Lakasunktol nem messze magasodik a Yamate Hill, vagyis Yamate domb amely nemcsak festoi varosresze Yokohamanak, hanem erdekes tortenelmi helyszine is.
Az Edo-kor vagy Tokugawa-kor a japan tortenelem 1603 es 1868 kozotti korszaka, mikor az orszag a Tokugawa-sogunatus es videki feudalis urak (daimjo) uralma alatt allt. A korszakot gazdasagi novekedes, szigoru tarsadalmi kasztrendszer, stabil nepesseg, beke, valamint a muveszetek es kultura elvezete jellemezte. A politikai iranyvonal az elszigetelodes volt, sem diplomaciai, sem kereskedelmi kapcsolatot nem tartott kulfoldiekkel, ujra es ujra visszautasitotta a nyugati hatalmak kiserletet a kapcsolatok formalis felvetelere.
1852 -ben, Millard Fillmore amerikai elnok megbizta Matthew Calbraith Perry tengeresztisztet, hogy hajozzon Japanba, es birja ra az orszag kormanyat a diplomaciai kapcsolatok felvetelere.
Perry hajoraja, 1853 julius 8-an megerkezett Uraga kikotoje ele. A japanok tavozasra szolitottak fel, de ezt visszautasitotta. 14-en a part kozelebe manoverezett, partra tett 400 tengereszgyalogost, majd o es kozvetlen munkatarsai is partra szalltak. Hivatalosan atadta Izu es Ivami tartomany kormanyzojanak az elnok levelet, amelyben Fillmore diplomaciai es kereskedelmi szerzodes megkotesere szolitotta fel a szigetorszagot. Miutan Japan nem mutatott hajlandosagot a szerzodes alairasara, Perry visszavonult es azt uzente, hogy nemsokara visszater.
1854 februarjaban egy kilenchajos flottaval jelent meg az Edo-obolnel, a mai Tokional. A fenyegetes hatasara marcius 31-en a japanok alairtak a kanagawai egyezmenyt, es ezzel veget ert az orszag 200 eves elszigeteltsege.
Az egyezmeny ertelmeben a japanoknak jobb banasmodot kellett biztositaniuk a naluk partot ero hajotorotteknek, engedelyezniuk kellett, hogy az amerikai hajok uzemanyagot es ellatmanyt vegyenek fel ket kisebb kikotoben. Tovabba, az Egyesult Allamok konzult kuldhetett Japanba, es az amerikaiak kereskedelmi privilegiumokhoz jutottak.
A konzervativabb szamurajok nem neztek jo szemmel a kulfoldi jelenletet Japanban, es nehany klan megprobalt ennek veget vetni, valamint megdonteni a kozponti kormanyt. A lazadasoknak szamos kulfoldi is aldozatul esett. Nagy-Britannia es Franciaorszag hajokat kuldott, hogy megvedjek allampolgaraikat.
Yokohama kikotojet 1859-ben nyitottak meg, a nemzetkozi kereskedelem kezdetben Kannai telepulesen zajlott, de mivel gyorsan kinottek az alacsonyan fekvo helyet, terjeszkedni kellett.
1862-tol kezdve a kinaiak megalapitottak maguknak sajat varosukat, a Chinatown-t, a nyugatiak birtokba vettek Yamate- dombjait, amelyet "The Bluff" -nak hivtak.
A Yamate kezdetben lakoovezet volt a kulfoldi diplomaciai kozossegnek, elsokent a brit fokonzul, Sir Rutherford Alcock rezidenciaja epult meg, aki 1858-64 kozott teljesitett diplomaciai szolgalatot Japanban.
1862-tol 1875-ig a brit diplomaciai es kereskedelmi erdekeket a Yamate dombon allomasozo zaszloalj vedte, mely az evek soran egyre csak gyarapodott.
Regi terkepek tanusaga szerint, a mai modern park es kilato helyen katonai szallasok, korhaz, uzletek es diszszemle terek huzodtak.
Ugyanebben az idoszakban a francia diplomaciai misszionak is jelen voltak kisebb seregei a dombon. Letrehoztak egy katonai korhazat is, valamint itt epult meg a francia konzulatus 1894-ben, es az 1940-es evekig hasznalatban volt.
Kesobb, Yokohama varosa Franciaorszagtol vasarolta vissza a helyszint es a jelenlegi France Yama nevu parkot alakitottak ki.
Latni lehet a tuztol elpusztult francia konzulatus romjait valamint egy szelmalmot melynek segitsegevel annak idejen vizet szivattyuztak fel a kutbol. Mivel az eredeti szelmalom megjelenesevel kapcsolatban nincsenek dokumentalt torteneti hivatkozasok, a mostani, a Yamate-ban hasznalt mas szelmalmok mintajara keszult.
Az evek soran angol, amerikai, francia, olasz, nemet uzletemberek jottek es felepitettek sajat otthonaikat. A Meiji korszakban kereskedelmi tarsasagok es kulonbozo nemzetek diplomaciai kepviseloi hoztak letre bazisukat a kornyeken.
Mara teljesen beepult a domb, lakohazak, iskolak (Yokohama International School, Saint Maur International Scholl, Ferris University) es egyeb letesitmenyek (pl.a Koreai konzulatus) is helyet kaptak a dombon. Tovabbi parkokat alakitottak ki, melyek mindig szepek, gondozottak, sok tarka viraggal: Harbor View Park, Yamate park, Motomachi park, Minatonomieruoka park, America Yama park, Yamate Italian Garden (Yamate Italiayama Garden).
Yamate kornyeken jelenleg 8 olyan hazat tudunk meglatogatni amelyeket kulfoldiek epittettek, laktak.( Bluff No. 111, British House Yokohama, Bluff No. 234, Ehrismann Residence, Berrick Hall, Home of a Diplomat, Bluff No. 18, Bluff No. 68 (Yamate 68 Ban-Kan).
Nagyreszuk eredeti butorokkal, a lakok nehany hasznalati targyaval, emlekevel, fotoival fuszerezve. Legtobbjuk foldszintjen kavezot vagy kisebb muzeumot mukodtetnek, a muzeumok alacsony belepo dij elleneben, a tobbi ingyen latogathato.
A bejegyzes megirasa elott, adat-es fotogyujtes celjabol, beszereztem egy terkepet (Yamate Western-style Buildings Map, errol is csatolok fotot) es a Yamatecho uton vegighaladva sorra latogattam oket. Megjegyzem, nagyon minimalis az angol nyelvu magyarazat, es csak a Berrick Hallnal talalkoztam angolul beszelo szemelyzettel. A 111-es szamu haz a Motomachi-Chukagai allomashoz, mig a 18. Szamu az Ishikawacho allomashoz van kozelebb.
Megprobalom a terkep utvonala szerint bemutatni a hazakat es egyeb latnivalokat, kezdve a 111-es szam alatt talalhato epulettel ( Bluff Nr.111):
Ezt a hazat az amerikai J. H. Morgan tervezte es epitette 1926-ban. Spanyol stilusban keszult, hangulatos, ivelt verandaval, piros tetocsereppel es belso erkellyel. A tulajdonos John Edward Laffin (1890-1971) volt, aki Yokohamaban szuletett, apja amerikai, anya japan volt. Hajoepitessel foglalkozott, valamint a Yokohama Yacht Club lelkes tagja es menedzsere volt. A varos 1996-ban szerezte vissza a teruletet, azota az 1962-ben megnyilt Minato-no-mieru-oka parkhoz tartozik. A hatso teraszrol csodas kiltas nyilik a rozsa kertre, ma itt kavezo uzemel.
A kepek jobb oldalan talaljatok a hazak pontos cimet, nyitvatartasi idejet es megkozelitesi lehetosegeit.
The British House: 1937-ben epult, modern Art Deco stilusban a brit konzulatus es konzul lakohelye. Yokohama 1969-ben vasarolta vissza, azota a varos kulturalis orokseget kepezi. Rozsakert epult koreje es szinten a Minato-no-mieru-oka nevu parkhoz tartozik. 2002 ota megnyitottak a nagykozonseg elott.
A British House-tol jobbra tartva nemsokara a Harbor View Park-ba erunk, ahonnan csodas kilatas nyilik a Yokohama obolre, eloterben a Yokohama Bay Bridge, bal oldalon pedig ellatni a Minato Mirai modern kozpontjaig.
Innen vissza kell terni a foutcara, es azon haladni tovabb. Ha mar latni az Iwasaki Muzeum piros tegla epuletet, az a jo irany!
A Yamate egy kozmopolita korzet volt, ahol a brit, amerikai, francia, nemet, holland, orosz es mas nemzetiseguek egyutt eltek. Egyutt dolgoztak es egyutt szorakoztak. Mivel a tamadasok miatt a korzeten kivul nem volt ajanlatos menniuk, helyben kellett megoldaniuk mindent.
Egy sikeres holland kereskedo, MJB Noordhoek Hegt, 1866-ban epitett egy csarnokot az irodaja moge. A kozosseg aktiv es tehetseges tagjai megalapitottak az Amator Drama Klubot (ADC) es eloadasaikhoz kibereltek a Hegt-csarnokot.
A gyorsan novekvo kozonseg szamara nem volt eleg nagy, igy 1885-ben, Paul Sarda francia epitesz segitsegevel egy uj szinhaz epult a Yamate 256 szam alatt. A Gaiety Szinhaz egyike volt azoknak a kozossegi helyeknek, ahol ferfiak es nok egyutt kikapcsolodhattak.
1876 korul hivatasos szinjatszo tarsulatok jottek kulfoldrol, Shakespeare darabokat, Offenbach operakat es egyeb szinvonalas eloadasokat tartva.
Sajnos a foldrenges tonkretette az epuletet, es a szinhazat hosszu idore elfelejtettek.
1980-ban az Iwasaki Gakuen Akademia egy uj muzeumot epitett ugyanazon a foldteruleten, amelyen a Gaiety Szinhaz allt. Epitese soran teglakat talaltak a regi szinhaz epuletebol. Ezeket kiallitottak az Iwasaki muzeumban, ily modon a Gaiety Szinhaz ujra visszatert Yamate eletebe!
Ezenkivul festmenyeket, Emile Galle es Antonin Daum szecesszios uvegkiallitasat, valamint 19.szazadi noi ruhakat lehet latni es felprobalni.
Ha tovabb setalunk a foutcan, a Yamatecho 96 szam alatt, a sarkon talaljuk a kulfoldiek temetojet, Yokohama Foreign General Cemetery.
1854-ben, amikor Perry kapitany visszatert egyik tengereszet elvesztette. Kert a varostol egy darabka foldet, az amerikaiak szamara, ahol eltemetheti katonajat. Nehany honappal kesobb orosz tengereszeket is itt helyeztek vegso nyugalomra.
Hivatalosan 1861-ben nyilvanitottak a kulfoldiek temetojenek. Napjainkban a 4200 sir kozul nehany megtekintheto. A bejarat mellett jobb oldalon, a kis, informativ muzeumban fotok es leirasok talalhatok az egyes kozossegi tagokrol, akik hozzajarultak Yokohama fejlesztesehez, es itt vannak eltemetve.
A regi fotok segitsegevel megelevenedik Yokohama tortenelmenek egy szeletkeje, lenyugozo emberek es esemenyek a kulfoldiek elso generaciojabol.
Par lepes utan az utca jobb oldalan lathatjuk a Bluff 214 szam alatt talalhato tornyos hazat, ami elso ranezesre beleillene a kulfoldiek hazainak soraba, de semmifele adatot nem talaltam rola. Bementem, a foldszinten kavezo, az emeleten etterem mukodik, kerdeztem, hogy van-e muzeum resze, kulfoldi volt-e a tulajdonosa regen, de nemleges valaszt kaptam. A kertje gondozott, szekekkel, asztalokkal, rozsalugassal, kituno eskuvoi helyszin.
Yamate Museum
Az 1909-ben epult faszerkezetu haz az egyetlen amely kibirta az 1923-as foldrengest. Szamos reprodukciot allit ki Charles Wirgman (1832-1891) brit muvesz es karikaturista munkaibol, aki letrehozta a szatirikus “Japan Punch” magazint Yokohamaban. Belepo felnotteknek 200 yen.
Ha meg szeretnenk latogatni a Tin Toy Muzeumot, akkor kozvetlenul a Christ Church templom elott balra be kell fordulnunk a kis utcaba es par lepes utan meglatjuk Yokohama legnagyobb jatek muzeumat.
Tobb mint 3000 jatek van kiallitva, amelyeket fokent Japanban gyartottak az 1890-es evektol az 1960-as evekig. Ezek az antik jatekok Mr.Teruhisa Kitahara muzeumigazgato es tulajdonos szemelyes gyujtemenyenek reszet kepezik, aki 1973 ota lelkes gyujto es 1986-ban nyitotta meg muzeumat.
Mint neve is mutatja, nagyreszt on-bol (Tin) keszult jatekokat latunk, tema szerint uvegvitrinbe helyezve: babuk, allatok, kulonbozo autok, hajok, vonatok, repulogepek, …
Az 1910-es evektol kezdodoen, a ‘60-as evek vegeig Japan az on-jatekok legnagyobb gyartoja es exportore volt. A legtobb jatekot Europaba es Eszak-Amerikaba exportaltak.
A szemelyzet kedves volt es keves angol tudasukkal probaltak segiteni. Elso kerdesuk az volt, lattam-e a Toy Story 3.reszet. Sajnos, meg egyiket sem, -vallottam be.
Megmutatta a majmot, a kiskutyat es a dinot amirol mintaztak a Tin Toy Pixar rovidfilm figurait, kesobb ebbol lett a Toy Story animacios film. A falon a rengeteg kep kozott ott van az is amikor John Lasseter, a film rendezoje meglatogatta a muzeumot. John Lasseter 1987-ben jott eloszor Tokioba es rogton rabul ejtette a varos es a muveszeti elete. Kezebe kerult Kitahara konyve a japan on jatekokrol es elhatarozta, hogy animacios filmet keszit roluk. Igy kerult sor a latogatasra 1989-ben.
Mas hires emberek is jartak mar a muzeumban, pl. Spielberg, Demi Moore, Paul Mc Cartney...
A sztorinak nincs vege, folytatom a kovetkezo reszben!
