Mivel annyira kozel voltunk Himejihez, tervben volt, hogy megnezzuk az ottani kastelyt.
Himeji, Osakabol konnyen megkozelitheto, a Shin-Kaisoku gyorsvonat, 1490 yenert, 1 ora alatt odarepit. Reggel koran indultunk, ugy gondoltam ha nyitasra odaerunk, egyreszt nem lesznek sokan, masreszt vegzunk delig es indulhatunk vissza.
A fel millio lakossal rendelkezo Himeji, a masodik legnagyobb Hyogo prefekturaban Kobe utan. A latnivalok szempontjabol jelentektelen kisvarost az itt epult varkastely, Japan egyik legnepszerubb turistacelpontjava tette.
Bennunket is ez csabitott ide es a mellette levo Koko-en kert. A kombinalt belepo 1040 yen (kb.8 Euro).
Japan kastelyai kezdetben ideiglenes koepuletek voltak a strategiailag fontos helyeken, egyfajta erodok amik orzo- es ellenorzo szerepet toltottek be, mint peldaul kikotok ellenorzese, a folyami atkelesek, aruszallitas szabalyozasa, vedelme, vagy kereskedoutak ellenorzese es vedelme.
A folyamatos haboruskodas szuksegesse tette, hogy olyan eroditmenyek epuljenek ki, ahol helyet kap a kormanyzat, a foldesur rezidenciaja reprezentativ fogadohelyisegekkel, elszallasolhato a hadsereg, vedheto a nyilakkal es a falbonto eszkozokkel, illetve a tuzfegyverekkel szemben is. Ugyanakkor az impozans epuleteknek fontos szerepe volt a politikai reprezentacioban is.
Elsosorban fabol es kobol epultek, legismertebb fa szerkezetes, lemezes formai a 16. szazadban fejlodtek ki. A Sengoku korszakban (1467-1603) epult a ma is ismert kastelyok tobbsege, viszont sokuk elpusztult, tuzvesz, foldrenges vagy bombatamas aldozata lett az evszazadok soran.
Nehany var, mint peldaul a Matsue es a Kōchi, 1611-ben epult, es napjainkban is az eredeti fennmaradt formajukban leteznek, nem szenvedtek kart, ostromot, vagy mas katasztrofat. Ezzel szemben a hiroshimai kastely teljesen elpusztult az atombomba ledobasakor, 1958-ban ujjaepitettek, napjainkban muzeumkent uzemel.
Ma tobb mint szaz fennmaradt, vagy reszben fennmaradt varat ismerunk, de japan becslesek szerint ezen kastelyok szama elerhette akar az otezret is.
Japanban a 20. szazad elejen kezdtek el foglalkozni komolyabban az oroksegvedelemmel. Az elso torvenyt a tortenelmi vagy kulturalis helyszinek vedelmere 1919-ben hoztak, tiz evvel kesobb a Nemzeti Ertekek megorzesere is eletbe leptettek egyet.
Az onkormanyzatoknak kotelessege, hogy az erre szant anyagi forrasbol gazdalkodva nemcsak megakadalyozzak a tovabbi pusztulast, hanem fejlesszek is az adott tortenelmi helyszint vagy epitmenyt.
Az 1920-as evekben eloterbe kerult a nacionalizmus es nemzeti ontudat, es a kastelyok a japan nep buszkesegeve es harci hagyomanyainak szimbolumava valtak.
Nehany korabban elpusztult kastelyt gyorsan es olcson ujjaepitettek acelvazas betonbol, peldaul 1928-ban az Osaka-kastely fotornyat.
Kesobb megjelent az igeny a hagyomanyos epitesi modszerekre es a Kanazawa kastelyt ebben a szellemben epitettek fel.
Jelenleg csak 12 kastely van, amelyek eredetinek tekinthetok:
Bitchū Matsuyama kastely
Hikone kastely
Himeji kastely
Hirosaki kastely
Inuyama kastely
Kōchi kastely
Marugame kastely
Maruoka kastely
Matsue kastely
Matsumoto kastely
Matsuyama-kastely (Iyo)
Uwajima kastely
A Himeji varkastely egyike ennek a 12 eredetinek es a legtisztabban fennmaradt mintaja a japan kastelyepiteszeti kulturanak. Sokak szerint ez Japan legszebb es legerosebb kastelya, 1993-ban felvettek az UNESCO vilagorokseg helyszinei koze. A belso vizes arkon beluli terulet a fo kastelyepulettel kulonleges tortenelmi helyszin, a kastelykomplexum 5 epuletszerkezete pedig Japan nemzeti kincsei koze tartozik.
A 2,33 km2-nyi teruleten 83 epulet talalhato, melyek kozul a legfontosabb a 46,4 m magas kozponti vartorony (donjon).
A fenyes multu kastely 1333-ban kezdte palyafutasat, amikor Akamatsu Norimura szamuraj egy erodot epitett a Himeyama domb tetejere. Kesobb ezt lebontottak es Himeyama varkent 1346-ban ujjaepitettek, hogy aztan ket evszazaddal kesobb Himeji varkent szulessen ujja. 1581-ben Toyotomi Hideyoshi jelentosen atalakittatta.
1600-ban Tokugawa Ieyasu, miniszterenek es vejenek, Ikeda Terumasa-nak ajandekozta a kastelyt, aki 1601-1609 kozott teljesen atepitette, kibovitette. Az epites vezetoje Iza Tadazumi, az acsmester pedig Sakurai Genbei voltak.
Honda Tadamasa szamos uj epulettel bovitette tovabb 1617 es 1618 kozott, elnyerve mai mereteit es formajat.
A kovetkezo 400 evben a kastely erintetlen maradt, sem a masodik vilaghaboru bombazasai (pedig a varos tobb, mint 63%-a elpusztult), sem termeszeti katasztrofak, mint peldaul az 1995-os nagy Hanshin foldrenges nem artott neki.
Annak erdekeben, hogy megorizzek a kastely epuleteit, 2009-ben nagyszabasu felujitas vette kezdetet. A kozel 2,4 milliard yenbe kerulo beruhazas soran a kastelykomplexumot ellenallobba tettek az esetleges foldrengesekkel szemben, lecsereltek a tetocserepeket, valamint ujrafestettek a falakat es az epuleteket.
2015. marcius 27-en nyilt meg ujra a nagykozonseg elott es meg abban az evben rekordot dontottek, ugyanis 2.78 millio latogatot vonzott a csodalatos „Feher Kocsag” (Shirasagi-jo) -nak is becezett kastely. A japanokat a fo torony formaja egy felszallo feher kocsag szepsegere emlekezteti. (Ez a madar egyebkent eloben is lathato a kastely varfalain belul a kis tavacskak es vizesarkok kozeleben, sot, a varos hivatalos zaszlajaban is megjelenik).
A kastelyba valo belepeskor le kell huzni a cipoinket, es kapott zacskoban magunkkal vinni. Szintrol-szintre lehet haladni folfele, meredek lepcsokon, libasorban. Bar mar nyitaskor ott voltunk, megis nagy volt a tomeg.
Az epuletkomplexum elrendezese spiralis alaku, mely haromszor fordul korbe az oramutato jarasaval ellentetes iranyba, igy letrehozva 3 zonat: az elso az ugynevezett Uchiguruwa (belso zona), a masodik Nakakuruwa (kozepso zona), es a harmadik a Sotokuruwa (kulso zona).
A belso zona 5 reszbol all: Honmaru (fo terulet), Ninomaru (masodlagos terulet), Sannomaru (harmadlagos), Nishinomaru (nyugati resz), es Demaru (a palota szemelyzetenek lakhelye). Ezenkivul szamos mas zona teszi bonyolultabba a rendszert: Mizukuruwa, Koshikuruwa, es Obikuruwa, melyeket kapuk valasztanak el egymastol.
A kozponti terulet magja a negyszogletes alaprajzu oregtorony. Ezt hivatott vedeni a labirintusra emlekezteto falrendszer, a kulonbozo meretu es formaju, egymasba nyilo teruletek es kapuk, az eszaki erdosegekbe vezeto titkos alagut. Az ellenseg nem tudta egyenes vonalban megkozeliteni a tornyot, neha olyan szuk kapukkal talaltak szembe magukat, hogy csak egyesevel fertek at rajta, maskor hirtelen kiszelesedett a szuk sikator es csak akkor vettek eszre, hogy csapdaba estek, amikor fejukre zaporoztak a vedok nyilai.
A torony ket fo tartogerendaja egy-egy darab ciprusfabol keszult es a foldszinttol az otodik emeletig osszefogta a gerendaszerkezetet. Egy fabol keszult meretaranyosan kicsinyitett, 1/20-as makett bemutatja a kastely teljes szerkezetet. Epiteszeknek kulonleges elmeny lehet.
Butor egyaltalan nincs, viszont latni lehet a harcosok buvohelyet, a fegyver allvanyokat, titkos atjarokat.
A legfelso emeleten egy szentely van berendezve, innen jol belatni az egesz kastelyudvart es a kornyeket.
Lefele jovet a foldszinten nyolc kulonbozo csaladi cimer (onigawara) van kiallitva. Ezek a tetocserepek vegeit diszitettek es a kulonbozo uralkodok, felujitasok es kibovitesek soran valtoztak. Tovabba lathato a Meiji, Showa es Heisei kor shachi -ja. A shachi egy japan folklor allat, tigris fejjel es ponty testtel.
Nemcsak a foepuletet lehet megnezni, hanem a nyugati oldalon levo mellekepuleteket is, ahol kozelrol lehet tanulmanyozni a hagyomanyos japan epiteszeti stilus illeszteseit.
Tovabba itt talalhato a Nagatsubone (hosszu apartmanok) amely kizarolag olyan holgyek lakhelye volt, akik az adott uralkodot es annak csaladjat szolgaltak.
Europaban udvarholgyeknek neveztek oket es nagyreszt nemesi szarmazasuak voltak, a vilag mas reszein azonban ezek inkabb voltak palota nok, titkarnok, szeretok, agyasok, szolgak vagy rabszolgak.
A Himeji kastelyban Tokugawa Ieyasu unokajanak, Sen hercegnonek 23 udvarholgye es 16 szolgaloja volt, a kislanyanak Katsunak pedig 3.
Sen hercegno viharos eletenek legszebb eveit a Himeji varban toltotte. A rola szolo kiallitast a Kozmetikumok Tornyanak elnevezett varreszben lehet megnezni.
A Koke-en japan kertet, a kijarattol jobbra fordulva talaljuk. 1992-ben epult Himeji megalakulasanak 100. evforduloja alkalmabol.
A kert mintegy 3,5 hektaron terul el, es kilenc kulonbozo stilust mutat be: gyonyoru tavak tele aranyhalakkal, hidak, vizesesek, teaszertartasra hasznalt kert, nyari fak kertje, fenyok kertje, viragok kertje, bambusz kert es izleses vizelvezetesek.
Mindegyik kulonleges es gyonyoru a maga nemeben. Bevallom oszinten, Japanban eddig nem lattunk ilyen szepen komponalt kertet. Semmikepp nem szabad kihagyni!
Az idot rosszul saccoltam meg, 3 ora nem volt eleg, ennek a duplajat toltottuk el a kastelyban es a parkban. Szerintem ennyit ra kell szanni, mert felejthetetlen elmeny.
