Ha jo az ido, hetvegen mindig kirandulunk. Kamakurara azert esett a valasztasunk, mert vegre latni szerettunk volna homokos tengerpartot is. Yokohamaban a part egy resze ipari jellegu: a kikotot kiszolgalo dokkal, rakodo-gepekkel, kontener hegyekkel, masik resze: parkos- setanyos, elegans kavezokkal, teraszokkal. Tehat nem alkalmas furdozesre, strandolasra.

Kb. egy oras vonatozassal elertuk a varost, ahol mar turistak garmadaja hompolygott. Vegigsetaltunk a hangulatos Kamakura Komachi nevu setaloutcan, aztan terkep segitsegevel probaltuk megkeresni a legfontosabb latnivalokat.

A varoska nagy tortenelmi multra tekint vissza, 1192-ben, amikor Minamoto Yoritomo shogun ide helyezte az uj katonai kormany szekhelyet, Kamakura lett Japan politikai kozpontja. Harcosai az ugynevezett Bushi-k, vagy Szamurajok voltak, akik az egyszeruseg es lelkiero szellemi orokseget hoztak magukkal. A Zen Buddhizmus hiveikent a mentalis fegyelmet fontosabbnak tartottak, mint a fizikai erot. Ez a kultusz nagymertekben befolyasolta a japan tarsadalmat, meg a legmodernebb idokben is.

Ma nagyon nepszeru idegenforgalmi celpont, szamtalan templom, szentely, egyeb tortenelmi emlek, valamint Kamakura homokos strandjai vonzzak a turistakat.
A kulonbozo korokbol szarmazo templomok es szentelyek huen tukrozik a varos egykori arculatat, a modern setaloutcak, egyedi ajandekboltok es helyi kisettermek azonban, mar az uj kor szellemet hordozzak.

A Tsurugaoka Hachimangu shinto szentelyt 1063-ban alapitottak, azota Kamakura fontos vallasi es kulturalis kozpontja. Az idok soran buddhista templomkent is mukodott, stilusaban gazdagon megtalalhatoak a japan buddhista epiteszet jegyei.
Eskuvoi ceremonia folyt bent ezert nem mehettunk kozelebb. Kintrol lottem par fotot, kozben a kovetkezo par keszulodott a szertartasra. Mosolyukbol itelve, lehet, hogy mar tul voltak rajta.

Az oriasi bronz Buddha szobor a varos jelkepe, 13.35 meteres magassagaval es 125 tonnas sulyaval lebilincselo latvanyt nyujt.
Az egi Buddha neve Amida Nyorai, vagy Amida Butsu, es megvan az a kepessege, hogy beleavatkozzon az emberek eletebe es megmentse oket, ha szukseges. A Vegtelen Fenyesseg Buddhaja, a kelet-azsiai buddhizmus legfontosabb alakja.
Daibutsu-kent is szoktak emliteni, de ez csupan az impozans meretere vonatkozik, ugyanis a daibutsu egy japan osszefogo kifejezes az orias Buddha- szobrok szamara.

Keso delutan kiertunk a tengerpartra, pontosabban oceanpartra, mert Japan keleti oldalat a Csendes Ocean hatarolja.
Masodszor udvozolhettem a vegtelen oriast, legeloszor Uj Zelandon talalkoztam vele.
Most sem hazudtolta meg nevet, csendes volt, vizfelulete majdnem sima, a szorfosok a parton bosszankodtak.
Strandolashoz meg huvos volt, de nagyon jo erzes volt a víz kozelsegeben lenni. Es ez tiszta, kekes arnyalatu viztomeg, nem mint Kinaban, szurke, koszos… Ott nem mertunk vizbe martozni soha, de itt, alig varom jojjon a nyar.
A partmenti utcak elegansak, tisztak, a hazak tehetos lakokrol arulkodnak. A boltok, kavezok francia hangulatot ideztek.