Japant nagyon sok termeszeti- es katonai csapas sujtotta az evszazadok soran, melyek borzaszto vesztesegeket okoztak. Foldrengesek, tuzveszek, cunamik, vulkankitoresek, tajfunok, aradasok, foldcsuszamlasok, haborus bombazasok romboltak porig hazait es tizedeltek lakoit.

Sumida keruletben, a Ryogoku Kokugikan (Szumo Stadion) es az Edo Tokyo Muzeum kozeleben talalhato Tokyo Metropolitan Yokoamicho Park, tanulsagos lehet azok szamara, akiket erdekel az orszag viharos multja es tortenelme.

A Japan szigetvilag negy tektonikai lemez talalkozasi zonajaban fekszik, melyek folyamatos mozgasa gyakori foldrengeseket es fokozott vulkanikus aktivitast eredmenyez. A fulop szigeteki oceani lemez evente akar 10 centimetert is haladva bukik a kontinens pereme ala, de elofordulhat, hogy 2-3 metert is elmozdul.
Ez tortent 1923. szeptember 1-en, helyi ido szerint deli 11:58-kor, es ennek hatasara hatalmas foldrenges razta meg Tokiot es kornyeket. A hivatalos adatok szerint 4-6 percig tartott es a Richter-skala szerinti erossege korulbelul 8,2-es lehetett. Az elso lokesnel a szeizmometer kiadkadt. Az epicentruma 130 km hosszan es 70 km szelesen a Sagami oblot es a Boso felsziget egy reszet fedte le. Ez a Kanto-regio, azert lett a foldrenges neve kesobb: nagy kantoi foldrenges (Great Kanto Earthquake).
A foldrengest kovetoen hatalmas tuzvesz keletkezett a nagyvarosokban, illetve 6-12 meter magas hullamokkal szokoar csapott le a partvideki teruletekre. A katasztrofa szinte teljesen elpusztitotta Tokiot, a lakasok 40%-ka ledolt, leegett, a kozeli Yokohamaban pedig a lakasok 90%-a megserult vagy megsemmisult. A halalos aldozatok szamat 105 ezerre becsulik, osszesen 293.000 haz dolt romba, es korulbelul 1,9 millioan maradtak hajlektalanul.
1923-ban a haztartasokban tobbnyire meg hagyomanyos tuzhelyeket hasznaltak, a katasztrofa pedig az ebedhez valo keszulodes idejen tortent, aminek kovetkezteben a varosok lakonegyedeiben tobb helyen tuz utott ki, akarcsak egyes ipari teruleteken, laboratoriumokban es mas hasonlo letesitmenyekben. Az eros szel kovetkezteben a tuz gyorsan terjedt, es napokig tartott a langok megfekezese.
Otthon nelkul maradt es menekulo tomegek leptek el az utcakat, motyojukat biciklikre es ketkereku kocsikra pakolva probaltak biztonsagos helyet talalni.
Egyik ilyen bazis, a mai Yokoamichio Park helyen allo egykori katonai ruharaktar epulete volt. Annyira bezsufolodtak oda a csomagjaikkal egyutt, hogy nem tudtak kimenekulni a gyorsan terjedo tuz elol, es mintegy 38.000-en leltek halalukat. A holtesteket masnap a helyszinen elegettek, hamvaik es csontjaik 3 meter magas halma, az imadkozok helyszine lett.
1930-ban letrehoztak az Earthquake Memorial Hall emlekmuvet. Kesobb, Tokyo Metropolitan Memorial Hall lett a neve es a II.vilaghaboru aldozatainak is emleket allit.
Pont 95 eve tortent a borzalmas tragedia, ezert szombaton, vagyis szeptember 1-en, a megemlekezes napjan latogattunk oda. Tengernyi virag diszitette a templomot es bejaratat. Bent a falakon koroskorul kepek a foldrenges es a haboru borzalmairol.

Mellette alapitottak egy muzeumot, Great Kanto Earthquake Memorial Museum, mely a foldrengesrol, az okozott karokrol es az aldozatokrol nyujt reszletesebb beszamolot.
A vesztesegek okozta kaosz megzavarta az emberek elmejet, es olyan pletykak kezdtek terjedni, hogy a szigetorszagban elo kulfoldiek, elsosorban a koreaiak, -akikkel eppen hadban alltak-, a kaotikus allapotokat kihasznalva a hatalom atvetelere keszulnek, szandekos gyujtogatassal, fosztogatassal, illetve a kutak megmergezesevel sulyosbitjak a helyzetet. Hiaba adott ki a miniszterelnok kozlemenyt, mely szerint ezek a hiresztelesek minden alapot nelkuloznek es nyujtottak menedekhelyet tobb ezer koreainak, a tomeges leszamolasokat mar nem tudtak megakadalyozni, tobb szaz, - torteneszek szerint-, tobb ezer aldozatot kovetelt a meszarlas.

Az evfordulo tiszteletere, 2 napra megnyitottak a "Dwelling of Remembrance" nevu emlekhelyet, amely egy fold alatti bunkerhez hasonlit es benne orzik a haboru aldozatainak neveit listazo konyveket.

A masodik vilaghaboru soran, 1942. aprilis 19-tol, a haboru vegeig, 1945. augusztus 15- ig, az Egyesult Allamok hadserege ismetelt legitamadasokat hajtott vegre Japanban, oriasi karokat okozva ezzel a civil lakossag soraban, valamint az epuletekben. 1945 februarjatol megkezdodtek a Tokio es Kobe elleni rendszeres gyujtobombas tamadasok, marcius 9-en pedig kezdetet vette az Operation Meetinghouse nevre keresztelt hadmuvelet, vagy ahogyan a japanok emlegettek, a „Fekete ho ejszakaja”. A tamadast kisebb bombazok kezdtek, amelyek napalmbombakkal eloszor „megjeloltek” a Tokioban kinezett celpontokat. Ezt kovette osszesen 334 db B-29-es Superfortress bombazo, amelyek minden korabbinal kisebb magassagbol, 600-700 meterrol kezdtek neki a fovaros modszeres elpusztitasanak.
A tamadas elso hullama alig ket ora alatt sikeresen megsemmisitette Tokio tuzoltasi infrastrukturajat, igy a B-29-esek napalmmal, gazolajjal es feher foszforral toltott gyujtobombainak pusztitasat nem tudtak megfekezni. Az elszigetelten ego tuzek fokozatosan egy langerdove alltak ossze, amelyet a szel csak tovabb terjesztett.
A szonyegbombazas celpontja a varos egy surun lakott munkasnegyede volt, amelyet az elso bombak egy hatalmas, langolo X formaval jeloltek ki. Az osszes levegobe emelkedo bombazo kozul 282 repulo talalta el sikeresen a celpontjat, amelynek kovetkezteben Tokio kozel 42 negyzetkilometernyi terulete valt a folddel egyenlove. Tobb mint egymillio ember otthona semmisult meg ezen az ejszakan, a civil aldozatok szama pedig elerte a 100 ezret is.

A 2001-ben megnyitott siremleket Kimio Tsuchiya tervezte es celja emlekeztetni a kovetkezo generaciokat, hogy a mai beke es jolet sok ertekes eletaldozat nyoman szuletett.

Az emlek-komplexum eleg nyomaszto, ezert azt ajanlom setaljunk at utana a kozelben levo Kyu Yasuda nevu stilusos kis japankertbe, ahol a halalt es pusztitast abrazolo kepek utan, csodalatos elet viragzik: Koi pontyok es teknocok uszkalnak a toban, kacsak es vizimadarak tollaszkodnak a partjan.
A szurke epuletrengetegben egy bekes oazis, ahol elgondolkodhatunk emberi mivoltunk gyarlosagain, az egymast valo pusztitas hiabavalosagan, a bennunket korulvevo termeszet gyilkos erejen, melynek mi paranyi lenyek, csak jatekszerei vagyunk.