A varoskephez hozzatartoznak a dimbes-dombos utcakon robogo villamosok, melyek oldalarol furtokben lognak az emberek. Ez volt az egyik amit mindenkepp ki szerettem volna probalni San Franciscoban.

Mar itthon kiirtam magamnak, hogy Sausalitot is megnezzuk, es tole nem messze a Muir Woods Nemzeti Parkot, ahol  a „redwood“-nak nevezett parti mamutfenyok elnek. Mivel hetvegen delelott ertunk oda, olyan kocsisor volt a park fele vezeto uton, hogy csak lepesben tudtunk haladni. Nem akartuk dugoba tolteni ertekes idonket, es mivel lattunk mar jopar oriasfenyot, az elso lehetosegnel megfordultunk es irany Sausalito.

Aranyos varoskat talaltunk az obol partjan, a kornyezo domboldalakra epult hazaival, foutcajan szines boltokkal, bisztrokkal, kavezokkal, galeriakkal. Egyik etterem, pontosabban hamburgeres kulonlegessege, hogy Angus marhabol kesziti a fogasait. Mindig hosszu sor all az apro uzlet elott, az utcarol latni a kirakatban forgo grillracsot amire radobaljak a huspogacsakat, a szelere meg a zsemlet pirulni.

Innen a Golden Gate fele hajtottunk, alig vartam, hogy megpillantsam az ikonikussa valt Aranykaput.
A hatalmas narancs-voros szinure festett hid, Amerika masodik leghosszabb fuggohidja (2737 m), amely a Csendes-oceant es a San Francisco-oblot elvalaszto szoroson ivel at. 
Epitese 1933 es 1937 kozott zajlott, es Joseph B. Strauss mestermunkaja, akinek szobra a hid deli vegen lathato. Mivel San Franciscot az ev nagy reszeben kod boritja, festesere elenk narancsvoros szint valasztottak, hogy a kodben is jol lathato legyen.
A hatsavos ut mellett a hidon gyalogosan es kerekparral is lehet kozlekedni, a hid alatt hajoforgalom zajlik. Figyelem, ha Sausalito felol hajtunk a, a hid fizetos. Erre csak itthon jottunk ra, amikor kikuldtek a buntetest. Sehol nem lattunk erre figyelmezteto tablat, vagy kaput ahol fizetni kell.
Kicsit huvos, de tiszta, napos idonk volt, igy a kek eg csodas hatteret adott a voros hidnak. Szerintem a legszebb latvany innen, az eszaki oldalon levo kilatobol tarul elenk, ahol az ut egyik oldalarol felulrol pillanthatunk ra a hidra, mig a masikrol a varos panoramajaban is gyonyorkodhetunk.

A varos San Francisco-felsziget eszaki vegen, a San Francisco-obol bejaratanal helyezkedik el es a San Francisco Bay Area nevu regio penzugyi, kulturalis es kozlekedesi kozpontja. Hivatalosan, osszevont varos-megye, amely osszessegeben 124 km2 –nyi teruletet, kilenc megyet es 101 varost, tobbek kozt San Joset, San Franciscot es Oaklandet foglalja magaba.
1776-ban spanyol misszionariusok erodot alapitottak a Golden Gate-szoros partjan, melyet Assisi Szent Ferencnek ajanlottak. Ebbol fejlodott ki a mai varos.
Az 1848-as aranylaz idejen hirtelen gyors fejlodesnek indult, ezerrol huszonotezerre nott a lelekszama, es a bunozes is elharapozott.
Az 1906-os nagy foldrengesnek es tuzvesznek a varos haromnegyede aldozatul esett, szinte teljesen elpusztult, am hamar ujjaepitettek.
A masodik vilaghaboru alatt fontos hadikikoto volt. A haboru utan tomeges bevandorlas indult meg a vilag minden pontjarol, amit fokozott a melegjogok megszilarditasa, tobbek kozott hazasodasuk lehetove tetele.
Emellett, a ’60-as evekben gyokeret vert a hippi mozgalom, es a muveszetek szabad szellemu varosava valt, ahol a tudomanyos elet es a gasztronomiai sokszinuseg is emelte a varos egyedi varazsat.
Carlos Santana itt nott fel, a Mission negyedben melynek hangulata a mexikoi, nicaraguai, kolumbiai kevereke, az ettermekben mariachi zenekarok jatszanak, valamint hip-hop es rap fesztivalokat is tartanak.

Megkerestuk a szallodat, leparkoltuk a kocsit es a kovetkezo 3 napban gyalogosan kozlekedtunk. Autoval nem erdemes kozlekedni, mert draga es nehez a parkolas, allando dugok vannak, ami ugye sok idot elvesz egy turista szukos idejebol. Arrol nem is beszelve, hogy itt az autos kozlekedes nem a mi idegrendszerunknek valo: egyiranyu utcakbol allo labirintus halozza be a belvarost ahol az osszes stop tabla a leglehetetlenebb keresztezodesben kapott helyet, tobbnyire a meredek emelkedok kozepen. A helyiek eroszakosan es turelmetlenul vezetnek. Rogton dudalnak, ha bizonytalankodsz, vagy lasabban haladsz.

Nekem elsore a sok tarka-barka haz tunt fel, amelyek kozt nincs ket egyforma. Nemelyek pasztellszinekben pompaznak: malyva- rozsaszin- halvanykek, masok a harsany kek, zold, esetleg barna es sarga kombinacioi. Nemcsak szinesse teszik a varoskepet de a maga nemeben egyedulallova is. Csupan a belvarosban vannak felhokarcolok es csillogo uvegpalotak, a varos tobbi reszen 2-3 emeletes hazak sorakoznak, szorosan egymas melle epitve, kert nelkul, kicsit sorhaz hangulatban, szinpompas utacafronttal.
Masik megkapo jellemzoje az epiteszeti stilusa. 1849 es 1915 kozott San Francisco-ban 48.000 haz epult viktorianus es edward-i stilusban (Viktoria királyno halalakor 1901-ben kovetkezett be a valtas a viktorianus es az edwardiak kozott).
Ezeket sokan elenk szinekkel festettek: piros, sarga, csokolade, narancs, kek.

Az I. es II. vilaghaboruk alatt sokukat atfestettek szurkere, tobb mint 16.000 megsemmisult vagy a viktorianus diszites megrongalodott.
1963-ban a San Francisco-i Butch Kardum muvesz elkezdte kombinalni az intenziv kek es zold szineket az olasz stilusu viktorianus hazanak kulsejen. Nehany szomszed kritizalta, masok viszont elkezdtek utanozni a sajat hazaikon. Kardum szintervezo lett, es mas muveszekkel egyutt, mint peldaul Tony Canaletich, Bob Buckter es Jazon Wonders kezdtek atfesteni egyre tobb hazat. A mozgalom megvaltoztatta az utcakat, a kornyekeket es a folyamat ma is tart.
Az egyik legismertebb csoportja a szines viktorianus hazaknak, a “Painted Ladies” neven elhiresult sorhaz, Steiner Street 710-720 alatt, az Alamo Square parkkal szemben.
A hazakat 1892 es 1896 kozott fejlesztette ki Matthew Kavanaugh, aki a szomszedban elt. Azota nagy nepszerusegnek orvend ez a blokk, legalabb 70 filmben, TV-musorban es reklamban jelent meg, tovabba a varosrol szolo turisztikai attrakciok media- es tomegpiaci kepei kozott, aminek hatasara turistak ezrei keresik fel es orokitik meg.

A vilag legkanyargosabb utcaja is San Franciscoban van, nevezetesen a Lombard Street. A 400 meteren keresztul kigyozo meredek utcacska 8 hajtu kanyart ir le. A helyieknek kevesbe, viszont a turistaknak nagy elmeny es szinte kotelezonek tartjak kiprobalni. Mivel egyiranyu, felulrol, a Hyde Street feloli vegerol lehet behajtani. Fotozni viszont alulrol erdemes, igy latvanyos a szinpompas viragokkal diszitett kis utca.

Innen lesetaltunk a “Halaszok molo”-jara (Fisherman’s Wharf), ami a varos egyik legkedveltebb turistalatvanyossaga. Kozvetlenul a tengerparton, deszkakbol kiepitett utakon setalgathatunk, szuvenir boltok, ettermek, kavezok-fagyizok mellett. Mindig nagy a nyuzsges, hangosan szol a zene, mutatvanyosok szorakoztatnak, jo a hangulat. Az utszeli kifozdek hangosan kinaljak portekajukat, a frissen fogott tengeri herkenytuk grillezett sokasagat, vagy a hires Clam Chowder-t, vagyis kagylolevest, amit altalaban cipoban szolgalnak fel. Erdemes megkostolni egyiket-masikat, nagyon finomak. Jaa es van egy csokibolt, a Ghirardelli, azt se hagyjatok ki!

Aki lejon a kikotobe, feltetlenul latogassa meg a 39-es molo lakoit (Pier 39)!
Kicsiknek-nagyoknak egyarant kulonleges elmenyt nyujtanak a lustalkodo oroszlanfokak. Amikor ott voltunk legalabb 100 foka pihent a szamukra fenntartott stegeken, es elvezte a napsutest. Pontosabban nehanyuk melyen hortyogott, de a legtobben ugatva harapdaltak, lokdostek egymast, folyamatos harc van a jobb helyekert. Amikor valamelyik fel akart kapaszkodni a stegre, fentrol hatarozottan visszaloktek. Legalabb ket oran keresztul neztuk oket, nem lehet betelni a fenyes gombszemeikkel, kajla bajszukkal, irigykedo rosszalkodasaikkal.

A kikotobol jol latszik, az Alcatraz, a hirhedt bortonsziget, melyet 1775-ben a felfedezo spanyol hajos Juan Manuel de Ayala, a szigeten talalt sok pelikanrol, „La Isla de los Alcatraces” –nak keresztel, ami spanyolul pelikant jelent.
1846-ban epitettek ra a vilagitotornyot, kesobb katonai eroditmeny- es fegyver raktarkent funkcionalt. Az amerikai polgarhaboru idejen hadifoglyokat tartottak benne fogva. Felismerve, hogy elzartsaga miatt szinte lehetetlen innen a szokes, tobb mas eroditmenybol is ide szallitottak a rabokat, majd 1861-tol hivatalosan is a csendes-oceani hadosztaly katonai bortone lett.
1912-re epult fel az uj borton, az akkori vilag legnagyobb vasbeton epulete, amelyen belul kialakitottak konyhat, ebedlot, korhazat, adminisztracios helyisegeket es 4 blokkba rendezve 600 cellat. Sajat eromuvet is kapott, hogy az energiaellatas es a futes zavartalan legyen.
1934-ben szovetsegi buntetes-vegrehajtasi intezette alakult es meg abban az evben megkapta leghiresebb rabjat, Al Caponet szemelyesen.
A borton 29 eves mukodese alatt 14 szokesi kiserlet tortent, melyekben 36-an vettek reszt, ebbol 23-at elfogtak, 6-ot lelottek, 2 pedig megfulladt. 5 rab sorsa ismeretlen, de valoszinu ok is hullamsirban vegeztek.

1972-ben letrehoztak a 75.000 hektaros „Golden Gate National Recreation Area” nevu nemzeti emlekhelyet, 1973-ban pedig megnyitottak a bortonmuzeumot, amit tobb mint masfel millio turista latogat meg evente. Allitolag napokkal elore kell jegyet foglalni a kirandulasra, de bennunket ez annyira nem hozott lazba.
Inkabb elmentunk villamosozni.

A filmekbol es kepeslapokrol oly jol ismert csillingelo villamos nem is olyan egyszeru szerkezet, mint gondoltam volna. Mar a megnevezese is korulmenyesebb, marmint leforditani. Mert ugye Amerikaban a villamost nem tramway –nak, hanem trolley-nak mondjak. San Franciscoban tovabb bonyolitjak a dolgot, mert itt streetcar a villamos. A kabelhez rogzitett kotottpalyas kocsi a siklo, a kabeltol fuggetlenul is mozgo siklora pedig a cable car nevet talaltak ki.

A XIX. szazad masodik feleben San Francisco robbanasszeruen fejlodott es bevandorlok tomegei erkeztek. Az obol menti meredek dombokra epult varos kozlekedeset nem tudtak megoldani gozvontatasu vasuttal. Lovasuttal probalkoztak, de az eros emelkedo miatt csak kisebb kocsikat lehetett alkalmazni, raadasul a lovak pataja gyakran megcsuszott a kovezeten, emiatt tobb baleset is tortent.
Egy Skociabol szarmazo mernok, Andrew Smith Hallidie, a banyak lejtos aknaibol ismert kotelvasutban talalta meg az alapotletet a megoldashoz.
A hagyomanyos siklo kocsija allandoan a kotelhez van rogzitve, Hallidie azt talalta ki, hogy a kotelet barmikor lehessen megfogni is elengedni, ezert egy ugynevezett grip (markolat) kerult beszerelesre.
Gephazat es kocsitarolo csarnokot epitettek, innen hajtottak meg a sinek koze huzott, tobb merfold hosszu kabelt. Hatalmas feszitokerekeken es terelocsigakon keresztul jutott ki az utca ala a drotkotel, amely a palya alatti aknaban futott a sinek kozott. A kotel egyenletes sebesseggel mozgott, a kocsikon allo vezetok a grip oldasaval vagy szoritasaval tudtak racsatlakozni, es a koteltol fuggetlenitve barmikor megallni. Ez volt a grip car, amely kicsi merete miatt keves utast szallithatott, ezert potkocsit akasztottak moge.
1873 szeptembereben nyitottak meg az elso vonalat, melyet maga a tervezo iranyitott. Mivel muszakilag es uzleti szempontbol is jol mukodott, ezert a halozat gyorsan terjeszkedett. Tobb cable-car tarsasag alakult melyek haromfele nyomtavval es osszesen kilenc gephazzal uzemeltek. A kabelvasut-halozat 1890-ben erte el legnagyobb kiterjedeset, amely 23 vonalat jelentett, es gyakorlatilag az egesz varost lefedte.

Az 1906-os foldrenges es tuzvesz ezt is megrongalta, es az ujjaepites soran mar nem allitottak helyre a teljes halozatot, sot a regiek karbantartasa is elmaradt, ezert a masodik vilaghaboru utan a halozat muszaki allapota annyira leromlott, hogy a varos vezetosege buszokra akarta cserelni az egesz rendszert. Azonban a varos polgarai osszefogtak es meggyoztek a polgarmestert arrol, hogy San Francisco nem lenne ugyanaz cable car nelkul. Vegul harom vonalat es a Washington Street gephazat vedette nyilvanitottak, a tobbit megszuntettek.
1982-84 kozott teljesen ujjaepitettek a palyat es felujitottak a koteleket hajto gepeket. Ma is ez a fokent turistakat kiszolgalo a harom vonal uzemel: 60-as Powell-Hyde, 59-es Powell-Mason, illetve a 61-es California Street vonal.

Hosszu sort kellett kiallni mig vegre felulhettunk. Powell-Hyde vonalon terveztunk menni a Market Street-en levo vegallomasig. Ezen a vonalon es a Powell-Mason-on egyiranyu kocsik kozlekednek, ezert a vegallomasokon forditokorongok vannak. Engem az lepett meg, hogy kezzel toltak, forditottak a villamoskocsit iranyba. Nekitamaszkodtak a vegenek, es puszta erejukkel atforditottak a masik iranyba, majd raguritottak az indulo vaganyra.

7 dollar egy db. jegy, lehet nyitott vagy zart helyre ulni, az igazi termeszetesen az oldalan kapaszkodva utazni, igy viszont nehez fenykepezni.
San Franciscaban jatszodo filmekben gyakori jelenet, hogy a mozgo cable car-ra felugranak. A valosagban ilyen nincs, tilos a mozgo kocsirol le- vagy felszallni, sot a kocsin belul sem lehet felallni amig mozgasban van. A kalauz szigoru rendet tart a fedelzeten, mindenkit leultet es figyelmeztet, hogy kapaszkodjon.

A kocsik nyitott vegeben egymassal hattal ultek ket sorban az utasok, kozottuk szeles mozdulatokkal dolgozott a vezeto vagyis gripman. Ugy kezelte a fogoszerkezetet, mint mas jarmuvon a kuplungot. Ugyesen csusztatva, rangatas nelkul indul el, aztan elengedte a hosszu kart, es a kocsi egyenletesen futott egyutt a kabellel. Ahol be kellett kanyarodnia, elengedte a kotelet, lenduletbol fordult ra az utcara. Ugyanarra a hurokra csatlakozott ra, de ki kellett kerulnie az utca alatt rejtozo forditocsigat.
Tehat, a fogoszerkezet rogzitesevel letrejon, oldasaval pedig megszunik a kapcsolat a vonokabel es a jarmu kozott. A finom inditasokhoz es megallasokhoz, eros es jo kezugyessegu jarmuvezeto szuksegeltetik.
Inkabb az utcakat filmeztem nem a gripmant, de talaltam egy nagyon jo videot errol:

Kozben kedelyesen beszelgetett az utasokkal, kerdezgette hol szallnak le. Ha a megalloban nem allt senki, megkerdezte szeretene valaki itt leszallni.
Szerencsere kaptunk helyet a nyitott reszen, oriasi elmeny, ahogy zakatolva, csattogva, csillingelve hasitunk San Francisco utcain.

A siklo bevitt a belvarosba, a felhokarcolok es irodahazak modern varosreszebe.
Az Union Square Amerika harmadik legnagyobb bevasarlo negyede. Minden megtalalhato itt, az egyszerutol a luxusig. Itt van a Levi’s farmer kozpontja, az Embarcadero pedig, egy nyolcemeletes aruhaz, mely San Francisco legnagyobb bevasarlokozpontja.
Bennunket ez teljesen hidegen hagy, plazaba csak akkor megyunk be, ha mashol nem talalunk vecet.
Inkabb setalgattunk, nezelodtunk az elegans utcakon. A kikotoben is lattunk jopar hajlektalant, de itt mintha tobb lett volna. Nagy tobbseguk passziv, nem kunyeraltak, nem zavartak, viszont nagyon-nagyon rontjak a varoskepet. Annyira kontrasztos volt az elegans boltok bejarata elott fekvo-alvo koldus.

Elsetaltunk a kompkikoto epuleteig (Ferry Building), melyet az amerikai epitesz, A. Page Brown tervezett es 1898-ban fejeztek be az epiteset. Azota tobb felujitason, atalakitason esett at, belul bisztrok, elelmiszerboltok, es a kethetente megrendezett mezogazdasagi termelok piaca varja a vasarlokat. A 75 m magas ora torony 6.7 m atmeroju szamlapokkal buszkelkedik.

Estig maszkaltunk a varosban, csak ugy celtalanul, nezelodtunk, fenykepezgettunk. Allitolag, Amerikan belul itt van a legregebbi kinai varos, majdnem 3.5 km2-en terul el. Nem akartuk meglatogatni, de veletlenul megis arra keveredtunk es atsetaltunk rajta. Ferjemmel csak osszeneztunk es mosolyogtunk amikor ismeros illatok csaptak meg az orrunk, visszakoszontek a gozgombocos boltok parafelhos pultjai, az ismeros peksegek, ajandek-, es gyogynoveny boltok, hamisitatlan, koszos utcak es sikatorok nyuzsgo labirintusa, rejtett koktel- es karaoke barok…

Az igazi meglepetes megis a meleg-negyed volt, ami szivarvanyszinu zaszloival hirdeti magat. Koztudottan San Francisco az egyik legliberalisabb varos Amerikaban, de ez megis kicsit mellbevagott.
A Vocativ elemzese szerint San Francisco a 3. helyezest erte el az LGBT-barat amerikai nagyvarosok kozott.
Hogy mit jelent az LGBT? Maris mondom, ez nekem is uj volt eddig: egy rovidites, amely a szexualis es nemi kisebbsegek osszefoglalo megjelolesere hasznalatos. (LGBT= Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender).
Magyar forditasa is van: LMBT (Leszbikusok, Melegek, Biszexualisok, Transznemuek).
Los Angeles lett az elso az egymillio fore juto meleg parok ranglistajan es a lakossag aranyahoz viszonyitva itt szervezik a legtobb Pride esemenyt. Tovabba kifejezetten kedvezo korulmenyeket biztosit az egynemu paroknak, hiszen a hazassagkotes lehetosege mellett az orokbefogadasi procedura is viszonylag egyszeru. New York masodik helyezese reszben a melegbarat barok es klubok magas aranyanak, valamint a nem heteroszexualis egyedulallok magas szamanak tudhato be.
A varos szulotte Harvey Milk (1930-1978), aki az elso olyan megvalasztott politikus volt, aki nyiltan vallalta homoszexualitasat. Film is keszult a torteneterol, Sean Penn alakitasaban.

Ezt csak mellekesen emlitettem, aki ismer tudja mi a velemenyem errol, most nem fejtem ki, jojjenek inkabb a kepek. ( feliratok a kepek jobb oldalan)

Masnap reggel a 282 m magas, Twin peaks nevu dombokrol vettuk bucsut a varostol. Kicsit paras volt a levego, de a jellegzetes epuleteket jol lehetett latni: a Golden Gate hid, a Transamerica piramis, az Alcatraz borton. Az epuloben levo tornyot jovore tervezik atadni. A 326 meteres Salesforce Tower, San Francisco legmagasabb epulete lesz.

Vegig jo idonk volt, nem volt meleg, a szel folyamatosan fujt, de szerencsere nem volt kod es nem esett.
Azt nem mondanam, hogy egyik kedvenc varosom lett es tudnek itt elni. Van ugyan egy kulonleges hangulata es egyedulallo stilusa, de szamomra kicsit ridegnek es baratsagtalannak tunt.