Azt hiszem a Grand Canyon, akarcsak a Niagara, minden Amerikaba latogato turista listajan szerepel. Evente tobb mint 5 millioan kivancsiak ra.

Sedonabol eszaknyugatra tartva, 2 ora alatt a deli bejarathoz ertunk. Majus eleje leven, csak ez volt nyitva, az eszaki resz majus kozepe es oktober kozott latogathato. Szerencsenkre tiszta, napos ido volt, amikor ferjem par eve ott jart, az orraig nem latott a kod miatt. Most teljes pompajaban elvezhettuk a vilag egyik leglatvanyosabb geologiai alakzatat.

A sokszinu, meredek volgyszurdokot a Colorado folyo vajta ki, korulbelul 17 millio ev alatt. A folyo bevagodasa, tobb kobkilometernyi kozetet erodalt, a meredek oldalfalakon vegig tokeletesen latni lehet a meszko, homokko, pala es granit retegeket, ez adja a szines mintazatat. A sivatagos meleg es szaraz kornyezet hatasara a falak meredeksege megmaradt, es nem lankasodott el.

A kanyon 2000 meter tengerszint felett alakult ki, a nagy Colorado fennsik (337.000 km²) delnyugati reszen. A fennsikot “Voros szikla orszaga“-nak is nevezik a kulonfele szinu kozetek es jellegzetes formai, a tunderkemenyek, termeszetes kohidak, mely folyovolgyek, kanyonok, kokupok miatt. Ezen a csodalatos fennsikon tobbzodnak az orszag legszebb nemzeti parkjai: Grand Canyon, Bryce Canyon, Zion Nemzeti Park, Capitol Reef Nemzeti Park Petrified Forest Nemzeti Park, Mesa Verde Nemzeti Park, Canyonlands Nemzeti Park, Arches Nemzeti Park.

A Grand Canyon (Nagy szurdok) egy 446 km hosszu, legtagabb reszen 29 km szeles, legmelyebb pontjan 1.8 km mely kanyonrendszer. Nehany turautvonal a meredek osvenyeken levezet a folyoig, viszont minel melyebbre megyunk, annal elviselhetetlenebb nyaron a hoseg. Elegendo vizet, ragcsalnivalot es megfelelo ruhazatot kell kesziteni, a tura nehez es nem felnapos.

A szerteagazo kanyon nagy resze a Grand Canyon Nemzeti Parkhoz tartozik. 1893-ban erdorezervatumkent kerult vedelem ala Benjamin Harrison elnok keze alatt, 1908-ban Theodore Roosevelt elnok megalapitotta a Grand Canyon Nemzeti Emlekmuvet, majd 1919-ben alakult a Nemzeti Park, 1975-ben tovabb bovitettek.

Amerikaban minden nemzeti parknak profin megszerkesztett honlapja van, ahol minden szukseges infot megtalalunk a parkrol, a latnivalokrol, kozlekedesrol, etkezesi,- alvasi, es turazasi lehetosegekrol. Terkeppel, naprakesz informaciokkal es tanacsokkal latjak el a turistakat.
Mint minden nagyobb parkban, itt is vannak ingyenes belso buszjaratok, amelyek hopp on, hopp off modszerrel mukodnek: vegigvisznek a latnivalokon, ott szallsz le es fel ahol szeretnel. Itt peldaul a 11 km hosszu Hermit Road-on kozlekednek, es 9 kilatonal allnak meg utkozben. Erre a reszre nem is lehet bejonni sajat kocsival.
A 40 km hosszu Desert View Drive-on lehet vegigvezetni sajat autoval, egeszen a Desert View Watchtower-ig. Ott erdemes naplementet nezni. Osszesen 6 kilatot es 5 piknikezo helyet erint az utvonal.

Hihetetlen korultekintessel terveztek a kilatopontokat es az utak vonalvezeteset. Autoban ulve ritkan pillanthatjuk meg magat a kanyont, csak egy-egy pillanatra tunik fel egy-ket reszlet. A kilatopontnal leparkolva, gyalogosan kozelithetunk, igy gyakorlatilag az utolso par lepes soran tarul elenk a kaprazatos melyseg. Minden kilatonal lelegzetelallito latvanyban van reszunk: ameddig a szem ellat, a kanyon leirhatatlanul sokszinu sziklai, lent a melyben pedig neha meg lehet pillantani a Colorado folyo zoldes-kekes vizet.

Sok program kozul lehet valasztani: a 2007-ben megnyitott Skywalk uveghidon lehet setalni a kanyon felett 1200 meter magasan, helikopterrol nezelodni, raftingolni a Colorado folyo vad szakaszain, 2 napos kajakturara menni, Hualapai indian faluban ejszakazni…stb. A kalandozasoknak ki-ki penztarcaja szabhat hatart, a Skywalk peldaul 82 dollar/fo (ebeddel egyutt) es tulajdonkeppen ugyanazt latod, mint a korabbi kilatoknal. Csak itt kicsit (20 meterre) kisetalsz a szakadek fole. Ezert igazan felesleges annyi penzt kiadni. A kilatot a Hualapai indian torzs uzemelteti es nem szivbajosak az arak megallapitasanal. Fenykepezkedni az uveghidon nem lehet, sajat fotosaik vannak a helyszinen akik aranyaron megorokitenek, es unokaid is latni fogjak….:)

Egy ilyen monumentalis szepseget mint a Grand Canyon, sajnos kepeken nem lehet visszaadni, nem lehet erzekeltetni milyen hatalmas es milyen lenyugozo.
Vegigjartuk a buszos utvonalat, megallva az osszes kilatonal, utana a 40 km-es Desert View Drive-ot, amelynek vegen megneztuk a naplementet.
Mondhatnam, hogy nem lehet betelni a latvannyal, de a nap vegere amikor az osszes kilato osszes szogebol megcsodaltuk, lefenykepeztuk…mar telitodik az ember, az agya mar nem kepes befogadni a gyonyoruseget. Tenyleg fantasztikus, ami az ember laba elott hever, de szinte ugyanazt latni mindenhonnan, csak kicsit mas szogbol.

A kanyon peremi reszei hidegebbek, csapadekosabbak, ott jegenyefenyok, duglaszfenyok es tiszafak zoldellnek. Lefele haladva tolgy, urom majd legalul a medvetalp kaktusz, agave es yukka honos. Elolenyei kozul a mokus a legelterjedtebb, de talalkozhatunk kanadai juhokkal, sivatagi rokaval es sivatagi patkannyal is.
A levegoben sarlosfecskek (Apus apus), feher nyaku fecskek (Hirundo albigularis)es lila-zold fecskek (Tachycineta thalassina) cikaznak. Az eroszakos hollok sebesen kovetik, zavarjak oket, neha meg a kondorkeselyuket is megtamadjak. Kulonbozo fajtaju solymok, hejak es egyeb ragadozok keringenek a szirtek korul es argus szemmel lesik a predat.
A meredek sziklafalak oldalaban, tavolrol fekete lyukakat latni, azok a keselyuk feszkei. A kaliforniai keselyu vedett madar, a kihalastol mentettek meg allatvedo szervezetek es a park dolgozoi kozos erofeszitessel.

A kaliforniai kondor Eszak-Amerika legnagyobb ropkepes szarazfoldi madara, amelynek szarnyfesztavolsaga mintegy 3 meter, testtomege eleri a 12 kilogrammot. Tollazata fekete, a szarnyak belso felen feheres foltokkal. Csaknem csupasz fejen a fiatal peldanyok bore szurkes, a felnotteke sarga, koltes idejen elenk narancssarga.
Kizarolag dogoket eszik. A meleg legaramlatok segitsegevel tobb merfoldet is vitorlazhat, eles szemevel a magasbol figyeli a lehetseges taplalekot. A vilag egyik leghosszabb eletu madara, 60 evnel tovabb is elhet.
A kondorkeselyu a pleisztocen kor ota, mintegy 2 millio evvel ezelottrol ismert közvetlen rokonairol csak fossziliakbol tudunk. Korulbelul 10.000 evvel ezelott, a jegkorszak vegi klimavaltozasok miatt fo taplalekforrasaik kihaltak. Az indianok megerkezesekor meg benepesitettek Eszak-Amerika eget, Kaliforniatol New Yorkig es Kanadatol Mexikoig.
Az evek soran aztan a helyzet rosszabbodott, az elohelyukrol valo kiszorulas es vadaszat tizedelte oket, kesobb a XX.szazadban az orvvadaszat (muzeumok es gyujtok szamara) es az olommergezes jelentett nagy veszelyt szamukra. A kaliforniai aranylaz (1848–1855) idejen hazi kedvenckent is tartottak nehany peldanyt.
Tobb bennszulott nep szamara igen fontos, mitologiajukban jelentos szerepet jatszik. Sajnos nehany torzs hagyomanyos szertartasok kereteben kaliforniai kondorokat olt meg, hogy tollaikbol unnepi ruhakat es fejdiszeket keszithessenek.
Kesobb a telepesek altal elfoglalt videkeken a szarvasmarha-tenyesztok lattak, hogy kondorok esznek a doglott borjakbol, es azt hittek, hogy a madarak oltek meg azokat. E felreertes miatt az orszag nyugati reszen kiirtottak a kondort.
A “civilizacio” terjedesevel, a fogyasztoi- es egyben szemeteloi tarsadalom vegtermeke az irdatlan mennyisegu, felelotlenul eldobalt hulladek. A feszekhalal egyik legfobb okava a szulok altal hozott, taplaleknak gondolt emeszthetetlen emberi szemet valt.
A kulonbozo rovariroszerek hasznalata sem tett jot az allomanynak. Ez a mereg kozvetve, ugyan, de bekerul a madar szervezetebe es vesztet okozza.
Az olommergezes azonban meg nagyobb kart okoz. A vadaszok a zsakmany egy reszet az elejtes helyszinen hagyjak, amiben az olmot tartalmazo lovedekdarab is lehet, a madar ezt megeszi, majd az eros emesztonedvei az olmot is feldolgozzak. Erre a veszelyre a “Ridley-Tree Condor Preservation Act” nevu hatarozat hozott megoldast: 2008. julius 1-tol a kaliforniai kondor elofordulasi teruleten tiltott az a vadaszat, melynek soran olmot tartalmazo loszert hasznalnak.
A megvaltozott, fejlett kornyezetben, sok madarnak a szamukra ismeretlen, feszultseg alatt allo villanyvezetek jelentette a halalt.

A kaliforniai kondor 1967-ben felkerult a veszelyeztetett fajok listajara, de a helyzet akkor sem javult, 1982-re a vadon elo keselyuk szama az egesz vilagon csak 22 volt. Ezeket a kormany altal elrendelt fajmegorzo program reszekent befogtak, es a San Diego-i (San Diego Zoo Safari Park), valamint a Los Angeles-i allatkertben szaporitottak oly sikeresen, hogy 1991-ben nehanyat mar visszatelepithettek a vadonba, Arizona eszaki es Utah deli reszere (tobbek kozott a Grand Canyonba es a Zion Nemzeti Parkba), valamint Kalifornia kozepso es deli partvideki hegysegeibe.
Csucsragadozokent a kaliforniai kondor igen lassan szaporodik, korulbelul 6 evesen valik ivarerette, es csak ketevente rak egy tojast. Parvalasztasban nagyon igenyesek, csak a legmegfelelobbet valasztjak, amellett viszont kitartanak egesz eletukben.
A szaporito kozpontban rajottek, hogy a tojo egy masodik tojast is tojik, ha az elsot elveszik tole. Az elkobzott tojasokat keltetogepek koltottek ki, a fiokakat pedig kondor alaku babok segitsegevel neveltek fel.
Ez volt eddig a legkoltsegesebb fajmegorzo program az Egyesult Allamok torteneteben.
A San Diego-i allatkert 1929-ben kapta az elso torott szarnyu kondort, de a szaporito program hivatalosan csak 1982-ben kezdodott el. 2006-ig, 35 millio dollart aldoztak ra, azota evente 2 millio dollarjaba kerul az allamnak.
A koltsegek es nehezsegek ellenere a megmento terv oriasi sikereket ert el: 2014 juniusaban a Nemzeti Park Szolgalat (National Park Service) adatai szerint, mar 439 egyede letezik, 225 szabadon es 214 fogsagban. A Hal- es Vadvedelmi Szolgalattol 2014 oktobereben erkezett jelentes 425 peldanyt (219 szabadon es 206 fogsagban elot) tartott szamon.
Kicsit sokat irtam roluk, de szerintem megerdemlik a figyelmet, ugy a madarak, mint az allatkertek, a park dolgozoi es a szervezetek, akik felkaroltak az ugyuket es tovabbviszik a programot.

Eloszeretettel ulnek a kanyon kiallo sziklaszirtjeire es a reggeli napfenyben szarnyaikat szettarva melegednek. Nagyon figyeltunk, hogy lencsevegre kapjuk oket. A levegoben korozni sokat lattunk, de leszallva csak egyszer, amikor a Visitor Centerbol jottunk es a gep nem volt nalunk. Ez a pech. Ferjem elrohant erte, de mire visszaert, a madar megunta a hangos tomeget es a fenykepezogepek kattogasat es odebblibbent. Hatalmas volt, kerestem nehany hasonlo kepet a neten.

A kanyon melyen, a folyohoz kozel zoldello liget fogadja Bright Angel Trail turazoit.
Az "Indian Garden" nevre hallgato oazisnak hosszu tortenete van, akit erdekel utanaolvashat. A lenyeg, hogy ez a hely evszazadok ota a Havasupai indianok szezonalis otthona volt. Tavasszal es nyaron kukoricat, babot, tokot es dinnyet termesztettek. Bekeben eltek itt az 1800-as evekig, amikor az elso aranyasok es felfedezok megerkeztek.
1903-ban Theodore Roosevelt elnok elrendelte, hogy hagyjak el a teruletet, hogy helyet biztositsanak egy park szamara.
1906-ban, Ralph Cameron, arizonai politikus es uzletember, felismerve a Grand Canyon idegenforgalmi lehetosegeit, testverevel egyutt epitettek egy szallodat a Bright Angel Turautvonal elejere es belepot szedtek az uthasznalatert. A volgy melyeben kempinget alakitott ki, zoldseges kerttel.
A kepek tanusaga szerint, Jim Gswedva ( Big Jim) volt egyike az utolso indianoknak, aki elhagyta otthonat az 1920-as evekben.

A parkon kivul jeloltek ki szamukra teruletet, ahol elhetnek, hosszu pereskedes es birosagi csatarozasok utan 1975 utan visszakaptak az allamtol 75.000 hektarnyit, oseik foldjebol. Ma a Havasupai Indian Reservatum terulete pontosan 763.22 negyzetkilometer es Coconino megyeben van, Supai kozponttal. Sajat turisztikai irodai vannak, kavezot, vendeghazat es boltokat uzemeltetnek. A torzs egyes tagjai kisvallalkozokkent turista csoportokat vezetnek a Havasu- kanyon kornyeken.
Kup alaku teherhordo kosaraikon kivul minden mas kezmuves termékuk eltunt, nem keszitik mar.

A Hualapai torzsnek evszazadokon at a Grand Canyon es a Colorado folyo novenyei, allatai es tajai biztositottak az etelt, gyogyszert es menedeket. Szezonalisan kis csoportokban koltozkodtek, vadon elo novenyek utan kutatva, amelyek kozul nehanyat tartositottak telire. Gyakran visszatertek falujukba, hogy kertjuket gondozzak, kis gatakat epitettek a patakokban, hogy a kertet ontozzek.. Antilopra es hegyi juhra vadasztak. Telen nagy csoportokban egy helyen taboroztak.

A nemzeti park bovitesekor, ok is kiszorultak oseik foldjerol es a kanyontol 50 merfoldnyire nyugatra jeloltek ki szamukra lakohelyet, az o rezervatumuk tobb mint 4000 negyzetkilometer. Elszortan elnek Coconino, Yavapai es Mohave megyekben. 2300 hivatalosan regisztralt tagjuk van. Az 1960-as evekben elkezdodott torzsi vad- es halgazdalkodasi program reszekent, ma engedelyt adnak ki halaszathoz, vadaszathoz es mas szabadidos tevekenysegekhez a rezervatum teruleten belul. Egyesek szarvasmarha-tenyesztessel, faaru ertekesitessel, kezmuvessegel foglalkoznak, masok turisztikai vallalkozasokat hoznak letre, ilyen peldaul a Hualapai River Runner vadviz evezest szervezo ceg, vagy a Skywalk uveghid, amirol szo volt korabban. Meg indian muveszeti falut is letrehoztak ahol helyi iparmuveszeti termekeket lehet vasarolni, indian tanceloadast nezni.

Etnikai szempontbol a Havasupai es a Hualapai egy nep, bar manapsag az amerikai kormany politikaja miatt jobban elkulonultek.
A yavapai, havasupai es hualapai torzsek ugyanazt a yuman, pai nyelvet beszeli, mas kiejtessel ugyan, de megertik egymast. A harom nemzetet egybeveve kb 1000 ember beszeli ezt a nyelvet.

Mint korabban emlitettem odzkodtam attol, hogy rezervatumba menjek es ott fenykepezzem oket, amint kenyszeredetten, unott fejjel enekelnek, tancolnak. Lattam ilyen videokat, koszonom, ebbol nem kerek.
Kepzeljetek el egy nemzetet, akiknek kiirtottak oseit, elvettek foldjeit, elzavartak otthonaikbol. Szinte egyik naprol a masikra szunt meg a regi eletuk, es egy ujhoz kellett alkalmazkodniuk, valahogy tulelniuk, kozben abban remenykedni, hogy ennek egyszer vege lesz es visszaternek a regi, boldog idok.
Abban remenykedni, hogy talan gyerekeiknek jobb lesz es majd egy napon ujra eros lesz a nemzetuk.
Nem is tudom elkepzelni, milyen a mai fiatalok identitasa. Mibol tudnak epitkezni, hogyan latjak magukat, multjukat, jovojuket... Mindenikuk szemeben mely szomorusagot lattam, vagy csak belekepzeltem?
Es mindez a telhetetlen feher ember miatt, akinek semmi nem eleg, mindent birtokolni, leigazni, megszerezni akar maganak :(