Lezarult egy korszak Japanban es elkezdodott az uj. A Heisei era vegere, - mely Akihito csaszar uralomra lepesevel, 1989. januar 8-an kezdodott-, hivatalosan is pontot tettek. A 86 eves csaszar 2019. aprilis 30-an hivatalosan is lemondott.
“Heisei” jelentese “beke teremto”, beket egen-foldon, amire a masodik vilaghaboru utan, mar mindenki vagyott. A vesztes haboru arnyeka meg sokaig belengte az orszag politikai eletet, megnehezitve talpra allasat es legfokepp a kulpolitikaba valo visszatereset.
Akihito 18 eves koratol 56 eves koraig volt tronorokosi rangban es ez alatt az ido alatt kulfoldi hivatalos latogatasokon is reszt vett. Apja halala utan meg 30 evig uralkodott, meggyozodessel es felelossegteljesen vegezte feladatat, amire a sors rendelte.
Egesz eletevel hazajat szolgalta, osztozott nepevel a banatban es oromben egyarant. Felkereste a foldrenges-es egyeb katasztrofa sujtotta teruleteket, batoritotta a tuleloket es imadkozott az elhunytakert.
Latogatasai soran a beszedjeit maga irta, reszt vett a program szervezeseben es nem hatralt meg a kemeny fizikai megprobaltatasokat igenylo vizitektol sem.
Nem gyakorol kozvetlen hatalmat, a politikaba nem szol bele, szemelye es lenye megis beragyogja a felkelo nap orszagat. Mert o a csaszar, az emberek lelki nyugalmat orzo szimbolum.
Eloszor 2016-ban beszelt arrol, hogg megromlott egeszsegi allapotaval egyre nehezebb ellatnia a csaszari feladatokat es szeretne visszavonulni. Erre nem volt pelda az utobbi 200 evben, igy uj torvenyt kellett erre irni es bevezetni. ITT irtam rola bovebben.
2019. januar 2-an, tobb mint 72.000 alattvalo gyult ossze a tokioi csaszari palota elott, hogy a csaszar utolso ujevi koszontojet meghallgassa.
“ Boldog új évet kívánok. Nagyon örülök, hogy mindenkivel együtt ünnepelhetem az újévet ezen a derűs, napsütéses napon. Kívánom, hogy ez az év minél több embernek egy jobb évet hozzon! Imádkozom a békéért a nyugalomért és mindannyiunk boldogságáért." Forras
Amiota bejelentettek a hivatalos lemondas datumat, az orszag turelmetlenul varja az uj era nevet. A csaszari korszak elnevezese egy lenyeges esemeny, mert a gyakorlatban es pszichologiailag is nagy hatassal bir a japan emberek eletere. A gengo gyakran elore jelzi a kovetkezo korszak szellemiseget, ezert komoly kihivast jelent a nevadas. A korszak nevenek valasztasara a jelenlegi torveny, ket kriteriumot szab meg: a nevet a kabinetnek kell eldontenie, es csak abban az esetben valtoztathato meg, ha uj csaszar kerul tronra.
Egy 7.szazadi hagyomanyt kovetve, minden csaszar uralkodasi idejet egy talalo nevvel illetik. Ez a gengō (元号) vagy korszak nev. Ilyen volt a Meiji (1868-1912), a Taisho (1912-1926), Showa (1926-1989) es a legutobbi a Heisei (1989-2019) melynek most lett vege. A korszakok listajat az 500-as evektol vezetik, a Heisei volt a 247. korszak. Forras
Tudosok, irodalom kutatok es szakertok csapata kereste a megfelelo kanjikat (irasjeleket), amelyek a leginkabb kifejezik majd az elkovetkezendo korszak szellemet, torekveseit, vagyait, elvarasait, es egyben uzenet legyen a jovo nemzedek szamara.
A nevnek az alabbi kriteriumoknak kell megfelelnie:
- legyen pozitiv es a japan nep idealjaihoz kozel allo jelentese,
- legyen konnyen irhato es olvashato, 2 irasjelbol (kanji) alljon
- nem lehet gyakran hasznalt kifejezes es nem lehet elozo csaszarok vagy korszakok neve
- az elso betuje lehetoleg kulonbozzon a tobbi era elso betujetol, hogy roviditeskor ne legyen felreertheto (pl. a Heisei 31-et gyakran H31 -kent jelolik.)
A kabinet a szakertok altal keszitett javaslatok listajabol valasztotta ki a nevet, majd 2019. aprilis 1-en, kevessel deli 12 elott, Yoshihide Suga, a miniszterelnoki kabinet fotitkara egy mediakonferencian bejelentette, es egy tablan bemutatta a ket karaktert: "Rei” es “wa".
A 248. korszak neve tehat Reiwa (令和).
Az NHK World teveado eloben kozvetitte, en ott neztem.
Kevessel a bejelentes utan, Shinzo Abe miniszterelnok lepett az emelvenyre es elmagyarazta a nev eredetet es jelenteset.
A korabbi nevektol elteroen a Reiwa nem kinai eredetu, hanem japan klasszikus es a “Man'yōshū ”-bol, a japan kolteszet legregebbi, a Nara korszakbol (710-794) szarmazo, tobb mint 4500 verset tartalmazo versgyujtemenyebol emeltek ki, melyeket kulonbozo tarsadalmi osztalyu emberek irtak az evek soran: uralkodok, nemesek, harcosok es gazdalkodok egyarant.
A vers, melybol az irasjegyek szarmaznak, egy ume (japan szilva) viragrol szol, mely a hideg telet atveszelve, amikor a “szerencses (令)” hold vilagitott, a lagy tavaszi szelloben kibontotta szirmait. Termeszetesen itt a “szerencses” szo, jo holdat, pozitiv kisugarzast, kedvezo idoszakot jelent, amikor a szelid (和) tavaszi szello egy csodalatos uj korszakba ringatja a termeszetet es az embereket.
A versben nem egy szoban szerepelnek, hanem kulon-kulon: Reigetsu (令月) es Yawaragu (和らぐ).
Az elso karakter “Rei” megoszto es talalgatasokra ad okot, mert gyakran olyan szavakban talaljuk, mint a meirei (命令) = (rend / parancs) vagy hōrei (法令) -= (torveny, rendelet), igy a masodik szotaggal “wa”, akar “megparancsolt beket” is jelenthet, de ha utananezunk akkor kiderul, hogy vannak olyan jelentesei is mint szerencses, kedvezo, sikeres. Es ha figyelembe vesszuk a vers temajat es mondanivalojat, kiderul, hogy egeszen mast jelent.
Amikor az ujsagirok a konkret jelenteset kerdeztek a miniszterelnoktol, o ezt valaszolta:
Nemzetunk mely tarsadalmi kulturajat, evszazados hagyomanyait, es termeszethez valo vonzodasat szimbolizalja. Csakugy, mint a csodalatos szilvafaviragok, amelyek jelzik a tavasz erkezeset, minden japan ember remenykedhet a jovoben, megvalosithatja almait, mint ahogyan az ume virag is kibontja szirmait a hideg tel utan.
Nemzetunk nagy forduloponthoz erkezett, de sok ertekunk van, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Nagyon buszkek vagyunk tortenelemunkre, kulturankra es hagyomanyainkra, es ez a kifejezes a holnap Japanjat jelenti, azt, amit a jovo nemzedek szamara szeretnenk felepiteni.
Remelem, hogy az uj korszak neve szeles korben elfogadotta valik es a versek szerzoihez hasonloan, tarsadalmi helyzettol fuggetlenul minden japan emberben gyokeret ver es beloluk fog kiindulni az uj korszak.
Megkerdeztem japan baratunkat mi a velemenye errol, neki is egybol a rendelni, parancsolni kifejezes ugrott be, szerinte olyan hangzasa van, mintha elrendelnek, hogy harmonia legyen.
Angolul “Fortunate harmony”-nak forditottak le, vagyis “Szerencses harmonia”.
Az elso karaktert (“rei”) korabban meg egy korszak neveben sem alkalmaztak, a masodikat (“wa”) pedig most fogjak 20. alkalommal, korabban szerepelt pl. a Showa, Jowa, Kowa, Wado korszakok neveben.
A kormany azert jelentette be egy honappal korabban az uj nevet, hogy a vallalatok es a nagykozonseg felkeszulhessen a valtasra.
A korszak nevet ugyanis sok helyen hasznaljak: hivatalos iratokon, jogositvanyokon, egeszsegbiztositasi kartyakon…stb., ezert fontos, hogy majus elsejeig mindenki elkeszuljon es ne okozzon bonyodalmat a valtas, mert majus 1-ig meg Heisei 31 a datum, de utana mar Reiwa1 lesz.
A szamitogepes programozok, pecset-, erme-, naptar-, es egyeb kellek gyartok ugrasra keszen vartak, hogy kideruljon a nev es le tudjak gyartani keszleteiket.
Tudni kell, hogy Japan 1873. januar 1-je ota a Gergely-naptart is hasznalja, de a hagyomanyos azsiai unnepek pontos idejenek meghatarozasahoz es hivatalos ugyekben mai napig a kinai naptarrendszert hasznaljak.
A luniszolaris (kinai) naptar a holdnaptarra es a szolaris naptarra jellemzo tulajdonsagokkal is rendelkezik es eloszor a babiloniaiak vezettek be i. e. 2500 korul. A nyugati kulturaban azert nevezik kinai naptarnak, mert eloszor ok fejlesztettek ki i. e. 500 korul, de ma mar nemcsak Kinaban, hanem szamos mas azsiai kulturaban is hasznaljak. Japanban 645 ota hasznaljak, egy felmeres szerint az emberek 34 %-ka nagyreszt ezt, masik 34% mindkettot parhuzamosan, a tobbiek inkabb a nyugati Gergely naptart.
Aprilis 30-an, a csaszari palota Fenyo-termeben megtartottak a lemondasi ceremoniat. A rovid, egyszeru szertartason mintegy haromszazan vettek reszt. A csaszari par bevonulasat, valamint a koronaekszerek elhelyezeset kovetoen a miniszterelnok bejelentette Akihito tavozasat, es a japan nep neveben koszonetet mondott a csaszarnak.
Ezt kovetoen az uralkodo rovid beszedeben megkoszonte, hogy az emberek elfogadtak es tamogattak.
„A csaszarneval egyutt oszinten kivanom, hogy a holnap kezdodo Reiwa-korszak stabil es gyumolcsozo legyen, es teljes szivembol imadkozom azert, hogy a Japanban es a vilagon elo emberek bekeben es boldogsagban eljenek”
Az apja orokebe lepo 59 eves Naruhito rovid nyilatkozataban azt mondta:
„Ezennel atvettem a tront a japan alkotmany, a kulonleges intezkedesek torvenye es a csaszari haz torvenye alapjan. Igerem, hogy mindig az embereket fogom szem elott tartani, es kozel kerulve hozzajuk fogom ellatni kotelezettsegemet, az allam es a japan nep egysegenek jelkepekent, az alkotmannyal osszhangban.
Oszinten bizom az emberek boldogulasaban, az orszag tovabbi fejlodeseben es a vilagbekeben.”
Az egyszeru fekete oltonyben megjeleno uj japan uralkodo a jogszeru tronorokles bizonyitekaul atvette a csaszari jelkepeket, a pecseteket, a kardot es az ekszert.
Naruhito a krizantem tron 126. Csaszara, vele pedig uj korszak es uj idoszamitas koszontott Japanra: Majus 1-tol elkezdodott a Reiwa 1 ev.
