specialis szakokra. A daigakko is egyfajta egyetem (szo szerinti forditasban nagy iskola), ami hasonlo kepzest ad, az elnevezes is hasonlo, viszont torvenyileg nem egyetemkent hatarozzak meg.
A kozepiskola befejezese utan kinal alternativat a tanki daigaku vagyis rovid egyetem (olyan mint nalunk a foiskola).
A senmon gakko specifikus szakmai tudast ad, mint nalunk a szakiskolak.
Az iskolakban a legfontosabb tantargy a kokugo (szo szerint az orszag nyelve) ami a japan nyelv es irodalom elsajatitasat jelenti. Ekkor kezdik meg a kanjik tanulasat, az elso 6 ev alatt osszesen 1006 darabot kell elsajatitaniuk, a maradek 1130-at az also- es kozepiskolaban. Bal oldali kep az altalanos iskolasok tankonyve.
Tarsadalomtudomanyon belul egyben oktatjak a tortenelmet es a foldrajzot. Tovabbi tantargyak: matematika, fizika, kemia, biologia, technika, haztartastan, zene, kepzomuveszet, testneveles... stb.
A jo modor, erkolcsosseg, embertarsaink tisztelete, igazsagossag, onkontroll, az allatokrol es termeszetrol valo gondoskodas mind-mind fontos resze a tananyagnak. Azt is megtanuljak, hogyan legyenek nagylelkuek, konyoruletesek es empatikusak.
Altalaban hetfotol pentekig jarnak iskolaba, de nagyon sok helyen meg szombaton is. Varosonkent, regionkent meg van hatarozva hogy egy honapban hany szombatot kell az iskolaba tolteniuk. Az orak 8 -tol kezdodnek, de hetfonkent korabban osszegyulnek, mert van egy iskolai gyules, ahol az igazgato beszedet mond.
Az orak 45-50 percesek, fel 1-tol van az ebedszunet ami kb. 1 orat tart es meleg etelbol all, amit az osztalyon beluli felelosok, -akik pontos korforgasban cserelodnek-, visznek be a terembe, osztanak szet, amikor befejeztek, akkor pedig elmosogatnak, maguk utan rendet es tisztasagot hagynak.
Sok iskolaban nevelnek sajat novenyeket, es megtanitjak a gyerekeket hogyan kell ezekbol egeszseges, konnyu eteleket fozni, fejlesztve ezzel az onallosagukat es a munkamoralt.
Az altalanos iskolaban a tanar es a diakok mind egyutt ebedelnek az osztalyteremben, ez nagyban erositi a tanar-diak kapcsolatot.
A diakok ebedjet egy standardizalt menu alapjan fozik, melyet szakkepzett szakacsok es egeszsegugyi szakemberek fejlesztettek ki.
Az iskolai ebedet 1889-ben vezettek be Yamagata prefekturaban, aztan elterjedt az egesz orszagban. Az Edo muzeumban bemutatjak, hogy az evek soran mibol allt az iskolasok menuje:
Nincsenek takaritok, tanitas utan a gyerekek takaritjak a termeket, a folyosot. Ez nagyfoku rendszeretetre, onallosagra es a munka becsuletere tanitja oket, valamint elsajatitjak azt a rendkivul fontos felfogast, hogy a kornyezet tisztan tartasa mindannyiunk felelossege.
A tanitas utani idoszak a houkago, ilyenkor lehet kerdezni a tanaroktol ha valamit nem ertettunk meg oran, ok keszsegesen elmagyarazzak megegyszer.
Ezutan kezdodik az iskolai klubelet, Japanban ugyanis a legtobb iskolaban kotelezo valamilyen szakkorbe (sakuru) vagy klubba (bukatsu) jarni. Rengeteg fele foglalkozas van, ezek altalaban ket nagy csoportba tomorulnek: sport (baseball, softball, kosarlabda, roplabda, tenisz, judo, kendo, uszas,..stb.) kultur-klub (zene, angol, filmezes, fenykepeszet, drama, teaszertartas, mangarajzolas, szamitogep-ismeretek, kalligrafia, angol nyelv, kornyezetvedelem...stb.) ahol ingyen el lehet sajatitani ezeket az ismereteket. Itt megtanuljak az egymasert valo felelossegvallalast, a csapatmunkat, a tarsadalmi etikett es kapcsolatok halozatat, mely fontos lesz a felnott eletukben.
A versenyszellem erositese miatt, a kulonbozo iskolak sportklubjai gyakran osszecsapnak, sot nyaron orszagos versenyeket is rendeznek. Kozben, ismerkednek, uj baratokat szereznek, ezert nem elhanyagolhato az ilyen klubok kozossegformalo ereje sem, ami Japanban egy fontos tarsadalmi hagyomany. Nemcsak a gyerekek, a felnottek is mindenfele tarsulasokba, csapatokba tomorulnek es egyutt csinalnak dolgokat.
A japan iskolak felszereltesege kivalo, a sportszerektol, az uszodaig sok minden segiti a nebulok felkeszuleset. Kozepiskolatol a tanulok egyenruhaba jarnak, melynek van egy teli es egy nyari valtozata es mindannyian egy adott napon valtjak le (a nyarit juniustol szeptemberig hordjak, a telit pedig oktobertol majusig).
A sportfelszerelesuk is hasonlo, a treningruhak, a sportzsakok, az iskolataskak (randoseru), az esokabatok es kalapok, mind-mind egyformak.
A szomszed utcaban van egy altalanos iskola, a gyerkocok altalaban 2-kor szabadulnak es behallatszik a szajuk, amikor elmennek a haz elott. Virgonckodnak, fogocskaznak, szaladgalnak a kis palcika labaikkal. Ok meg nem jarnak egyenruhaba, viszont legtobbjuk sarga sapkat/kalapot visel es a taskajuk is egyforma. Nem szeretik ha fotozom oket, legtobbszor elszaladnak:
Az altalanos iskolai bizonyitvanyban nincsenek jegyek, a „jol megfelelt, megfelelt, es meg egy kicsit igyekezni kell“ jellegu ertekelesek mutatjak, hogy a gyermek jol fejlodik-e.
3 szunet van egy evben amelyeket egy-egy vizsga eloz meg. A tavaszi szunet altalaban 2 hetes, a nyari szunet pedig jul.20 - aug.20 kozott van. A teli szunet altalaban dec.23 -an kezdodik, de nem a karacsony miatt hanem akkor van a csaszar szuletesnapja es az nemzeti unnep. Utana kovetkezik a japan ujevi idoszak es valamikor januar 10-ke korul kezdodik el ujra az iskola.
Igy az iskolai napok szama egy evben 210 korul van, de ez neha 240-250 is lehet a sportnapokkal es kirandulasokkal egyutt.
Az itt megszerzett tudas nem eleg az egyetemi felvetelihez, ezert olyan kulonleges iskolak letesultek, amik felkeszitenek az egyetemi felvetelire. Ez az ugynevezett juku es meglehetosen draga. A szulok millios oszegeket kepesek arra aldozni, hogy a gyerekuk jovojet biztositsak.
Akarcsak nalunk, itt is nehany iskola eros es johiru, es aki odajart azt elismeres ovezi. Az oneletrajzon szamit az intezet neve, ahol vegeztel, minel nepszerubb egy iskola/egyetem, annal nagyobb eselye van a vegzosnek jo munkat talalni. Eloterbe kerul a sznobizmus es szinte mindenki jo nevu iskolaba szeretne jarni, ezert oriasi a tuljelentkezes, es a felvetelik nagyon nehezek.
A gyerekeken nagyon nagy a nyomas. Ha fiatal ongyilkosokrol hallunk, valoszinuleg azert tortent, mert megbuktak a vizsgan, es nem birtak elviselni, hogy csalodast okoztak a szuleiknek.
Az oktatas ma mar nem ingyenes, sot mar az ovodaban is fizetni kell. Barataink csak magan ovodaba tudtak beiratni kislanyukat, mert az allamiban limitaltak voltak a helyek es igy evente 5000 eurot fizetnek.
Masik baratunk a foiskolai tanulmanyaiert 5 millio yent (kb. 38 ezer euro) fizetett 20 evvel ezelott.
A yobiko kifejezetten a felsooktatasi intezmenyekre kesziti fel a jelentkezoket. Ide jarnak a ronin-ok, akiknek nem sikerult a felvetelijuk es a kovetkezo 1-2 evet tanulassal toltik.
A japan tarsadalomban a tanarok ma is nagyon nagy megbecsulesnek orvendenek, es olyan szemelyisegek, akik valoban peldat tudnak mutatni a diakoknak. Magas fizetest kapnak, hiszen toluk fugg a legujabb generacio muveltsege, tudasa. Lelkiismeretesen kovetik diakjaik mindennapjait, ha valamelyikuk az iskola melle jar, szemelyesen keresik fel a csaladot, hogy megtudjak ennek okat es visszatereljek a gyereket a helyes utra.
Egy iskolan belul a legnagyobb kincs a Tokioi Egyetemen (regen Tokioi Csaszari Egyetem) vegzett tanar, mivel ez szamit a legjobb felsooktatasi intezmenynek.
A tanariban szigoru hierarchia uralkodik, amelynek tetejen az igazgato all, utana az igazgatohelyettes, a tobbiek altalaban kor alapjan kovetik.
Az iskolakban folyamatosan azt a szlogent hangoztatjak, hogy „legyel olyan, mint masok”. Japanban az oktatas celja, hogy a diakok felkeszuljenek a felnott eletre es a tarsadalom ertekes reszeve valjanak. Mivel a csoport erejeben hisznek, a gyermekeket nem kulon egyenekkent, hanem a csoportot mint egeszet kezelik. Mindenki ehhez a normahoz igazodik, es aki ezt nem teszi, azt kikozositik. A fegyelem es a szorgalom mellett, a csoportban dolgozas, a beilleszkedes es a csoport harmoniajanak fenntartasa mindennel fontosabb szamukra.
Mindez meglatszik az eredmenyeiken is, a PISA-felmereseken a japan tanulok kiemelkedo sikereket ertek el, es az egyuttmukodo problemamegoldas teren is sokkal jobban teljesitettek, mint sok mas orszagbol jott tarsuk.
