Az oriasok birodalma egy szempillantas alatt atformalja a „nagysagrol” alkotott elkepzeleseinket. A gyonyoru, egigero mammutfenyok tovenel azonnal aterezzuk, emberkent milyen apro kis pontok vagyunk. Rovid kis emberi letunk csupan mulo pillanat, a titanok altal megelt evezredek mellett. Nehez felfogni ezt a tulmeretezett idegen vilagot.
Kalifornia a mammutfenyok hazaja. A Sequoia- es Kings Canyon National Park, valamint eszakabbra a Redwood es a Yellowstone ad otthont ezeknek a csodalatos fenyofeleknek.
A Sequioa Nemzeti Park az USA masodik legregebbi nemzeti parkja, 1890. szeptember 25-en alapitottak. Az 1.635 km2 –nyi park a vedelmet a hatalmas mammutfenyoknek koszonheti, melyek a vilag legnagyobb elo szervezetei.
A Sierra Nevada hegyseg kiterjedesre nagyobb, mint az Alpok, magassagban osszemerheto vele, itt van (Alaszkan kivul) Amerika legmagasabb csucsa, a 4.420 meter magas Mt. Whitney, amit a Death Valleybol is lathattunk.
A magas hegyek utjat alljak az ocean felol erkezo nedves legtomegeknek, ennek kovetkezteben tobb mint 3 meteres hotakaro boritja a hegyoldalakat telente. Ez a sok csapadek elengedhetetlen a mammutfenyok fejlodesehez.
A ket nemzeti parkot, ket nemzeti erdo hatarolja, a Sequoia National Forest es Sierra National Forest.
Ahogy megerkeztunk abban a kivaltsagban reszesultunk, hogy az elso sorbol nezhettuk vegig ahogy egy barna medvemama a bocsaival komotosan atballag elottunk az uton. A bokrok takarasaba erve a bocsok megalltak es kivancsian pislogtak felenk, aztan egyik vinnyogni kezdett, akkor a mama visszafordult, hogy megnezze mi tortent. En eloszor ki akartam szallni a kocsibol kamerazni, aztan jobbnak lattam bentmaradni es csak az ablakot huztam le.
A park diszpeldanya a General Shermann, vagyis Shermann tabornok nevre keresztelt orias, ami tekintelyes mereteivel a legnagyobb elo fa Foldunkon. 83.8 m magas, a torzs aljanak atmeroje 11m, kerulete 31m. Torzsenek tomege 1200 tonna, terfogata pedig 1400 m3. Korat 1800–2700 evre becsulik.
Nevet William Tecumseh Sherman-rol kapta 1879-ben, aki uzletember, valamint iro-, es tanito volt egyszemelyben, az amerikaiak tiszteletet.azonban polgarhaborus tabornokkent vivta ki.
A masodik legnagyobb fa a General Grant, a Kings Canyon parkban talalhato. 81.5 m magas es 1867-ben neveztek el Ulysses S. Grant tabornokrol. 1650 evesnek becsulik.
Mindket fat nagyon szigoruan vedik, el vannak keritve, nem lehet egesz kozel menni hozzajuk. A tobbit meg lehet simogatni, at lehet olelni. A kerge nagyon puha, olyan mint a moha.
A latogatok tanosvenyeken vegighaladva lathatjak melyek azok a fontos korulmenyek, amelyek a mammutfenyok fennmaradasat szolgaljak. Ilyenek a megfelelo homerseklet vagy nedvesseg, valamint egy-egy termeszetesen vagy mestersegesen generalt erdotuz.
A tuz egyreszt immunizalja a fa kerget a gombak es egyeb korokozok ellen, egyben termeszetes novekedesre serkenti. A mammutfenyo kerge vastag es nagymertekben tuzallo, ezert a fak nem gyulladnak meg. A tuz tovabba felegeti az aljnovenyzetet, idealis felteteleket biztositva a mammutfenyo-csemeteknek, amelyek elteto fenyhez, es a hamu altal taptalajhoz is jutnak. Masik fontos hatasa, hogy kiszaritja a nedvessegtol megduzzadt tobozok pikkelyet es igy a fenyomagvak konnyebben kiesnek.
Ezeknek a faknak az igazi ellenseguk a vihar. Gyokerzetuk bar terebelyes, meglepo modon nem tul mely, es ezt a hatalmas tomeget nem tudja megtartani egy komolyabb szellokessel szemben, igy eleg gyakori itt a kidolt fak latvanya. Ezeket viszont nem szallitjak el, otthagyjak az erdo diszeikent, taplalekakent.
Ha pont az utra dolt akkor alagutat vagnak bele, hogy az autok athajthassanak rajta. Ilyen peldaul a Tunnel Log atkelo, ahol egy 84 m magas, 1937-ben kidolt fa torzsebol kivagott alaguton lehet atautozni.
Az amerikaiak tisztelik a termeszetet es annak ertekeire ugy vigyaznak, hogy kozben a latogatokat is maximalisan kiszolgaljak.
Az erdoben kisebb meretu fenyok is vannak, ezek aljabol hatalmas tobozokat gyujtottem. Az oriasfenyo toboza viszont, teljes megdobbenesemre egesz kicsike..
A mammutfenyok mellett csodaszep erdei tisztasok, sziklak es barlangok varjak a turistakat. Tobb turautvonal kozul lehet valasztani, csupan a medvekre kell figyelni. Az embert elkerulik, nem tamadnak, viszont ha felugyelet nelkul hagyjuk a hatizsakot vagy satrat amiben etelszagot ereznek, azt megdezsmaljak.
Sot a kocsik karosszeriajat is kidekoraljak karmaikkal, ha kajat ereznek benne. Errol fotokat is mutattak a parkorok. A rendelkezesre allo femszekrenyekbe kell zarni az elelmiszert, ha hosszabb turara keszulunk.
Mint emlitettem az elozo bejegyzesben, a Death Valleybol a keleti bejaraton szerettunk volna behajtani a Yosemite Nemzeti Parkba, viszont az meg nem volt nyitva, csak majus vegetol oktoberig uzemel az idojarastol fuggoen. Lee Vining fele a 120-as fouton csak 5 ora lett volna az ut, de mivel le kellett mennunk delre, egesz Bakersfield-ig, ez 9 oras kerulot jelentett. Igy ejtettuk utba a Sequoia- es Kings Canyon parkokat.
Az odafele vezeto ut valtozatos volt es szemet gyonyorkodteto: kopar hegyek embermagassagu kaktuszokkal, aztan apro lila viraggal teleszort domboldalak es csobogo patak kisert egy darabig. Narancsligetek kovetkeztek, majd hirtelen valtassal kiterjedt olajmezok a hatukon bologato kutakkal. Az Izabella to partjan ebedeltunk, delutanra a taj zoldebbre valtott, tarka tehenek legelesztek a mezon es a tavoli dombok mogott felsejlettek a Sierra Nevada havas csucsai. A motel mogott is, ahol aludtunk, ok alltak ort:
Tehat, ha a Yosemite-be tart valaki deli iranybol, erdemes athajtani ezeken az alomszep helyeken. Mi nem terveztuk be elore, viszont felejthetetlen elmeny volt.
