A Battery Park fele gyalogolva athaladtunk New York penzugyi kozpontjan, a Wall Street-en. Rovid es jelentektelen utcacska, csupan fel kilometer hosszan fut a Broadwaytol az East River iranyaba.
A vilag vezeto tozsdeje (New York Stock Exchange) a Wall Street 11 szam alatt mukodik. Ebben az epuletben 1903. aprilis 22-en itt kezdodott el a kereskedes, de a tozsde eredetet 1792 majus 17-ere lehet visszavezetni, amikor is a Wall Street 68 elott talalhato platanfa alatt huszonnegy broker alairta,- a fa angol neve utan-, a Buttonwood Agreement-nek nevezett alapito okiratot.
Regen be lehetett menni es megnezni az orditozo brokereket, ma biztonsagi okokbol mar nem latogathato.
A tozsde ikonikus jelkepe, a Tamado Bika, a kozeli Bowling Green Park szelen vonzza a turistak sokasagat.
Az olasz-amerikai muvesz alkotasa az 1987-es tozsdei fekete hetfo emlekere keszult. 1989 karacsonya elott par nappal a szobrasz es segedei az ejszaka leple alatt helyeztek a 3200 kg-os rez szobrot a tozsde bejarata elotti karacsonyfa ala.
Masnap a varos csak errol beszelt, mindenki latni, erinteni akarta. Az illegalisan felallitott szobrot a tozsde el akarta tavolittatni, de a lakok megvedtek. A muvesz vallomasa az esetrol:
„A Wall Street sarkán töltöttem az éjszakát. Alig vártam a reggelt. Látni akartam, hogyan fogadja New York az ajándékomat. Szicíliai bevándorlóként találtam meg a szerencsémet New Yorkban. Hatalmas műteremlakást vásároltam Manhattanban, Ferrarit vezetek. Sokat köszönhetek ennek a városnak. A City harcos szellemű, erős, optimista város. A bika ezt jelképezi. Tudtam, hogy a Tőzsde bukása megviselte a várost, de azt is, hogy fel fog épülni a bukásból. Aztán végre felkelt a nap. Az álmos Wall Street-i alkalmazottak arca azonnal felderült. Szerelem volt első látásra. Mindenki meg akarta érinteni, le akarta fényképezni. Csodálatos érzés volt. Délig álltam ott és néztem, hogyan játszik Manhattan a karácsonyi ajándékommal.”
Arturo Di Modica“Charging Bull”-ja huen tukrozi a New York-i tozsde erejet. Azt irjak aki arra jar, feltetlenul simogassa meg a tokeit, szerencset hoz! Sokan megfogadtak a tanacsot, mert fenyesre van simogatva.
A muvesz azota 5 masik bikat is keszitett azzal az elgondolassal, hogy kulonbozo varosoknak adomanyozza. Az elso megrendelesre keszult es Shanghai-ban all. 2010 ota szimbolizalja a varos erejet es dinamikus fejlodeset.
Volt szerencsem vele is talalkozni. Nemileg elter a New York-itol, vorosebb a szine es a bikafej jobbra fordul.
A Battery Park deli sarkarol indulnak a kompok amelyek a Ellis Island-ra es a Szabadsag-szobornak helyt ado Liberty Island-ra visznek. Tulajdonkeppen Manhattan-hez tartoznak ezek a kis szigetek, de hivatalosan Szovetsegi Teruletnek szamitanak.
A New York Pass-hoz tartozo belepovel csak a szobor talapzatan levo kilatoig lehet menni, a szobor belsejeben csigalepcso vezet a koronaban levo kilatohoz, ide ujabb jegyet kell venni, ha egyaltalan van.
Magat a szigetet naponta kb. 15 000-en latogatjak, repuloteri ellenorzeshez hasonlo, szigoru biztonsagi eloirasokat betartva lehet a kompra felszallni. 2009. julius 4-ke ota, a szobor kezeben levo faklyaig naponta kb. 240 ember mehet fel.
Erdemes a komp jobb oldalara allni, hogy amikor kozeledik a szobor fele, zavartalanul fotozhassuk.
A szabadsag es a demokracia egyetemes szimboluma mindossze 46 meter magas ( talapzattal egyutt a faklya tetejeig 93 m). Ezt a szobrot latta meg elsokent a mintegy 12 millio Amerikaba tarto bevandorlo, amint hajojuk a kozeli Ellis Island bevandorlasi kozpont fele tartott. Szamukra a remenyt jelentette, uj eletet, jobb lehetoseget, az igeretek foldjet.
A szobrot Frederic-Auguste Bartholdi tervezte, a belso szerkezet mernoki munkait Gustave Eiffel vegezte es a francia nep ajandeka volt az Allamok fuggetlensegenek 100. evforduloja alkalmabol. Az Isere fregatt szallitotta Amerikaba, 214 ladaba csomagolva. A hajo majdnem elsullyedt egy nagyobb viharban, de vegul 1885. junius 17-en epsegben megerkezett New York-ba.
A szobor osszeallitasa 4 honapig tartott. 1886 oktober 28-an az Egyesult Allamok elnoke, Grover Cleveland leplezte le tobb ezer nezo elott.
A szobor kezeben (mutatoujja 2,4 meter) levo uj faklya es a 24 karatos aranyfusttel bevont langja 1986-ban kerult a kezebe, az eredeti a csarnokban van kiallitva. A bal kezeben tartott konyvbe romai szamokkal irva ez all: 1776. julius 4.
Ellis Island- a komp kovetkezo megalloja. A sziget a kikoto bejaratanal, a Hudson folyo torkolataban fekszik. Erdetileg 1.3 hektar volt, de folyamatosan feltoltottek az evek soran, jelenleg 11 hektar.
Erre a szigetre erkeztek a bevandorlok a vilag minden tajarol, 1892 es 1954 kozott kb. 12 millioan. Ma az o leszarmazottaik alkotjak az orszag lakossaganak 40 szazalekat.
1966-ban a szigetet nemzeti parkka nyilvanitottak es 1990-ben megnyilt a Bevandorlasi Muzeum, hitelesen dokumentalva a bevandorlok mindennapjait.
Sok embert megkerestek, akik annak idejen atestek itt a bevandorlasi proceduran, es megkertek oket, mondjak el sajat szavaikkal az elmenyeiket. Ezek a visszaemlekezesek szolnak a hangszorokbol a kulonbozo termekben.
Atlagban napi 5000 ember esett keresztul a kisse megalazo vizsgalatokon, ami kb. 3-5 oran keresztul tartott.
1911-ben az epuletekben 275 agy allt rendelkezesre a konnyebb betegeknek, 450 pedig a ragalyosoknak. Tovabba mutok, laborok, rontgen gepek, pszichiatria es meg hullahaz is. Tobb min 3500 bevandorlo halt meg a szigeten es 355 kisbaba szuletett.
A menekultek hosszu sorokban lepkedtek a regisztracios iroda fele, kozben az orvosok vizsgaltak oket, Sokszor csak 6 perce volt az orvosnak eldonteni beteg-e a bevandorlo, kuldeni kell tovabbi vizsgalatokra. Volt egy listajuk, ami 60 fele egeszsegi allapotot irt le, -a verszegenysegtol a viszeres labakig, -ez alapjan vegeztek a szurest.
A trachomat (kötőhártya-gyulladás) nagyon szigoruan vizsgaltak, elegge ismeretlen es nehezen kezelheto szembetegseg volt akkoriban Amerikaban, ezert akinel diagnosztizaltak, visszakuldtek. Akit tovabbi kivizsgalasra kuldtek, annak a ruhajara rairtak kretaval az adott betut, pl. “ E” betut, ha szemevel volt gond, “B”, ha a hataval, “H”, ha a szivevel..stb.
A bevandorlok egeszsegugyi ellenorzese soran a betegeket nem engedtek az orszagba lepni, nekik a szigeten kialakitott korhazba kellett vonulniuk. A mentalisan serulteket, a gyogyithatatlan betegeket, valamint a ketes eloelettel rendelkezoket azonnal visszautasitottak. Az orvosi vizsgalat utan az epulet csarnokaban kellett varakozniuk, hogy szolitsak oket. Amikor egy ugyintezo ele kerultek, es 29 kerdesre kellett valaszolniuk, tovabba rendelkezniuk kellett vonatjeggyel a celallomasig es legalabb 25 dollarnyi kezdotokevel.
Kulonbozo nemzetisegu csaladok erkeztek, legtobben nepviseletbe oltozve: magyarok, romanok, szlovakok, nemetek, zsidok, kozakok, oroszok, hollandok, finnek, ciganyok, olaszok..stb.
Minden nemzetiseg szamara tolmacsok segitettek a papirok kitolteset.
Az elso nehany evtizedben jellemzoen ferfiak erkeztek, akik probaltak megteremteni a felteteleket a csalad kesobbi erkezesehez.
Augustus Frederick Sherman felvetelei 1906 es az elso vilaghaboru kozott keszultek Ellis Islanden. A bevandorlasi hivatal tisztviselojetol 250 beallitott kep maradt fent, ezeken a frissen Amerikába erkezettek tobbsege unneplo ruhaban lathato. Sherman legtobbszor megkerte oket, hogy a kedveert vegyek elo kofferukbol a nepviseletet.
1910-ig 6-700 ezer magyar allampolgar telepedhetett le veglegesen Amerikaban, tobbseguk azonban nem magyar volt, hanem a Magyar Kiralysag nemzetisegeihez tartozott. Voltak szlovakok, rutenok, romanok, szerbek, elenyeszo szamban magyar anyanyelvuek.
A Brooklyn Bridge, mint neve is mutatja, Manhattant koti ossze Brooklynnal. 1825 meter hosszan ivel at az East River felett. A vilag elso acelkabeles fuggohidja volt, ezert aztan hatszor erosebbnek epitettek, mint kellett volna.
1883. majus 24-en adtak at agyuk diszlovesei kozepette. Olyan nagy volt az erdeklodes, hogy az elso napon 150 ezren haladtak at rajta.
Azota is folyamatos a gyalogos-forgalom, szerintem nincs olyan turista aki ne setalna at rajta.
Foleg, hogy a masik oldalon meg lehet tekinteni a Brooklyn Dumbo vadregenyes es elegans reszeit egyarant: a Brooklyne Bridge Parkot, Brooklyn Heights fenyuzo, Manhattanra nezo hazait, szemezgetni a romantikus kavezok, csaladias ettermek es vizparti sutkerezok kozott.
DUMBO tulajdonkeppen egy mozaikszo, a “Down Under the Manhattan Bridge Overpass”-bol ered, es a Manhattan hid feluljaroja alatti teruletre utal, amely a Manhattan hid es a Brooklyn hid kozotti, illetve a Manhattan hidtol keletre, a Vinegar Hill-ig terjedo resz. Az 1800-as evekben meg ipari negyed volt, raktarepuletekkel es gyarakkal. Az 1970-es evek vegere a negyed elvesztette ipari jelleget, azonban az elhagyott gyar es raktarepuletek tokeletesen megfeleltek az alkotomuveszeknek es kiallitoterem tulajdonosoknak, akik tagas, napsuteses, tetoteri lakasokra vadasztak, viszonylag alacsony aron. A kornyek hihetetlen gyorsasaggal valt nepszeru muvesznegyedde.
Brooklynt latni kell, hogy megelevenedjen a filmjelenetek romantikaja, a kis betonlepcsos hazak, elokertes bejaratok, arnyas, csendes utcak, ahol a szerelmesek andalogva setalnak.
Errol jut eszembe, filmajanlo kovetkezik: Brooklyn!!!, ir-angol-kanadai romantikus film, rendkivul megindito es valosaghu. Az 1950-es evekben jatszodik, ir bevandorlo lany a foszereplo…..nem meselem tovabb, nezzetek meg!!!
A bejarati ajtoig felvezeto kis lepcsok a Park Slope 1-14 utcaiban, a Columbia Heigths, valamint a Willowstreet-en lathatoak.
Mi a sarga “Water taxi”-val mentunk at, ez is benne van a New York Pass szolgaltatasaiban. Tehat fizetni nem kell, viszont a borravalot elvarjak, ki van keszitve a befottes uveg.
Arra kell figyelni, hogy ez egy varosnezo turahoz hasonlit, a Wall Street kozeli molonal ( Pier 11) lehet felszallni, atmegy Brooklynba, onnan elkanyarodik a Szabadsag szobor fele, megkeruli, de nem all meg, aztan a belvaroshoz kozeli megalloban lehet kiszallni ( pier 79 Hudson River Park, Midtown Manhattan).Onnan buszok bevisznek a kozpontba.
New York izgalmas varos, sokkal tobb idot erdemel, mint a 3 es fel nap, amit mi szantunk ra.
Negativumkent talan azt tudom emliteni, hogy eleg koszos varos es sok a hajlektalan. Meg a patinas Fifth Avenue-n is hevernek hajlektalanok a jardan es lepten-nyomon szemetet latni.
A masik megdobbento szamomra a metro volt es az aluljarok. Annyira lepukkantak, mintha hozza sem nyultak volna amiota elkeszultek. A metrokocsikon belul sincs semmilyen boritas, szurke femdobozok, alacsonyak, sotetek, nyomasztoak, idejetmultak, hangosan nyikorognak.
Ha latnak Japanban milyen modern vonatok vannak, meg Kinaban is, szinte vadiuj szerelvenyek, hatalmas, vilagos, aluljarok mindenhol. Sok helyen jartunk mar a vilagban de ennyire kopott, koszos aluljarokat es elhasznalodott metrokat sehol nem lattunk.
A vegere meg egy erdekesseg: Tudtatok? Budapest es Tokio, New York testvervarosai! :)
