New York csupa vibralas es energia. Orokke mozog, pezseg, gozolog, epul, dudalnak az autok, vijjognak a szirenak. Mintha nem ismernek a csendet es az ejszakat. A megannyi szines fenyreklam es vilagitas orok nappalt varazsol a varos lakoinak.

A csaknem 10 millios metropolisz az Amerikai Egyesult Allamok legnepesebb varosa, elso szamu uzleti, kereskedelmi, egeszsegugyi, oktatasi, kutatasi es fejlesztesi, media-, muveszeti es szorakoztatoipari kozpontja. Tozsdeje a legnagyobb a vilagon. 
New York allamban talalhato, ezert hogy tole megkulonboztessek New York Citynek is nevezik.
5 nagy keruletre oszthato: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens es Staten Island amelyek egyben New York allam megyei is.
Nyelvi szempontbol a legsokszinubb es igen sokretu a kulturalis elete. Hivatalos statisztikak szerint New Yorkban 176 nyelvet beszelnek, legalabbis ennyi szerepel a nepszamlalasi felmereseken. Szakertok szerint a valos szam azonban inkabb 800 korul lehet, mivel a teljesen ismeretlen nyelvek beszeloi meg sem emlitik eredeti anyanyelvuket.
A varost 1624-ben alapitottak holland telepesek Uj-Amszterdam neven, kesobb kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletere.

Mivel nagyon sok a latnivalo, celszeru elore megtervezni mit szeretnenk latni az adott napon. Tudtam, hogy csak 3 es fel napig leszunk ott, mar itthon osszeirtam, hogy mi erdekel es hogy tudjuk megkozeliteni. Nagyok a tavolsagok, erdemes hasznalni a metrot. Tudom, hogy akkor lat az ember sokat, ha gyalogol, de ha lejarod a labad es hullafaradt leszel delutanra, mar kevesbbe elvezetes.
New York nem olcso hely, erdemes a szallast is jo elore lefoglalni. Queensben vagy Brooklynban olcsobbak, de onnan minden nap metrozni kell. Talaltam egy Hostelt a Central Park mellett, aminek ejszakankenti ara 97 dollar volt. Koszos es lepukkant, de mi ugy vagyunk vele, hogy a szallasra nem sokat koltunk, azt inkabb valami masra: elmenyre, kajara…stb.
Mivel a belepok is eleg borsosak, kifizetodonek iteltem meg a New York Pass vasarlasat. Ez egy olyan kartya, ami rengeteg programra es latnivalora ingyenes belepest biztosit, sot azt is tapasztaltuk, hogy sok helyen nem kellett sorban allnunk, mint azok akik a helyszinen vettek meg a jegyeket.
Tobbfele kartya van: 1, 2, 3, 5, 7, 10 napos, kulonbozo arakon. En 3 naposat vettem, ennek 203 dollar darabja. Ha azt nezzuk, hogy tobb mint 90 latnivalora szol, akkor boven megeri. Termeszetesen ennek csak a toredeket lehet lejarni a 3 nap alatt, dehat van akit a muzeumok, masokat a vezetett setalos turak, vagy egyeb kulturalis programok erdekelnek. Valasztek van, lehet szemezgetni. Mindehhez a helyszinen 200 oldalas, nagyon hasznos programfuzetet adnak, a latnivalok leirasaval, pontos cimevel, megkozelithetosegevel, terkepekkel. Az oldalon ahol megrendeltem, fel vannak tuntetve a kartyafelvevo helyszinek is, igy elso nap oda vezetett az utunk, hogy atvegyuk oket. Az elso hasznalatkor aktivalodnak es egy latnivalora csak egyszer lehet belepni. Tehat ha mar tul keson erkezunk egy muzeumhoz, inkabb ne menjunk be, mert masnap nem lehet folytatni.

New Yorkban folosleges kocsit berelni, teljesen jo a kozlekedesi halozat, es amugy is sokat kell gyalogolni, mint emlitettem. Nagyon hasznos viszont kihasznalni a kartyahoz tartozo 2 nap ingyenes Hop On – Hop Off varosnezo buszjaratot. A legtobb a Time Square-rol indul, 3 utvonal van, az egyik atmegy Brooklynba, a masik Harlembe is. Ott szallunk le es fel, ahol csak akarunk, igy vegigjarhatjuk az osszes nevezetesseget. Ha nem szallunk le, ugy is elvezetes nezni az utcakat, epuleteket es hallgatni az idegenvezeto torteneteit, magyarazatat. Neha ketszer is megtettunk egy-egy utszakaszt, mindegyik idegenvezeto maskepp es mast mesel, igy tobb informaciohoz juthatunk. Atfogo kepet kapunk a varos torteneterol, hiresebb epuletekrol, utcakrol, keruletekrol. Egyikuk kicsit pletykalt a Manhattan Upper West Side elegans lakasairol, arairol es ismert (sztarszinesz) tulajdonosairol, konkretan megmutatva melyik hazban van lakasa Robert de Nironak es Chernek, hol akarja eladni lakasat Lady Gaga es hogy Madonna is szeretett volna venni egy penthouse lakast, de a lakokozosseg nem fogadta be.

Buszbol megneztuk a Chinatownt is (nem mintha erdekelt volna), a Little Italy varosreszt, valamint a Harlem egyik reszet, ami mar biztonsagos, nehany eve teljesen kipucoltak, turistak is gond nelkul latogathatjak.
Mozgo buszrol nehez kepeket kesziteni, nehanyat kattintottam az epuletekrol es az utcai eletrol:

A 87,5 negyzetkilometeren elterulo Manhattan a felhokarcolok, az uzlet- es szorakoztatas magas szintu peldaja. New York legmozgalmasabb es legizgalmasabb kerulete ahol 1,5 millio ember el, ezenkivul rengeteg turista latogatja.
Sokan felszigetnek mondjak, de valojaban sziget, mert minden oldalarol viz hatarolja: delen az Atlanti-ocean, nyugatrol a Hudson-folyo, keletrol a Keleti-folyo (East River), eszakrol pedig a Harlem-folyo. Utobbi kettot, a jobb hajozhatosag erdekeben csatornaval osszekotottek. Olvastam egy bejegyzesben, -ahol arrol vitaztak, sziget vagy felsziget Manhattan-, hogy egyik tag, nev szerint Harald Johnson, 1983-ban az uszasi maratonon, korbeuszta Manhattant. Tehat o teljes joggal allitja, hogy sziget.
A sziget eszak-deli hosszusaga 21 km, szelessege 3.7 km.
Deli es eszaki csucske kivetelevel utcaszerkezete teljesen meroleges racs-szerkezetu, koveti a Hudson folyo partvonalat. A folyoval parhuzamos utak a sugarutak (Avenue), a merolegesek az utcak (Street) es tobbseguk csak szamot visel. A sugarutak szamozasa keletrol kezdodik, az East River mellett fut az Elso Sugarut, es nyugaton, a Hudson folyonal talalhato a Tizenegyedik Sugarut. Az utcak szamozasa delrol eszak fele tart es a 220. utcaig szamoztak.
Manhattan kozepen fut a vilaghiru Fifth Avenue, ez a valasztovonal, amely a tajekozodas megkonnyitese erdekeben a varost ket reszre osztja: ami tole nyugatra esik, azt W (West) betuvel jelzik, ami keletre, E (East) betuvel.
A Broadway sugarut az egyetlen kivetel, amely eszak-deli iranyba ferden keresztezi a sugarutakat es utcakat. Ez nehol erdekes epiteszeti megoldasokat szult, aminek leghiresebb peldaja a nagyon szuk haromszog alapteruletu, jelenleg irodahazkent mukodo Vasalo-haz (Flatiron Building) a Broadway es a Fifth Avenue talalkozasanal.

A Fifth Avenue-n siman osszefuthatunk vasarolgato sztarokkal, hires emberekkel. Az osszes jelentos kereskedelmi cegnek uzlete van, egymast kovetik a szebbnel szebb boltok, vegelathatatlan sorban. Itt setaltak sokszor a Szex es New York szereploi, es ha mar itt tartunk elmentem a 31 West -54th Street alatt levo “Manolo Blahnik” cipoboltba, ahol Carrie Bradshaw kedvenc cipelloit probalgatta, vasarolta. Az ajtonyitogato fiu, merthogy ilyen is van, miutan elmondtam neki, hogy csak a film miatt jottem el ide, megengedte, hogy gyorsan keszitsek egy fotot az ajtobol. Utana bementem es a megcsodaltam a leheletkonnyu, elegans darabokat.

A tipikus gozolgo aknafedok es lyukak szerves reszei a new yorki varoskepnek. Nagyon sok filmbol ismerosek lehetnek ezek az utcai szellozok. A magyarazat az, hogy nagyreszt kozponti futes van a varosban es a rendszerbol helyenkent kiengedett nyomas okozza a parafelhot.
Masik jellegzetessege az epuletek kulso falan levo tuzlepcso. Megannyi filmben lattuk mar ahogy a rosszfiuk azon menekulnek.
A szinte minden sarkon levo hot-dog arus is a filmekbol ismert varoskepet igazolja. Minden olyan epulet, jellegzetesseg, klise, amit lattam filmekben, most megjelent eloben is.

Manhattan varoskepet szamos felhokarcolo alakitja, itt talalhato a vilag nehany magas epulete. A legismertebbek a One World Trade Center (541 m), Empire State Building (381 m), a Chrysler Building (320 m), a New York Time Building (320 m), Rockefeller Plaza (260 m), a Cityspire (248 m), a Metropolitan Life Building (246 m), es persze a lerombolt World Trade Center, majd annak helyen epult magashaz.
Manhattan lakasarai irrealisan magasak, ott mar csak az arab sejkek es orosz oligarchak vasaroljak versengve a fel millio dollaros ingatlanokat. 
Kivancsisagbol bementunk az 58 emeletes, 202 meter magas Trump Tower-be, ami a Fifth Avenue 721–725 szam alatt talalhato. Belul csupa aranyszinu csillogas, a 2.szintig lehet felmenni, ahol Starbuck kavezo varja vendegeit. Erdemes elolvasni az epulet minositeset jelzo tablat a bejaratnal.

World Trade Center - Ground Zero
Manhattan deli reszen (Downtown-nak is nevezik) alltak a World Trade Center ikertornyai, itt van a Ground Zero, es itt magasodik az uj epulet, a One World Trade Center, a Szabadsag-toronnyal. A magassaga 1776 lab, a szam megegyezik a Fuggetlensegi Nyilatkozat alairasanak evevel.
A16 hektaros terulet emlekeztet az ikertornyok 2001. szeptember 11-i szornyu pusztulasara, amikor kozel 3000 ember vesztette eletet. A 411 m magas Vilagkereskedelmi Kozpont tornyai voltak New York legmagasabb epuletei, a varos latkepenek szimbolumai. 
Muzeum letesult ide es egy megrendito ereju emlekpart. A tornyok helyen, hatalmas lyuk tatong, amelybe marvanyfalakon omlik a viz. A fekete marvanyon koros-korul a halottak neve olvashato, nehanyuknal egy-egy szal virag.

2015 majus vegen nyitottak meg az uj Vilagkereskedelmi Kozpont kilatojat. A harom emeletnyi kilato (100., 101. es 102. emeletek) csaknem negyszaz meteres magassagbol nyujt pazar panoramat.

Az orokke fenyarban uszo Times Square, a varos egyik jelkepe es legforgalmasabb tere. A Broadway es a 7th Ave. keresztezodesenel fekszik. Mivel a Broadway atlos iranyu, ez a keresztezodes hosszura nyulik, a ter a 42.-tol a 47. utcaig tart.
Erdemes nappal is meg este is megnezni, a varosnezo busz keresztulhalad rajta.
Tortenelmerol annyit illik tudni, hogy XIX. sz.kozepen meg Longacre Square-nek neveztek es nem volt valami jo kornyek, mert a tole delre huzodo “Tenderloin” voroslampas negyed fokozatosan errefele terjeszkedett. 1904-ben a The New York Times kiadoja itt epittetett uj irodat az ujsagnak, es aprilis 8-an a teret is Times Square-re kereszteltek.
Az elso szinhaz 1895-ben epult itt, az elso vilaghaboru idejen pedig mar ez volt a varos szinhazi negyede, ahol olyan sztarok leptek fel, mint Fred es Adele Astaire vagy Charlie Chaplin. A 30-as evekben a nagy gazdasagi valsag idejen sokat ezek kozul moziva alakitottak, az elegans ettermeket es klubokat pedig olcsobb kifozdek kezdtek felvaltani, aztan egyre tobb peep-show, szexmozi es ejszakai klub jelent meg, de ekkor meg viszonylag biztonsagos kornyek volt.
A 60-as evek szabadossagaval a szexipar is nagyobb teret nyert. Megjelentek a drogok is az utcakon ami magaval hozta a prostituciot es a bunozest. A 70-es evekre a varos legveszelyesebb resze, a bunozes fellegvara lett, a turistak elkerultek.
Aztan a 90-es evekben Rudy Giuliani polgarmester megtisztitotta a teruletet a bunozestol, a szexboltok helyen rendes uzletek, ettermek nyiltak, mara pedig biztonsagos turistalatvanyossag lett.
A ter meghatarozo latvanya tovabbra is a csillogo reklamok ozone. Egy helyi rendelet szerint a hazakra kotelezo is kitenni valamilyen hirdetest. Szilveszterkor tobb szazezren gyulnek ossze a teren, hogy a nagy kristalygomb leeresztesevel koszontsek az Ujevet.

A 40. utcatol az 54. utcaig a szinhazake a meghatarozó szerep: ez a Broadway.
39 nagyobb (legalabb 500 ferohelyes) szinhaz varja itt a kozonseget, itt jatsszak evek es evtizedek ota az Operahaz fantomjat, a Macskakat, az Oroszlankiralyt vagy a Chicagot telt hazak mellett. Tizezreknek ad munkat, es – mivel egy broadwayi eloadas megtekintese sok turista programjanak is resze – jelentos bevetelt hoz a varosnak.
Hollywood letrejotte elott itt volt az amerikai filmgyartas kozpontja. Megszamolni is nehez lenne, hogy hosszu evtizedek alatt hany filmes produkcio, film, filmsorozat es egyeb musor jatszodott, illetve keszult New Yorkban, vagy szolt epp New Yorkrol. A tortenetek legtobbje talan bunugyi temaju, New York-ot, mint a „bunos nagyvarost” jelenitve meg. Akciofilmekben, de foleg katasztrofafilmekben rengetegszer tamadtak meg, romboltak le szornyek, foldonkivuliek, terroristak, meteoritok, cunamik,….es egyeb kulonfele csapasok felhokarcolokat, hidakat.  A 2001-es terrortamadas kulonosen erzekenyen erintette a filmipart is az ott elokon kivul, mikor az addigi fikciok reszben megvalosultak. A tragedia utan el is kellett halasztani minden ilyen vagy hasonlo temaju akciofilm bemutatojat, fuggetlenul attol, hogy New Yorkban jatszodott-e.
Az USA negy legnagyobb televiziocsatornajanak (ABC, CBS, Fox Network es NBC), valamint a Music Televisionnek es az HBO-nak is New Yorkban van a szekhelye.

A Grand Central Palyaudvar a vilag egyik leghiresebb es legnagyobb vasutallomasa. A 67 vaganyhoz osszesen 44 peron tartozik, melyek ket foldalatti szinten helyezkednek el. Szinte mindenki biztosan latta mar, hiszen rengeteg filmben mutatjak.
1871-ben nyitottak meg, de a varos novekedesevel tul ertekesse valtak a vaganyok altal elfoglalt teruletek, igy azokat a fold ala sullyesztettek, folejuk hazak epultek. Az atalakitas 10 evig zajlott es 1913-ra fejezodott be.
Aztan megis le akartak rombolni egy uj irodaepulet kedveert, de mint sok mas esetben is, a New York-iak megmentettek. Tobbek kozt Jackie Onassis vette vedelmebe az epuletet, melyet 1987-ben emlekmunek nyilvanitottak.
Lepcsohazat a parizsi operahaz lepcsofeljarojarol mintaztak, ami sokat elarul a vasuti kozlekedes fenykorarol. Szepseges olomuveg ablakokon szurodik be a feny, mennyezetet hatalmas csillagaszati fresko disziti. Az informacios pult feletti, 1913-ban gyartott ora mindossze egy masodpercet kesik 1,4 millio evente.  Az allomas oraja is sok filmben feltunt mar, am azt csak kevesen tudjak, hogy nemcsak ikonikus, de kifejezetten ertekes is. Negy, domboru szamlapja draga opalbol keszult es mind a Sotheby’s, mind a Christie’s aukcioshazak 10 es 20 millio dollar kozott allapitottak meg piaci erteket.
A BBC 2013-ban bevalasztotta a vilag tiz legszebb vasutallomasa koze.

Osszesen tobb mint 113 km² park zoldell a varosban, legjelentosebbek: Central Park, Prospect Park, Flushing Meadows-Corona Park, Forest Park, es a Washington Square Park.
A Central Park a vilag egyik leghiresebb nyilvanos parkja Manhattan sziveben. A kereskedelmi negyedtol Harlemig huzodik. A 3,57 km²-en tobb mesterseges to, setanyok, 10 km-es bicikliut, sportolasra alkalmas fuves terulet es jatszoter talalhato.
A viragagyasok, sziklakertek, tavak es puha gyep mellett, szamos szorakozasi lehetoseg van: a Swedish Cottage Marionette szinhaz es Carousel, a Belvedere var, allatkert es uveghaz, telen jegkorong- es korcsolyapalyak..
A park nyugati szelen, a Bethesda Fountain-tol nem messze talalhato a hires Strawberry Field.
Ezt a kis kertet Yoko Ono epittette John Lennon tiszteletere. 1985 oktober 9-en adtak at, az enekes akkor lett volna 45 eves. A fekete-feher mozaik Napoly varos ajandeka, a kirakott mandala kozepere talan a leghiresebb Lennon szam, az Imagine cime kerult.
Ha kimegyunk a parkbol, a 72. utca sarkan talaljuk a Dakota hazat, ahol John Lennon es Yoko Ono lakott. A haz boltive alatt lotte le a gyilkosa 1980 december 8-an. A bejarat ma is funkcional de a portasok nem engednek be senkit, csak kivulrol lehet fenykepezni.
A park korul huzodnak New York luxuslakasai, az Upper East Side penthouse lakasai negyzetmeterar-vilagversenyben megeloztek Londont, Tokiot, Parizst es Moszkvat.

Az Empire State Building 381 meteres magassagaval jelenleg a varos harmadik legmagasabb, epulete es egyik jelkepe. Irodahazkent funkcional, lakasok nincsenek benne.
A toronyhazat John Jacob Raskob, Wall Street-i penzugyi szakember epittette 1930-ban, a gazdasagi vilagvalsag idejen, 41 millio dollarbol. Alig tobb mint egy ev alatt epult fel, 1931 majus 1-en adtak at. 1931 es 1971 kozott ez volt a vilag legmagasabb epulete.
Ket kilatoterasza van: a 86. es a 102. emeleten, ezert aztan felkapott turistalatvanyossag lett, evente 3 millioan latogatjak. A kartyankhoz ez a belepo is tartozott, igy felmentunk korulnezni.
Az epulet egyebkent kivul-belul gyonyoru, egysegesek a diszitesek, csillog a marvany. A tornyat nevezetes unnepek alkalmaval, kulonbozo szinekkel vilagitjak meg: Fuggetlenseg napja: piros, feher, kek. St. Patrick napja: zold. Martin Luther King napjan: piros, fekete, zold. Hanuka: kek, feher.
Kordonokkal terelnek a liftekhez, onnan a kilatokhoz, nem lehet kovalyogni amerre szeretnel. Nem voltak sokan, nagyon rovid ideig alltunk sorban. Mondanom sem kell, a kilatas pazar.

A masik magas epuletet, a Rockefeller Centert, este terveztuk megnezni, hogy New York ejszakai fenyeit is megcsodalhassuk.
A Rockefeller Center tulajdonkeppen nem egy, hanem tizenkilenc toronyhazbol allo, 89.000 m² -en elhelyezkedo epuletkomplexum. Nevet 1931-ben az epittetojerol John D. Rockefeller Jr.-rol kapta. (A buszos idegenvezeto informacioja szerint, a torony epitojenek vagyona akkoriban a USA GDP-jenek 1.4%-kat tette ki. Hmmmm, …ha arra gondolok, hogy pont akkoriban volt a gazdasagi vilagvalsag….elhiszem neki).
Meg egy erdekesseg: A toronyhaz epitese kozben keszult az a hires fekete-feher kep, ahol 260 meter magasan, egy sorban ulve egy kiugro vasbetonoszlopon ebedelnek a  munkasok. 

A komplexum reszben neves irodahazakbol all (itt van az NBC szekhaza es  szamos New York-i tv csatorna studioja, hirugynoksegek, szimfonikus zenekar, General Electric…stb.), 65. emeleten talalhato a hires Rainbow Room etterem. Ugyanitt talalhato a vilag talan leghiresebb korcsolyapalyaja, a „The Rink at Rockefeller Center” is, mely elott all a nevezetes Prometeusz szobor, es ugyanitt allitjak fel a Rockefeller Center fenyofajat is. Masik nevezetes epulete a 259 meter magas Comcast Building, melynek 70. Emeleten van a 360°-os kilato (Top of the Rock Observation Desk).

Guggenheim Muzeum
Ez az Upper East Side-on talalhato henger alaku betonspiral a vilag legoregebb Guggenheim Muzeuma. Az epulet a neves amerikai epitesz, Frank Lloyd Wright munkaja, 1959-ben nyilt meg benne a muzeum. Az intezményt a Salamon R. Guggenheim mukedvelo multimilliomos altal letrehozott alapitvany tartja fent. Sokfele modern muveszeti iranyt kepvisel, leginkabb absztrakt, impresszionista, exszpresszionista es szurrealista kiallitasi targyakat latni itt.
A gyujtemeny igen gazdag, tobbek kozott olyan vilaghiru muveszek alkotasai talalhatoak itt meg, mint Paul Gauguin, Edouard Manet, Camille Pissarro, Vincent van Gogh, Chagall, Kandinsky illetve Pablo Picasso.
A muzeum egyik erdekessege, hogy a szintek kozt nem kell lepcsot maszni. A 28 meter magas aulan egy kb. 4 meter szeles rampa tekereg a fal mellett, egeszen a kupolaig, ezen lehet korkorosen felfele setalni, egyben ez a kiallitasi ter is.

A Metropolitan Muveszeti Muzeum, (roviden MET), az Egyesult Allamok egyik legnagyobb muveszeti gyujtemenyevel rendelkezo intezmenye, egyike a vilag leglatogatottabb muzeumainak. Allandó gyujtemenye tobb mint ketmillio kiallitasi targyat tartalmaz 17 muzeumi reszlegbe rendezve.
Ide nem szabad delutan es faradtan beesni, ahogy mi tettuk!
A Met foepulete a Central Park keleti szelen a 82. utca es a Fifth Avenue talalkozasanal all.
1886-ban Parizsban elo amerikaiak hataroztak el, hogy a nagy francia muzeumok mintajara New Yorkban is letrehoznak egy nemzeti muveszeti galeriat. 1870 aprilisaban bejegyeztek es 1872 februar 20-an nyilt meg.

A termeszettudomanyi muzeumok kozul a legnagyobb az American Museum of Natural History. Ide is zaras elott egy oraval estunk be, eppcsak korberohantunk, fenykepeztunk, pedig nagyon erdekes. Tobb idot kellett volna szanni ra, de egyszeruen a 3 napba nem fer ennyi minden.