Utazasunk kovetkezo es egyben utolso nemzeti parkja a Yosemite. A bejaratnal megkaptuk a szukseges terkepeket es irasos informacios anyagot. Itthon listaztam minden latnivalot, mar akkor sejtettem, hogy erre a parkra is keves lesz a masfel nap, de amint megerkeztunk es korulneztunk vilagossa valt, hogy egy hetet is el lehet itt tolteni.
Mar az 1850-es evekben ismertek a Yosemite csodait, Abraham Lincoln 1864-ben termeszetvedelmi terulette nyilvanitotta. Magat a parkot 1890.oktober 1-en alapitottak, 1984-ben pedig felkerult az UNESCO vilagorokseg listajara.
A 3027 km² teruletu park a Sierra Nevada hegyvonulatanak nyugati lejtoin fekszik. Nagy resze granit, mindossze 5%-a atalakult vulkanikus es uledekes kozet. Evmilliokkal ezelott itt alacsony dombvidek terult el, majd a foldmozgasok kovetkezteben kiemelkedett a Sierra Nevada granittombje, amelyet a jegkorszakban gleccserek formaltak tovabb. A Yosemite volgyet peldaul egy kb. 700 m vastag gleccser alakitotta ki, szeles U alakjaval az egyik legtokeletesebb gleccservolgy a vilagon. A 13 km hosszu es 1,5 km szeles volgyet a Merced folyo szeli at, koroskorul meredek, nehol 900 m magas granitfalak ovezik.
A viz a toresek menten beszivargott a hasadekokba, es megfagyva tagitotta oket. Igy jottek letre az olyan egyedulallo formak mint a Half Dome, North Dome, Royal Arches, El Capitan vagy Cathedral Peak. A volgy keleti vegenel magasodo Half Dome 1444 meter magas, szepseget az adja, hogy a volgy fele nezo oldala szinte fuggoleges, mig a masik egy hatalmas kupolahoz hasonlit.
A North Dome egy hasonlo, sima kupolaformaju szikla a volgy eszaki reszen, oldalan a Royal Arches ivekkel.
A Cathedral Peak csucsa, mint neve is mutatja egy katedralist formaz a park deli oldalan.
A park jelkepe, a szinte tokeletesen fuggoleges, 2300 meter magas granitszikla, az El Capitan.
A park neve, “Yosemite” indian eredetu szo, es grizzlyt jelent, bar a teruletrol mar a 19. szazadban eltuntek, es veluk egyidoben a farkas is. A medvek kozul megmaradt a fekete medve es a mosomedve, miattuk fontos a medvebiztos elelmiszer-tarolasrol gondoskodni. Kulsobb teruleteken el a sierrai voros roka es a puma.
A nagy szintkulonbsegek valtozatossa teszik a novenyvilagot. A mamutfenyon kivul el itt festo tolgy, tomjencedrus es amerikai sargafenyo, a magasabban fekvo reszeken pedig ude hegyi retek talalhatok amelyek a novenyfajok 40%-anak adnak otthont.
A park felfedezeset a Glacier Point kilatonal kezdtuk, ahol a reggeli kod miatt szinte semmit nem lattunk. Az erdo viszont szep volt, hiaba majus kozepe, meg vastag hotakaro lepi be az arnyekos domboldalakat es a fenyoerdo melyet.
A csodas granitsziklak mellett a Yosemite latvanyos vizeseseivel is rabul ejti a latogatokat. Kozuluk a legmagasabb a maga 739 meterevel, a Yosemite vizeses, mely egyben Eszak Amerika rekordere, es a huszadik legmagasabb vizeses a vilagon. A Yosemite harom szakaszban zudul ala, mig a Ribon-vizeses torespont nelkul leghosszabban ( 491 m) lezudulo viztomeg.
Latvany tekinteteben legalabb olyan kiemelkedo a Bridalveil vizeses (189 m), Nevada vizeses ( 181 m), es a Vernal vizeses (97 m).
Osszesen 10 vizesese van, sokukat latni lehet ahogy autozunk a volgyben, nehanyukhoz turautvonal vezet.
Mi eloszor a Bridalveil Falls-t neztuk meg, ami nevehez meltoan tenyleg olyan mint egy mennyasszonyi fatyol. A vizet nem lehet latni ahogy alazudul csak a suru vizparat, legiessege miatt fatyolra emlekeztet. Az aljbol lehet felnezni, amit ugye nem lehet hosszu ideig, mert a vizpara teljesen beterit.
Aztan felmasztunk a Vernalhoz. Odafele csodas volt az ut, fenyoerdoben, a zubogo Merced folyo mellett vezetett, a tavolban a lombok mogul neha elobukkantak a feher granitsziklak. Mokusok ugraltak az osvenyen, lestek hatha jut nekik is egy kis finomsag.
Nemhiaba “The Mist Trail“ a tura neve, vagyis kodos, paras osveny, a vizeseshez kozeledve mar fel kell venni az esokabatokat es a fenykepezogepet is beoltoztetni vizhatlan ruhajaba. A cikk-cakkban halado lepcsosorok vizesek, csuszosak, halalos baleset is volt mar itt.
Vegul megpillantjuk a szepseget teljes pompajaban. Suru parafelhobe burkolozva zubogott ala a sziklafalrol, es a sokezernyi vizcsepp szivarvannya festette a napfenyt.
Egy nagyon rovid ideig kockaztattam a kamera epseget es videot keszitettem. A lencsen latni lehet milyen suru a vizpara, pillanatok alatt belepi.
Alig 5 km hosszu a tura es nem nehez, ha tovabb szeretnenk menni, elerhetjuk a Nevada vizesest, igy 11 km lesz az ut oda-vissza.
A park legdelebbi reszen talalhato a Mariposa-erdo (Mariposa Grove) ahol tobb szaz mammutfenyo el, kozuluk ketto is rajta van a vilag 30 legmagasabb oriasfenyojenek listajan.
A park legoregebb peldanya a formaja miatt Grizzly Giant -nek elnevezett orias. 63.7 m magas, torzsenek kerulete 29.5 m, es a 25. helyen van a fent emlitett 30-as listan.
A nyugati kijaraton hagytuk el a parkot, mivel San Francisco volt a kovetkezo allomas. Kifele menet meg-megalltunk, visszaneztunk, fenykepezgettunk. Nehez volt itthagyni ezt a sok szepseget.
Mivel mostani utunk soran ez volt az utolso nemzeti park amit meglatogattunk, szeretnem megjegyezni, hogy mind a nyolc amit most lattunk, valamint a korabban Hawaiion latott ketto gyonyoruszep. Orom a szemnek es a leleknek egyarant ilyen helyeken kirandulni.
Nagyon szerencsesnek tartom emiatt az amerikaiakat, csodalatos tajakat birtokolnak, es ki is hasznaljak a lehetoseget.
A parkokat rendben tartjak, tura-es setautvonalak egyarant gondozottak, minden igenyt kielegito latogatoi kozpontok (Visitor Center), ahol a rengeteg informacios anyag mellett, lelkes parkorok segitenek az eligazodasban es kerdeseid tisztazasaban.
Kiepitett, karbantartott piknikezo helyek, sok helyen ingyenes belso buszjaratok novelik a latogatok kenyelmet. Mindenhol vannak ivovizcsapok (a Death Valley kivetelevel), valamint etkezesi es alvasi (sator, lakokocsi, fizetos szallashelyek) lehetosegek.
Amerikaban 58 nemzeti park van, de a Nemzeti Park Szolgalat osszesen 401 kulonbozo teruletet kezel (tortenelmi csatak helyszineit, nemzeti emlekhelyeket-,es tengerpartokat stb.) Az alabbi linken olvashatsz roluk:
Ezekre a helyekre mind kulon belepo van, de ha egy kirandulas alkalmaval tobb nemzeti parkot is szeretnel meglatogatni, akkor mindenkepp erdemes megvenni az eves belepot, ami csupan 80 dollar es meg tudod osztani egy masik csaladdal, pontosabban ket nevet lehet a kartyara irni. Azt is lehet, hogy a kirandulas vegen eladod egy masik parnak felaron, es akkor csak 40 dollarba kerult a belepo.
Az alabbi ket link a nemzeti parkok listajat tartalmazza, leirasokkal, kepekkel:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_national_parks_of_the_United_States
https://www.national-park.com/list-of-national-parks-in-the-united-states/
Szep elmenyeket kivanok mindenkinek!
