A sinto szentely „az istenek lakohelye“, olyan epitmeny, amely egy vagy tobb kami lakhelyeul szolgal. Japan karakterekkel irva: 神社, vagyis Jinja (ejtsd: dzsindzsa), illetve ezenkivul tobb, egymassal nem felcserelheto valtozata el, mint a gongen, -gú, dzsingú, mori, mjódzsin, -sa, taisa, ubuszuna vagy jasiro.
Angolban a „Shinto shrine“ megnevezes terjedt el. Ha ezt magyarra szeretnenk forditani, akkor lehet szentely, kegyhely, szent hely, ereklyetarto, oltar, siremlek.

Amint az elozo bejegyzesben kifejtettem, a japan kulturaban egeszen a korai idoktol sokfele kamit imadnak. Kamik lehetnek az osok szellemei vagy kulonbozo termeszetben elofordulo dolgok szellemei: kulon kamija van a napnak, a foldnek, a mezonek, a hegynek, a folyonak, az erdonek, szelnek, esonek, allatoknak stb. Tovabba minden telepulesnek, varosnak sajat kamija van, aki vedelmezi, segiti lakoit. Vannak olyan kamik akik meghatarozott emberi tevekenysegekben es kulonleges helyzetekben sietnek az emberek segitsegere. A mezogazdasag fejlodesevel parhuzamosan elszaporodtak az ehhez kapcsolodo munkalatok szellemei is.
Osszesen korulbelul 8 millio kamit fogadnak el, ezert az orszagot gyakran “sinkokunak”, a kamik orszaganak is nevezik.

A Yayoi korszakban (Kr.e. 300 - i.sz.300) a falvak tanacsa az osokhoz es egyeb kamikhoz fordultak utmutatasert es kulonfele eszkozoket (jorisiro) keszitettek, hogy megidezhessek oket. A „Jorisiro“ szo jelentese "helyettesito megkozelites" es ugy veltek ez odavonzza a kamikat, valos format adva nekik, igy az emberek kommunikalhatnak veluk.
A gyuleseket csendes helyeken tartottak, a hegyekben, vagy erdokben, hatalmas fak vagy egyeb termeszetes kepzodmenyek kozeleben amik jorisirokent funkcionaltak. Ezek a szent helyek es a jorisiroik lettek a mai szentelyek alapjai.
Szentelyeket a 4. szazadtol kezdtek epiteni, akkor minden nemzetsegnek megvolt a maga vedoistene, amelynek kultuszat a nemzetsegfo iranyitotta. Az elso szentelyek altalaban ideiglenes kunyhok voltak es mezogazdalkodasi terulet mellett jelentek meg, mivel a jo termes erdekeben fontos volt a kamik bevonzasa.
A maradando szentelyek epitese a buddhizmus megjelenesevel kezdodott el, ez viszont az epiteszeti stiluson is megmutatkozott. Ahogy ez egyre szembetunobb lett, a sinto vallasi kozossegek megprobaltak ellenallni az epiteszeti fejlodesnek. Elinditottak a Sikinen szengú-szai nevu mozgalmat, melynek lenyege, a szentelyek rendszeres idokozonkenti ujjaepitese vallasi keretek kozott, eredeti allapotuk szerint. Ez a hagyomany az oka, hogy az osi stilus fennmaradt napjainkig, tobbnyire erintetlenul. A legjobb pelda erre, az Ise szentely amit minden 20 evben felujitanak.

Ettol fuggetlenul sok buddhista elem mai napig megmaradt, peldaul a Romon (ketszintes bejarati kapu), a Haiden (imaterem), a Kairo (egy fedett folyoso amelyen a templom legszentebb epuletet jarhatjuk korbe), a Toro (kolampas), valamint a Komainu (oroszlan kutya):

Az Edo-korszak (1603-1868) vegeig a helyi kami hitvallas es buddhizmus, szoros kapcsolatban alltak, olyannyira, hogy sok epulet funkcionalt egyidejuleg sinto szentelykent es buddhista templomkent is.
A Meiji korban (ejtsd: Meidzsi (1868–1912)) a sinto szentely robbanasszeru valtozasokon ment keresztul. A Meiji-restauracio megalkotta a Kami es a Buddhak Szeparacios Torvenyet, mely elv szerint el kellett kuloniteni a kamit a kulfoldi buddhista elemektol.
A torveny hatasara egy kegyetlen anti-buddhista mozgalom vette kezdetet, mely tobb szaz buddhista templom eroszakos bezarasahoz, foldjeik elkobzasahoz, szerzetesi eletuktol valo eltiltasahoz, konyvek, szobrok, es buddhista tulajdonok elpusztitasahoz vezetett, hatalmas karokat okozva a nemzeti oroksegekben.
Egy ido utan alabbhagyott a gyulolet, a sinto es a buddhizmus teljes kulonvalasztasa nem jott letre. Mai napig majdnem minden buddhista templomban megtalalhatoak apro szentelyek a helyi sinto kaminak es forditva, buddhista figurakat tisztelnek a sinto szentelyekben.

Egy szentely vonasait mindig a benne lakozo kami es sintai hatarozza meg. Pontosan leforditva a sintai azt jelenti "egy kami teste". Valojaban a sintai egy kegytargy a szentelynel, vagy ahhoz kozel, mivel ugy hiszik a kami abban lakozik. Tehat a sintai nem resze a kaminak, csupan egy helyettesito kozeg amibe a kami belekoltozve kapcsolatba lephet az emberekkel, hogy kegyeletuket lerohassak.
A legaltalanosabb sintaiok az ember keszitette targyak: tukrok, kardok, ekszerek, kamikrol faragott szobrok…stb. Az emberi kez altal keszitett sintai eseteben a kamit meg kell hivni, hogy megszallja, es benne lakjon. Termeszetesebb dolgok is lehetnek sintaiok, mint kovek, fak, vizesesek vagy hegyek.
Egy uj szentely alapitasahoz szukseges egy mar letezo termeszetes sintai (peldaul egy hegy vagy vizeses ahol egy helyi kami lakik), vagy egy mesterseges, amit kifejezetten erre a celra hoztak letre.
Minden falunak, varosnak vagy keruletnek van sajat sinto szentelye, a helyi kaminak (istensegnek) szentelve. Ilyen nyugodt es szent helyeken mutatkozik meg a kamik ereje, hatalma.

A sinto szentelyek altalanos alaprajza buddhista eredetu. A verandak, kolampasok, es kulonallo kapuk jelenlete is ennek behatasat mutatja. A kompozicioja valtoztathato nem kell minden elemnek kotelezoen jelen lenni. Meg maga a Honden is hianyozhat, ha a szentely egy kozeli termeszetes Sintait tisztel.
A kovetkezo diagram, egy sinto szentely fobb reszeit mutatja be. Kattints a kepre, leiras a jobb oldalon.

Belso udvaraik hangsulyozzak a termeszettel valo kapcsolatot, kertjeikben szent facsoportok es patakok talalhatok. Meretuk valtozo, a tobb ezer hektrostol, a nehany negyzetmeternyi nagysaguig. Sokszor elofordul, hogy egy nagyobb szentely, tobb kisebb al-szentelyt foglal magaba.
A sinto szentelyek epiteszete, formatervezese is fontos szerepet jatszik, ha meg szeretnenk ismerni mukodesuket. A kulonbozo szimbolikus berendezesek, mint peldaul torii kapuk es shimenawa kotelek, akkor nyernek igazi ertelmet, ha tudjuk mi celt szolgalnak.
Vegyuk sorra a szentelyek jellemzo berendezeseit es az imadkozas kellekeit:

Erdo: mivel az erdoket es a hegyeket szentnek tartottak, sok sinto szentely epult itt. Mint peldaul a Meiji Shrine Tokioban.

Torii: A torii kapuk fabol keszult bejaratok, melyeken keresztul be lehet jutni a kulso vilagbol a kamik vegtelen vilagaba. Hatarvonalat kepez a valos vilag es a szent vilag kozott. Tulajdonkeppen nem is lehet kapunak nevezni, mert ket fuggoleges es a tetejen egy kereszttarto gerenda. Altalaban ciprusfabol keszul es narancsszinure vagy feketere festik. Ebbol lehet egy vagy tobb, de peldaul a kiotoi Fushimi Inari-Taisha szentelyben, tobb mint 10.000 van beloluk.
Maga a Torii is fontos kulturalis erteknek szamit.

Chōzuya (Temizuya): A sinto esztetikai alapelve a tisztasag, mely szorosan kapcsolodik a japanok eletfelfogasahoz, onerzetehez is. Ugy gondoljak, a szentsegtelen dolgok (Kegare), kivulrol jonnek, igy fontosnak tartjak a fizikai es a szellemi tisztasagot egyarant.
Minden szentely udvaran, a bejarat kozeleben van egy vizzel teli ko-medence, amelynek oldalan hosszu nyelu bambusz kanalak sorakoznak. Itt kezet es szajat oblitenek a hivek, hogy tisztan jaruljanak a kami ele. A tisztalkodas menete: belemeritjuk a kanalat a vizbe, eloszor lemossuk a bal kezunket, utana a jobbat, szajat oblitunk, utana ujra bal-, majd jobb kez. Az alabbi videon egy idegenvezeto bemutatoja:

Komainu: olyan kitalalt japan allat, amely ugy nez ki, mint az oroszlan es kutya kevereke. A kobol keszult szobrokat a szentelyek bejaratahoz helyezik parosan, hogy tavol tartsak a gonosz szellemeket. Vagy mindketten egymasra neznek, vagy hattal ulnek a szentelynek es a latogatokkal neznek szembe. A bejaratnal levo szobrok hasznalata az Edo-idoszak alatt terjedt el, neve sandō komainu, a masik tipus sokkal regebbi, a jinnai komainu, ok a szentelyen belul vannak, nyilvanossagtol elzarva vegzik a dolgukat.

Sandō : a fo szentely bejarata, kovekkel kirakott egyenes ut. Ha a szentely a hegyekben van, akkor ez lehet foldut is.

Toro: hagyomanyos japan lampa, mely kobol, fabol vagy fembol keszult. A Sandou menten helyezik el oket, hogy megvilagitsa az utat. Szamos mas elemmel egyutt ezt is a buddhista epiteszetbol vettek at.

Shamusho: a szentely adminisztrativ irodaja, ahol az ugyfelekkel foglalkoznak, itt folyik az amulettek (Omamori) ertekesitese is.

Kolepcsok: Egyes szentelyekhez szamos lepcso megmaszasa utan lehet feljutni. Peldaul Kamakuraban a Tsurugaoka Hachimangu szentelynel (ejtsd: Curugaoka Hacsimangu.)

Shimenawa: Rizs szalmabol vagy kenderbol sodort kotel amit a shinto szertartasokban ritualis tisztitasnal hasznalnak. Celja, hogy hatarokat jeloljon a valo vilag es a szent vilag kozott, valamint jelezze a tisztatalannak (Kegare), hogy a szentely istene itt van.
Atmerojuk nehany centimetertol, tobb meterig terjedhet, valtozo formaban, gyakran papirszalagok (Shide) diszitik.
A bejaratok felett fuggo hatalmas sodort kotelek elvalasztjak a szentelyt a kulvilagtol. Ott mar fenykepezni sem illik.
Fak torzsere is tekerhetnek szentesito kotelet, sot Futami varosaban ket sziklat is ossze kotottek es szentnek tekintenek a Futami Okitama kegyhely hivoi. Szerintuk a sziklak hirdetik Izanagi es Izanami Istensegek egyesuleset, ugyanakkor a ferfi es no hazassagat is dicsoitik.

Haiden: Dicsoites terem, oratorium vagy istentiszteleti csarnok, ahol az imadkozas, a felajanlasok es ajandekokat bemutatasa zajlik. az ajánlatokat és ajándékokat bemutatják. A szentely fo epulete ele, a Honden ele epitik.
A szertartas alapja a lelki-szellemi megtisztulas.
Az imadkozas meghajlassal kezdodik, aztan bedobjak az adakozasra szant apropenzt, tapsolnak harmat, vagy meghuzzak a harangot, hogy felhivjak magukra az istenek figyelmet, fejet lehajtva rovid ima mormogasa, ujabb meghajlas es arccal a szentely fele eltavolodnak, sosem forditanak hatat.
Hosszabb szertartason meg nem vettem reszt.

Saisenbako: magyarul perselynek mondanam, ebbe dobjak imadkozas elott a penzermeket. Nagyobb meretu fa doboz, vagy ladiko melynek racsos a teteje igy belepottyanak az ermek. (saisen=penzadomany, bako=doboz)

Suzu: a harang a Haiden es a Saisenbako kozeleben helyezkedik el. A latogatoknak csak meg kell huzni a lelogo kotelet es a harang megcsendul a kami tiszteletere. Azt mondjak a harangszo hivja Kamit, aki pozitiv energiajaval es hatalmaval eluzi a gonoszt. A kisebb kezi csengettyuket a szertartasokon hasznaljak.

Honden: fo szentely, amelyben a Shintait elhelyeztek. (Shintai-rol, feljebb mar irtam).
A Honden a kozonseg szamara zart epulet, ahol sosem imadkoznak es semmilyen ceremoniat nem tartanak. Nem mindig kulonallo epulet, lehet egy kulon terem is, ugyanabban az epuletben.
A sintai csupan a fesztivalok idejere hagyja el a Hondent, amikor a hordozhato szentelyre (mikoshi) helyezik es korbehordozzak az utcakon a hivok kozott. A hordozhato szentely fizikai vedelmet biztosit a sintainak illetve elrejti a kivancsi szemek elol.

Mikoshi: (megtisztelo formaja "Omikoshi") diszes gyaloghinto vagy hordozhato szentely amelyben fesztivalok alatt vagy amikor uj szentelybe koltoznek az adott istenseget szallitjak. Gyakran a mikoshi hasonlit egy miniatur epuletre, oszlopokkal, falakkal, tetovel, verandaval es korlattal.
Aki kivancsi egy ilyen szertartasra az alabbi linken elolvashatja az errol szolo bejegyzesem:

http://yokohamabanelni.blog.hu/2017/03/02/szilvafa_viragzas

Tamagaki: kobol vagy fabol keszult kerites a Honden korul

Chigi (Okichigi vagy Higi) a shinto epiteszet hajlitott tetofedelei. Gyakran parositjak egy masik tipusu tetodisszel a Katsuogi-val, mindketto hagyomanyos japan epiteszet-esztetikai elem, nem buddhista import.
Altalaban a Haiden es a Honden tetejen talaljuk oket, a villasvegu tetovegek (chigi) es rovid vizszintes tuskok (Katsuogi), kulonleges szentelydiszito elemek.

Kagura-den: (kagura-dono, maidono vagy buden) egy nyitott epulet ahol a szertartasok alatt szent tancot es zenet ajanlanak a kaminak.
Hasznaljak eskuvok lebonyolitasara es Noh szinhazi eloadasokra is.

Sessha /Massha: (mas neven Setumatsusha) apro seged szentelyek a fo szentely mellett. Lehetnek kicsik, mint egy mehkas, vagy nagyobbak 1x3 vagy akar 1x7 meteresek is. Regen a szessa es a massa mas jelentessel birt, mara viszont egymas szinonimaiva valtak es egybeolvasztasukra a Setumatsusha elnevezest hasznaljak. 

Sekihi: kobol keszult emlekek, rajuk vesve a szentely neve, vagy az istenseggel kapcsolatos rovid informacio.

Omamori: a szentelyekben arusitott talizmanok, amelyek, - a hivok hite szerint-,  kulonfele vedelmet nyujtanak, peldaul vizsgaidoszakban, kozlekedesi balesettol, betegsegtol, nehez szulestol....altalaban a rossz dolgoktol vedenek.
A“mamori” szo vedelmet jelent, az “omamori” pedig a megtisztelo alakja.
Sokfele formaban es meretben leteznek, eredetileg papirbol vagy fabol keszultek, ma inkabb selyembol. A standard Omamori teglalap alaku kis zacsko, rahimezve, hogy mi ellen nyujt vedelmet. Nem szabad kinyitni az amulettet, kulonben a varazsero elszall.

Ema: egy haz alaku fabol keszult kis tabla, amire imakat vagy kivansagokat irnak. Altalaban 15 cm szeles es 9 cm magas, egyik oldalan kepek, szimbolumok vagy allatovi jegyek, masikra irjak az uzenetet, halaimat, kerest es felakasztjak a szentely udvaran levo, erre a celra keszitett tartora, ahol a kami biztosan megtalalja.
Az Emakat annyira erdekesnek talaltam, hogy a kovetkezo bejegyzest nekik szentelem.

O-mikuji: josjegyek, amelyek szinten a templom udvaran szerezhetok be. Van ahol bedob az ember egy otvenes vagy szazas ermet a dobozba es valaszt egy papirfecnit maganak. Mas helyen egy palcikakkal teli fadobozkat kell razogatni, majd oldalra forditani, hogy a lyukon kiessen egy palcika, az eladolanyka (Miko) a palcika szamanak megfelelo fiokbol elohuzza a  joscedulankat. Az osszehajtogatott papir belsejere van irva a kulonbozo merteku aldas (pl. nagy aldas: dai-kichi, fel aldas: han-kichi…stb.). Ha jo szerencset josolnak eltehetjuk a cetlit vagy felakaszthatjuk a szentely udvaran az erre a celra kialakitott racsra, vagy ruhaszarito kotelekre, hogy gyorsabban beteljesuljon.
Lehet rossz joslat is, ( ez is kulonbozo meretu, a nagy: daikyo) ekkor a kornyezo fakra lehet akasztani, hogy azoknak legyen balszerencseje.

Ofuda: szinten amulett, de inkabb csaladi, hazaviszik a hivek es az otthonaikban kiakasztjak, igy egesz evben vedelem alatt allnak. Egy kis darab papirra, fara, szovetre vagy femre irva a kami es a sinto szentely neve.
Altalaban ev elejen vasaroljak meg a szentelyben, ugyanakkor visszaadjak a regit is. A felajanlasnak, vasarlasi proceduranak is neve van, “Hatsuhoryou".

Hamaya: szo szerint "demonterelo nyil”-at jelent. A diszes nyilvesszoket a Sinto szentelyekben aruljak, foleg Ujevkor. A szamuraj idok hagyomanyait orzi, amikor a fiukat szerencset hozo nyilakkal ajandekoztak meg. Ugy gondoltak a levegoben suvito nyilvesszo hangja elijeszti a demonokat.

Osenko: fustolo amelyet a latogatok egetnek el az udvaron levo nagy fustolo tartokban. A fustot kezukkel magukra legyezik, mivel ugy hiszik gyogyito, tisztito ereje van.

A fenti leiras osszes kepet az alabbi galeriaban talaljatok, kep jobb oldalan a megnevezessel:

Gyakran latni olyan allatok szobrat, pl. lovak, rokak….akik a kamit szolgaljak kulonbozo modokon.
Kicune (a roka) eredetileg a sinto vallas segitokesz, kedves, roka alaku istene. Sok japan nepmeseben megtalalhato az alakja, szerepuk azonban a kulonbozo tortenetekben sokszor teljesen mas. Van amikor atverik, becsapjak az embereket, de van, amikor vedelmezik oket, es vannak esetek, amikor az illeto szeretoje, felesege szemelyeben jelennek meg.
Minel tobb farka van, annal bolcsebb, oregebb es hatalmasabb egy kicune. A legidosebb es legkivalobb rokak a kilenc farkuak, tarsaik kozt is a legmegbecsultebb egyedek. Nehany nepmese azt mondja, hogy egy roka csak akkor tud tovabbi farkakat noveszteni, miutan elt 1000 evet. Mikor kino a kilencedik farka, feherre vagy arany szinuve valik a bundaja. A tortenetek igen intelligens es bolcs lenyekkent abrazoljak oket, akik konnyeden emberre is tudnak valtozni, esetleg egy fa alakjat is felveszik, vagy masodik Holdkent tundokolnek az egbolton.
Maskor szepseges nove valtozva meghodit egy ferfit, bubajt bocsatva ra, aztan megtrefalja. Ha ekkor a mit sem sejto ember felesegul veszi a rokat, szereto asszonykent fog viselkedni, egeszen addig, amig ki nem derul valodi kilete.
A kicune mondak kialakulasaban legfobb szerepet az jatszott, hogy az osi Japanban a rokak az emberek kozeleben eltek. Hagyomanyosan a rokakat tekintettek az Inari nevu kamik hirvivoinek. Ezaltal megnott termeszetfolotti jelentoseguk a koztudatban.
A Kitsune szobrok jellemzoen parokban, -noi es ferfi roka- jelennek meg. Szajukban vagy mellso labukkal egy szimbolikus targyat tartanak, leggyakrabban ekszert, kulcsot, egy koteg rizst vagy papirtekercset, esetleg rokakolykot. Nyakukon piros kendo diszeleg (yodarekake), mely a hivok ajandeka. Rizst, szaket es egyeb elelmiszert is kapnak, es arra kerik oket, hogy cserebe hirvivokent szolgaljanak es konyorogjenek Inarinal az o nevukben.

A szentelyeket bizottsagok kezelik amelyeket papok (Kannushi) alkotnak, hivek es az egyhazkozseg kepviseloi. A kannushi vagy sinsoku tulajdonkeppen kami-mestert, kami-alkalmazottat jelent es o felel a szentely karbantartasaert es a ceremoniak levezenyleseert. Ez a ket feladat nem volt mindig egy emberre szabva, eredetileg a kannushi egy szent ember, aki csodakat tesz, es aki tisztito ritualeknak koszonhetoen kapocs volt az emberek es a kamik kozott.
A kannushi meghazasodhat, gyerekei pedig orokolhetik tisztseget.
A pap segitoje a Miko, (szentely lanya, szentely-szolgalo, vagy seged papno). Regen szellemi osszekoto volt a hivok es a kamik kozott, spiritualis erejevel mediumkent kozolni tudta a kamik uzenetet, akaratat. Noi saman, saman-gyermek jelzokkel illettek, de ahogy telt az ido elhagytak a szentelyeket es vilagi foglalkozas utan neztek.
Manapsag az irodaban es a szertartasoknal segedkezik, dobok, gyertyak, csengettyuk, rizstalkak es egyeb kellekek hasznalatanal, valamint o jarja a Kagura tancot.

A japan emberek nem egy adott napon latogatjak a szentelyeket, mint peldaul nalunk keresztenyeknel vasarnap. Altalaban fesztivalok, unnepsegek alkalmaval, es amikor kedvuk tartja. Gyakran akkor mennek el, ha valamilyen szivesseget akarnak kerni a helyi kamitol, mint pl. jo vizsga eredmenyek, sikeres mutet, konnyu szules… es igy tovabb.

Nehany nagyobb szentelynek egy egesz nemzetet jelkepezo szerepe lett, es emberek millioi latogatjak a legnagyobb fesztivalokon. Ilyen peldaul az Ise Nagyszentely (Ise Grand Shrine) Mie prefekturaban:

Egy sinto szentelyben olyan harmonia es mely spiritualis legkor uralkodik melyben megkerdojelezhetetlen az ember es termeszet, az ember es istenei, valamint az egesz fold es az egi istenek szoros kapcsolata. A gyonyoru kertek, a csobogo, tiszta vizu forrasok, a folyamatosan ego gyertyak es fustolok kozott eltunik a magany, szorongas, banat, csuggedes es az ember megnyugszik, mint kisgyerek az anyja oleben. Szinte tapinthato a kamik jelenlete, az altaluk nyujtott biztonsag es beke.