Azt hiszem Amerika sokunknak alomuticelkent szerepel/szerepelt a bakancslistajan. Kommunista orszagban nevelkedven, elerhetetlen alom volt tengerentulra eljutni. Abban az idoszakban filmek, hirek, kozmetikai cikkek vagy ruhak, csak nagyon korlatozott szamban jutottak at az orszaghataron. A beszukult agyu kormanyzas eredmenyekeppen, a mi vilagunk is szukre szabott volt, kulfoldre utazni szinte lehetetlen vallalkozasnak bizonyult.

Nagymamam mesejet hallgattam neha, akinek apukaja megjarta az Ujvilagot. Utlevele mai napig megvan. Nem emlekszem mit es mennyi ideig dolgozott ott, de arra igen, hogy egy jo minosegu ollot hozott, amit nagymamam kezimunkalas soran hasznalt es nekunk soha nem volt szabad jatszani vagy vagni vele, meg papirt sem. Nagyon eles volt es arra ugyelni kellett. Olyannyira vigyaztunk ra, hogy meg most is kitunoen mukodik.

Fiatal lanykent mar nem vagytam annyira az igeret foldjere. Az internet segitsegevel tobb hir, informacio, film, utleiras, kep…stb. jutott el hozzam. A Hollywoodi Oscar galat minden evben megneztem, megcsodalva a noi sztarok kulonleges ruhakoltemenyeit. Sovarogva gondoltam arra, milyen jo lenne egyszer eloben latni. De semmit nem tettem azert, hogy ez megvalosuljon, tehat nem is akartam en igazan odamenni.

Manapsag mar egyaltalan nem nehez Amerikaba utazni. Magyar allampolgaroknak a regi hagyomanyos vizumot eltorultek, helyette egy ugynevezett beutazasi engedelyt, az ESTA-t kell kitolteni online, befizetni a 14 dollart es ha azt jovahagytak mar lehet is csomagolni. Az ESTA 2 evig ervenyes, ezen belul tobbszori beutazasra jogosit. Termeszetesen ez meg nem garancia, hogy beengednek az orszagba, a hatartol visszafordithatnak, ha valami nincs inyukre.

Ferjem dolgozott Amerikaban, o meselt termeszeti tajairol es szepsegeirol. Megigerte, hogy egyszer nekem is megmutatja.
Amiota Azsiaban elunk szabadsagainkat is altalaban itt toltjuk, de most elerkezettnek lattuk az idot, hogy Hawaii felfedezese utan, az amerikai kontinens szepsegeibe is bepillantast nyerjunk.

Aprilis-majusra idozitettuk az utazast, egyreszt ekkor meg nincs annyira meleg, masreszt majusban egy 1 hetes unnepet is hozzacsaphattunk a szabadsaghoz, igy kerek egy honapunk lett. Ez az idopont nem tul elonyos, ha nemzeti parkokat akarunk latogatni, mert csak majus 15-tol kezdodik a szezon es sok ut meg szallaslehetoseg meg zarva van ilyenkor.
Az utitervet mar itthon elkeszitettem, gondosan osszeirva-kiszamolva mit szeretnenk megnezni, hogy kovetik egymast a latnivalok, hol alszunk, mennyi ido az ut…stb. Igyekeztem minel tobb latnivalot bezsuffolni, de aztan rajottem, hogy nem jo ha csupa rohanas az egesz, es mindent kutyafuttaban nezunk meg. Ket nemzeti parkot kihuztam a listarol.

Az utiterv: New York: elso 3 nap, aztan atrepulunk 1 napra Buffaloba megnezni a Niagara vizesest ( kocsival hosszu az ut, nem akartam ennyi idot vesziteni). Utana New Jerseyben baratokat, rokonokat latogatunk, onnan 2 napra legurulunk Washingtonba, megnezzuk a varost es baratokkal talalkozunk.
Majus 1-en repulunk a nyugati partra, Las Vegasba. Mivel nagy kedvencem Celine Dion ott enekel, meg kell neznem ot eloben. A majus 9-kei koncertre vettem jegyeket, addig beiktattuk Sedonat es nehany nemzeti parkot: Grand Canyon, Horseshoe Band, Antelope Canyon, Bryce Nemzeti Park, Zion Nemzeti Park.
Majus 9-re visszamegyunk Vegasba, hogy megtapsoljuk korunk egyik legtehetsegesebb, legtisztabb hangu enekesnojet.
Masnap folytatjuk utunkat a Death Valley fele, aztan le delre a Sequoia Nemzeti Parkba, majd ujra eszak fele a Yosemite Nemzeti Parkba. Onnan San Francisco, es az 1-es uton lefele Los Angeles fele, ahonnan majd repulunk vissza Tokioba. A nagyobb varosokra tobb napot szantam, pl. New York 3, San Francisco 2, Los Angeles 4, Las Vegas 2, a parkokra 2-2 napot plusz az ut.

Megvettuk a repjegyeket oda-vissza, valamint a belfoldi jaratokra ( utobbiakat a Jetblue tarsasagnal), lefoglaltam nehany szallast, megvettem a New York Passt, a jegyeket a koncertre, jegyeket a Skylon Tower kilatojaba a Niagaranal. Letoltottem nehany terkepet a nemzeti parkokrol, de nem volt szukseg rajuk, mindenhol adtak.
A Nemzeti Parkokba a belepok 25-30 dollar/ kocsi mozognak. Ha tobbet is meg szeretnenk latogatni, akkor erdemes az eves belepot venni, ez 80 dollar/ kocsi, raadasul ket nevet lehet rairni, tehat jo esellyel tovabb adhato egy even belul. Egyedul az Antelope kanyonnal nem hasznalhato, az a Navajo indianok kezeben van es ok szabjak az arakat, ok visznek le a kanyonba, magadtol nem mehetsz. Mi az Upper Antelope kanyont latogattuk meg, a belepo 48 dollar/ fo.

Kocsit mindenhol bereltunk, kiveve New Yorkot, ott nem szukseges. Legtobb kocsit cegektol, de egyik alkalommal kiprobaltuk a turo.com szolgaltatasait, ahol maganszemelyek adjak kolcson az autoikat. Kicsit olyan mint az Airbnb., egy hatterceg adja a keretet, es olcsobban juthatsz kocsihoz. 10 napra bereltunk egy Chevrolet Trax-t, 310 dollarert.

Szallasugyben mindent kiprobaltunk, az olcso utszeli moteloktol, az Airbnb.-n keresztul, egeszen a vegasi luxuslakosztalyig. Most meglepodtok, de nekem inkabb bejottek a motelek, mint pl. a Circus Circus mammutszalloda, ahol a folyosok, barok, jatektermek utvesztoin keresztul, hosszu perckig tartott felerni a szobankba. Az araik becsaposak, hetkozben akar 20 dollarert is foglalhatsz szobat, de erre meg rajon a hasznalati dij es az ado, ami sokkal tobb, mint maga a szoba ara. Igy lesz egy 20 dollaros szobabol, majdnem 60 dollaros.
A motelok megbizhato arakon dolgoznak, altalaban 50-80 dollar kozott mar kapsz szobat. Legtobbjuk foldszintes, egymas mellett a bejaratok, sok amerikai filmben latni ilyet. Csak odagurulsz az autoval es mar pakolhatsz is befele, nem kell cipekedni a lifthez, vagy a lepcsokon. Tisztalkodoszerek, torulkozok, kave, tea mindenhol volt, sok helyen egy egyszeru reggeli is benne volt az arban.
A nemzeti parkok olcsobb szallasai mar honapokkal elore elkelnek, a dragabbak a Lodge-ok es tarsai 150-200 dollar korul mozognak+ illetek. Ilyen helyen sosem aludtunk. Park melletti kisebb varoskakban mindig talaltunk megfelelo szallast.
Faraszto volt az, hogy szinte minden este mashol aludtunk, este becuccoltunk,….masnap reggel ki, de csak igy tudtunk gyorsabban haladni.

Az utitervet nagyjabol tartottuk, mindent megneztunk amit szerettunk volna, …talan New Yorkban jol jott volna meg 2 nap. A nemzeti parkok is kulon-kulon megerdemelnenek egy-egy hetet…dehat kinek van ennyi ideje? Ehhez ott kene elni.
Minden meseszep volt, nekem nagyon tetszettek a nagyvarosok is, de megmondom oszinten a nemzeti parkok miatt nagyon irigylem az amerikaiakat. Szerencsesek, hogy ilyen sok, valtozatos es gyonyoru parkjuk van. Rendezettek, szervezettek, parkorok garmadaja iranyitja, vigyazza a turistakat, tobb helyen shuttle buszok mukodnek, ivoviz a Death Valley kivetelevel mindenhol van.

Az ettermeik nem annyira valtozatosak, burgerek, hot dogok, steakek, tengeri herkenytuk, krem levesek…es mindenhez hatalmas mennyisegu sult krumpli. Ezert hiznak el annyira. Sokszor olvastam es hallottam, hogy mennyi a kover ember Amerikaban, hat most lattam eloben. Olyan deformalt emberekkel meg soha eletemben nem talalkoztam, mint ott. Szetfolyva a zsiros testuk, mar nem is emberi alakok…szornyu.

Az amerikai filmekbol ismeros utcai hotdog arust el is felejtettem elso alkalom utan. New York utcain rengeteg van beloluk, a Halal Food-ot valasztottuk, 9 dollar volt egy hotdog, raadasul fura volt a kolbasz fuszerezese, egyaltalan nem izlett.
Az “Applebee“ etteremben megkostoltam az amerikai palacsintat juharsziruppal. Nagyon izlett, akkora adagot adnak, hogy alig birtam megenni. Sajnos itt is szemtelenul es automatikusan hozzaszamoljak a 18% borravalot. Nem varjak meg, hogy te dontsd el, akarsz-e adni vagy sem, es ha igen akkor mennyit. Ez a legtobb etteremben mar igy mukodik, fel van tuntetve a szamlan is, csatoltam a kepet.
A "Katz's Delicatessen" meltan hires messzefoldon, nagyon finom marhahusos, pastramis szendicsei vannak. A falakon kepek a hires vendegekkel akik megfordultak az etteremben: Elvis, Bill Clinton, Serena Williams, Ben Stiller, Mike Tyson, Leonardo DiCaprio..stb.
San Franciscoban megkostoltuk a jellegzetes kagylo levesuket (clam chowder) frissen sult cipoban talalva.
Etteremben olyan kiemelkedoen finomat, amit egesz eletunkben emlegetnenk, nem ettunk. Viszont a rokonok, baratok elhalmoztak minden joval.
A kaveikat imadom, vannak erosebb es lagyabb izvilagu kavek, izesitettek es koffein mentes. Tobbfele sziruppal lehet fokozni az izet, vanilia, karamell, irish cream, mogyoro, tejszin…stb. Hawaiion is imadtam ezeket a kavekat, most ujra kotyvaszthattam.

Amerika kulonbozo nemzetisegek olvasztotegelye. A tortenelem konyvekbol ugy tudjuk, Kolumbusz volt az elso europai aki partra szallt, viszont feljegyzesek szerint ot megeloztek a X. szazadi viking hajosok. Kolumbusz 1492 majusaban indult elso felfedezo utjara a Santa Maria, Nina es a Pinta, karavella tipusu hajokkal es oktoberben elerte a  Kennedy-fokot Florida keleti partjan, majd par nappal kesobb a mai Bahama szigeteket. Aztan kovetkeztek a Santa Maria de Concepcion-sziget (ma Rum-sziget), Fernandina-sziget (ma Long Island), Izabella-sziget (ma Crooked-sziget), majd kesobb Kuba, Haiti stb.
Ezaltal Europa mar 1493-ban megkapta az elso informaciokat Amerika foldjeirol es negyed evszazad alatt a vilag terkepein pontosan kirajzolodtak az Ujvilag korvonalai. Az o felfedezese nyoman indult meg az amerikai kontinens felterkepezese es kolonizalasa.

A gyarmatositok kozul eloszor a spanyolok erkeztek ( Kolombusz bar szarmazasilag olasz volt, a spanyol korona szolgalataban tevekenykedett tengeresztisztkent), utanuk a franciak, angolok, majd az 1600-as evek elejen a hollandok es svedek.
Ezek a teruletek nem voltak lakatlanok Kolombusz megerkezese elott sem, az itt elo nepek sok evezreddel azelott a Bering szoros jegen atkelve Sziberiabol erkeztek, Kozep- es Del-Amerikan keresztul az egesz kontinens teruletet benepesitettek egeszen Tuzfoldig.
Kolumbusz 1492-es partraszallasakor abban a teves hitben elt, hogy Indiaba sikerult eljutnia, ezert az ottani embereket Indios-nak (Indian-nak, azaz indiainak) nevezte el. Az angol nyelvben megmaradt az elnevezes, az “Indian” szo egyarant jelenthet indiant vagy indiait, azert hogy megkulonboztessek hasznaljak az “American Indian” vagy a “First Nations” ( Elso nemzetek) kifejezeseket. Szerencsere a magyar nyelvben a ket jelentes ket szoalakra valt szet.
A torzsek, a helyi sajatossagoknak megfeleloen, alapvetoen ketfele tagolodtak: az erdei es a preri indianok csoportjaba. Egyik csoport inkabb a vadaszatra es gyujtogetesre, mig a masik a foldmuvelesre alapozta megelheteset. Idovel kulturalisan is elkulonulo torzsekre es nemzetsegekre valtak szet, melyek tagjai tobb szaz nyelv tobb ezer dialektusat beszeltek.
A legnepesebb Eszak-amerikai torzsek ezekben az idokben:
Apacs (Deli, Del-Nyugati, Keleti teruleteken), Cherokee (K-Tennessee, E-Karolina), Cheyenne (Nagy Siksag), Chinook (E-Ny-i Csendes-oceani partvidek), Irokez (E-K), Mohawk (New York), Navajo (Uj Mexiko, Arizona, Utah), Sziu (Nagy Siksag).

Az indianok bekes eletenek a telepesek megerkezesevel orokre vege szakadt. A foldfoglalok szaporodtaval a helyi torzsek fokozatosan kiszorultak a vadaszteruleteikrol, termofoldjeikrol, otthonaikbol, a bolenypopulacio csokkenesevel pedig tradicionalis elelemforrasuk is mind tovabb apadt.
A Nyugat fele iranyulo vasutvonalak epitesevel parhuzamosan felgyorsult a telepesek es a konnyu meggazdagodast kereso jovevenyek bearamlasa.
Mig 1800 es 1820 kozt osszesen 700 ezer fo erkezett, addig 1840 es 1860 kozt mintegy 4 millio europai telepult at. (A bevandorlasi hullam csak kesobb tetozott 1860 es 1910 kozt, amikor 23 millio ember erkezett.)
Az indianok modszeres irtasa mar az 1600-as evek elejen elkezdodott, virginiai angol telepesek es a pauhetan torzs 1609 es 1644 kozott harom haborut vivtak egymassal. Kozben az europaiak olyan jarvanyokat hurcoltak be amik szinten megtizedeltek az oslakosok szamat.

Az 1830-as evekben delnyugaton aranyat talaltak es az indian foldek elrablasa uj lenduletet kapott. Tovabba kellett a fold a gombamod szaporodo gyapotultetvenyek szamara is, igy Andrew Jackson elnok parancsara egesz nepeket deportaltak a Mississippin tulra.
Bar az amerikai allamok kozossege, a kulonbozo ketes ervenyu bekeszerzodesek megkotesevel, formalisan a torvenyes teruletfoglalas kepet igyekezett sugarozni, megis az indian lakossag kiszoritasa, illetve kiirtasa volt az igazi cel.
Az ismert „A halott indian a jo indian” mondas mindent elmond errol a szomoru idoszakrol.

Az 1860 es 1890 kozotti nagy indianhaboruk korszaka mar csak a hosszu folyamat vegkifejlete volt. Az eszak-amerikai oslakosok majdnem 300 evig tarto uldozese a torteneszek szerint 20-30 millio aldozatot kovetelt.
Az 1870-es evektol egeszen az 1970-es evekig Kanadaban mintegy 150 ezer indian gyermeket szakitottak el eroszakosan szuleitol, es kuldtek otthonuktol tavoli bentlakasos iskolakba, ahol mentalis, fizikai es szexualis eroszaknak voltak kiteve. Ezeket az intezmenyeket, a kormany megbizasabol kulonbozo egyhazak igazgattak, es az volt a celjuk, hogy asszimilaljak az oslakos nepeket, rajuk kenyszeritsek a keresztenyseget es leromboljak hitvilagukat, kulturajukat.
A XX. szazadra csupan az indian nepesseg toredeke elte tul a feherek nepirtas-politikajat. Ezek tobbseget rezervatumokba szoritottak, megelhetesuktol es multjuktol megfosztva a teljes lepusztultsagba es megalazottsagba taszitottak oket.

A nepirtas hivatalos allami politika volt, az osszes kormany es vezeto politikus az  indianok felszamolasat tuzte ki celul:
George Washington utasítására legalább 28-30 szeneka várost, a mohawk, onondaga és kajuga nép összes várostát a földdel tették egyenlővé. George Washington azt írta, hogy az "indián országot el kell pusztítani".
Thomas Jefferson az indiánok teljes kiirtását tűzte ki célul.
 A Nobel-békedíjas Theodore Roosevelt "kedvezőnek" nevezte a bennszülött faj kiirtását. 

A kepen:
Ülő Bika (sziú nyelven: Tatanka Ijotake, angolul: Sitting Bull, 1831-1890 december15) amerikai indián sámán és a hunkpapa sziúk vezetője, aki mintegy 1200 sziú és cheyenne harcosával megsemmisítő győzelmet aratott az amerikai hadsereg 7. lovasezrede fölött (Little Bighorn-i csata, 1876 június 25).

A tortenelem soran elkovetett nepirtasok kozul, en ezt tartom a legbutabb lepesnek, mivel olyan kulturakat es tudast pusztitottak el, amelyekre manapsag nagy szukseg lenne. Az indian torzsek vallasaiban mindig kozponti szerepet kapott a termeszet tisztelete, amely a fold es taj elmelyult szeretete mellett megnyilvanult az allatok, novenyek es egyeb, a kornyezetukben fellelt jelensegek kultikus tiszteleteben egyarant.
Az osi indian szemlelet szerint az embernek a foldet becsulnie, tisztelnie kell: a fold taplal es menedeket nyujt, szoros kozossegben, kolcsonossegben kell elni egyutt a folddel, nem pedig csak kihasznalni, kizsakmanyolni azt, nem gondolva a holnapra.

Az amerikai allam mara - talan lelkiismerete szavara hallgatva - kulonleges jogokat adomanyozott az oslakosoknak, ami jelentos adokedvezmenyeket es kivaltsagokat jelent szamukra, azonban azt amit a szazadok soran elvettek toluk, soha nem tudjak potolni.

Rettenetesen duhito amit tettek, en szemely szerint, annyira sajnalom oket, hogy hiaba terveztem meglatogatni egyik indian rezervatumot, a celhoz kozeledve elszallt a batorsagom. Feltem attol, hogy mit latok majd ott. Gyerekkorom ota imadom a gondolkodasmodjukat, a termeszet szeretetet amit kozvetitenek, rongyosra olvastam a „Nagy Indiankonyv“-et es a „Winnetou“-t, sok jatek es dokumentum filmet neztem a temaban.
Sot, azt is elarulom, hogy blogom szerzoi neve, a „Vadrozsa“, gyerekkorom indianos jatekaibol ered. Ket csapatra oszlottunk a kornyekbeli gyerekekkel, en a szomszed fiukkal mindig indianok voltunk, a tobbiek a feherek, aztan kezdodott a harc: a kergetozes, bujocska az erdoben, egymas eszen valo tuljaras…

Ajanlom megnezni vagy elolvasni a “Wounded Knee-nél temessétek el a szívem“/Bury My Heart at Wounded Knee/, tovabba James W Loewen: “Lies My Teacher Told Me” cimu konyvet.

Amikor a Navajok foldjen jartunk Arizona es Utah allamokban, tobbszor megalltunk az utszeli bodeknal es megneztuk mit arulnak a helyiek. A pultokon kezmuves targyak, edenyek, ekszerek, faragott disztargyak sorakoztak. Egyik novel beszedbe elegyedtunk, meselte, hogy a hugaval egyutt keszitik az ekszereket. Mar nem beszelik a nyelvet, nagyanyjuk meg tudott navajo nyelven, de oket mar nem tanitotta meg.
Az ekszerek alapanyaga a ma mar mindenhol megtalalhato lecsiszolt feldraga kovek es gyongyok, amik felfuzese kozben probaltak belecsempeszni nehany osi motivumot is. Egyik feher gyongy nyakek nagyon tetszett, de 200 dollart kert erte. Egy hajcsattot es egy karkotot vettem, csak azert mert tudtam ez a penz biztos hozzajuk kerul. Koszos arcu kislany sundorgott mellette, vegul megkertem hadd keszitsek roluk egy kepet.

Az ajandekboltok valtozatos arukinalattal varjak a vevoket, mindenfele kezmuves termekek, ruhak, ekszerek, keramiak, indian babak es magnesek tomkelege.
Csodalatosan himzett cowboy csizmakat es bor loszerszamokat, faragott csontnyelu keseket lattunk tobb helyen.
Egyik helyi piacon a ragcsalnivalok szeles valasztekara lettem figyelmes. Masik boltban rengeteg fele izesitett oliva olaj varja kostolora az erdeklodoket. Kepek a galeriaban, leiras/forditas a kep jobb oldalan.

A hosszu kocsikazasok kozben figyeltem a mellettunk elsuhano tajat, a hazakat. Probaltam nehanyat lefenykepezni, tobb-kevesebb sikerrel. Tetszettek a klinker tegla hazikok, volt olyan videk, pl. Buffalo vagy Randallstown ahol csupa ilyen hazak sorakoztak, aztan amikor rakerdeztunk, kiderult csak a kulso burkolat hasonlit a teglara. Altalaban fa- vagy konnyuszerkezetes hazak epulnek, rakerul a szigeteles, majd a kulso muanyag boritas, ami lehet pasztellszinu, vagy mintas (esetleg teglamintas).
A fent emlitett Randallstown meger par mondatot. Washington fele autokaztunk, de nem az autopalyat valasztottuk, hanem a kornyezo kisvarosokon keresztul, hogy lassunk is valamit.
Na, aztan lattunk! Ugy tunt kicsit sokat kanyargozik velunk a GPS, megalltunk egy varoskaban, hogy megnezzuk a terkepet. En addig a hazakat bamultam, az emberekre alig figyeltem, aztan amikor kiszalltunk es korulneztunk, kicsit elgondolkodtunk mi legyen. Csupa  sotetboru ember, sehol egy feher. Mellettunk egy patika, mellette kisbolt, tuloldalon kavezo, ettermek. Wc.-re is menni kellett, ezert a ferjem azt tanacsolta maradjak a kocsiban, o atmegy a tuloldalra korulnezni. Amig odavolt beparkolt mogenk egy rendorauto, de nem szalltak ki a rendorok, csak figyeltek. Ferjem visszajott, azt mondja az etteremben lehet hasznalni a wc.-t, de ha lehet ne nezzek senkire, ne szoljak senkihez, csak feketek vannak mindenhol, legjobb lenne rogton tovabbmenni. Melegem volt, at szerettem volna oltozni, ezert nem hagytam magam meggyozni. Atmentem en is az etterembe. Az asztaloknal, a pultnal, az utcan mind-mind feketek. Kivancsian neztek ram, de senki nem mozdult. Besetaltam az illemhelyre, elinteztem a dolgom, aztan vissza a kocsihoz. A rendorauto meg mindig ott allt mogottunk, figyeltek bennunket. A ferjem szerint azert alltak mogenk, mert lattak, hogy turistak vagyunk, nehogy tortenjen valami. Ennyire veszelyes lenne a varos?
Itthon aztan rakerestem neten, Baltimore kulvarosa, kb. 32 ezren lakjak, a lakossag 72.11% -ka afrikai szarmazasu, 23.18% -ka feher, a tobbi bennszulott, azsiai, latino, jamaikai, indiai…stb.
Na de terjunk vissza a hazakhoz, a kepek masodik fele New Jerseyben keszult, Hightstown-ban. A varoskanak kb. 5500 lakoja van, tiszta utcai, hangulatos verandas-hintaszekes hazikoi, meses hangulata. Pont akkor viragzott egy fafele, sajnos a nevet nem tudom, hatalmas koronaja tele volt rozsaszin vagy fehet viragokkal es ezekbol szinte minden haz udvaran lattunk egyet-kettot.

Amerikaban semmi nem unalmas, meg a rendszamtablak sem, ime nehany.

Osszesegeben nagyon tetszett amit lattam az egy honap alatt. Ami neha elveszi az ember kedvet, az a helyiek hozzaallasa. Nem mondom, kedvesek, de ha megmozdulnak, hogy barmit is tegyenek ertunk, rogton varjak a borravalot. A varosnezo buszok idegenvezetoi, a sarga vizitaxi amivel atmentunk Brooklynba, a pincerek, taxisok…mind-mind tartjak a markukat. Oda van keszitve az edeny es fel is felhivjak ra a figyelmunket. Szanalmas ez a keregetes.
Sokan annyira kenyszeredetten, unottan csinaljak a dolgukat, hogy rossz rajuk nezni. Japanban ilyet sosem lattunk, meg a legutolso forgalom terelgeto vagy parkolast segito bacsi is olyan alaposan, korultekintoen es furgen teszi a dolgat, hogy orom nezni.
A varosok koszosak, eleg sok a szemet az utcakon. Igaz, Japan magasra tette a mercet, nehez a nyomaba erni.
Rengeteg hajlektalan, nemcsak New Yorkban, San Franciscoban, Hollywoodban szinten. A jarda szelen fekszenek, vagy budosen, rongyosan jarkalnak, tologatva a mindenfele kacattal teli bevasarlo kocsijukat.

Az apro emlektargyak, magnesek, kepeslapok melle most is gyujtottem legalabb 2 kg kovet es fenyotobozokat a nemzeti parkokbol, valamint a 10 eves eljegyzesi evfordulonkra kaptam egy szep indian babat a ferjemtol.

 A kovekezo bejegyzesekben sorra beszamolok a varosokrol, nemzeti parkokrol amerre jartunk.