A viragos kertek utan, ujabb noi temaval jelentkezem es elkalauzollak benneteket a szepseges kimonok vilagaba.
Japant szamos kulonlegessege mellett, tradicionalis oltozkodese is megkulonbozteti a vilag tobbi reszetol.
A hagyomanyos viselet, a kimono az evszazadok soran megannyi valtozason esett at, a nyugati ruhak megjelenese es tomeggyartasa miatt nepszerusege elegge lecsokkent, de nem tunt el. Unnepnapokon, fesztivalokon es a kulonleges esemenyeken ma is szivesen viselik.
A kimono igazabol egy szoosszetetel, a "mono" resz azt jelenti „dolog”, mig a „ki” a kiru ige eleme, amely viselest jelent, viselni valamit. Tehat eredeti jelentese „viselet” volt es minden ruhara hasznaltak. Ma mar viszont nem minden viselet kimono, csak a tradicionalis viseletet illetik ezzel a nevvel.
A kimono nem koveti a test vonalat, szabasvonala szogletes, kiteritve egy T betut formaz. Egyenes vonalakkal varrjak, es ugyelnek arra, hogy a hajtogatas is ilyen egyenes vonalak menten tortenjen.
Mindig szet lehet szedni darabokra, hogy csak egy anyagcsik legyen belole.
A kimono mertekegysege a tan, 1 tan egy 12 m x 37 cm hosszu csikot jelol egy bizonyos anyagbol. Egy tradicionalis noi kimono alapanyaga 1 tan, a gesa tanchoz viselt kimonohoz peldaul mar 2 tan anyag szukseges.
A kimono egy darabbol all, melynek ket oldala szimmetrikus egymassal es a bal oldali veget hajtjak ra a jobb oldalira (forditva csak a halottak felravatalozasakor szokas, elo szemelynek balszerencset hoz).
A ruha ujjai nem egyenesen bovulnek, hanem az alkar es a csuklo kozotti reszen talalhato egy lecsungo, zsebszeru resz - ez az, ami a tolcserujj benyomasat kelti. Felvenni nem egyszeru es ma mar a legtobb fiatal no Japanban nem kepes egyedul, onalloan kimonot magara olteni, ezert sok idosebb no tart orakat, lehetoseget adva a helyes technika elsajatitasara.
A kimono torteneterol annyit lehet tudni, hogy azsiai kozvetitessel valt Japan nemzeti viseleteve. Az elso kimono-szeru viseletek a Jamato-korban (Kr. u. 250-710) jelentek meg a nok koreben, ezt akkor kinu-mo nevvel illettek, es leginkabb egy redozott, foldig ero selyemszoknyabol, illetve hosszu ujju felsoreszből allt. Ez koreai hatasra utal.
A Nara-korban (710-794) megindult az intenziv kereskedelmi viszony Kinaval, igy az orszagban eros kinai hatas figyelheto meg mind a kepzomuveszetekben, mind a kulturaban - igy a viseletekben is.
Az igazi attorest a kimono torteneteben a Heian-kor (794-1192) hozta. A viszonylag bekes idoszakban viragzott az udvari elet, a szerelmi lira, es a fokozott esztetikum iranti hajlam, amely elsosorban a ruhak minosegenek ugrasszeru javulasaban nyilvanult meg. A korszak noi kimonojanak neve junihitoe, amely legalabb 12 kontosbol allt, de rangtol es gazdagsagtol fuggoen akar a 20 reteget is elerte.
A retegezes korlatlan lehetoseget biztositott szamukra, hogy valtozatosabbnal valtozatosabb szinkombinaciokat talaljanak ki. Kozel 200 szabaly vonatkozott csak arra, hogy hogyan, milyen szineket lehet egymasra halmozni, es ezeknek hogyan kell egymassal harmonizalni a gallerok szineiben, illetve az alul hullamzo kimonoszegelyek hogy kovethetik szinben egymast.
A Kamakura (1192-1333) es Muromachi (1336-1573) korszakban kovetkezett be a szamurajok felemelkedese. A ruhakat korszerusíteni kellett, igy az egyenes, minel praktikusabb szabas lett divatos. A Muromachi korszakban elte Japan a kozepkor legszegenyebb eveit, igy a ruhak kialakitasara az anyaggal valo sporolas jellemzo. A ferfi (szamuraj) viselet neve hitatare, ez formajaban mar erosen emlekeztetett a mai kimonora.
Az Edo-korban (1600-1867) az orszag fellelegzett a polgarhaborus evek utan, igy ismet lehetoseg volt a muveszeteknek hodolni. A gesa-eletmod elterjedesevel az oltozkodes is kifejezobbe valt. A ferfiak kozott elterjedt a hakama, egyfajta bo szaru nadrag, amit legtobbszor a kimono fole vettek.
A szamurajok felesegei es az udvarholgyek, leginkabb feher kimonokat hordtak, azok fole pedig draga uchikae-t (a Heian-korban kialakult felso kimono, amelynek also szegelye parnazott. Ma mar csak eskuvore es szinhazi kosztumkent viselik.)
A Meiji (1868-1912) uj es viragzo korszaka a sogunatus megbuktatasaval es csaszarsag helyreallitasaval kezdodott. A kimono elnyerte mai formajat, gazdagabbak lettek a diszito motivumai es a hozza kaphato kellekek es kiegeszitok tarhaza ugyancsak hatalmasra bovult.
A kiotoi gesak hagyomanyorzesenek koszonhetoen ma csaknem mindent tudni lehet a korabeli kimonoviseles jellegzetessegeirol es jelkeprendszererol.
Az ezt koveto Taisho-kor (1912-1926) kimonoi szolgaltak mintaul az egesz huszadik szazad kimonoviseletenek. A masodik vilaghaboru utan, a legyozott Japan igyekezett megmutatni kulfoldnek, -foleg Amerikanak -, hogy kepes alkalmazkodni, elsajatitani a nyugati eletstilust, es ezzel egyutt a nyugati viseletet is. A ferfiak nagyon hamar, majd fokozatosan a nok is nyugati stilusu ruhara csereltek utcai viseletuket.
Ket szavuk van annak kifejezesere, hogy valaki milyen oltozeket visel: wafuku (tradicionalis japan oltozek), illetve a yofuku (nyugati viselet).
Ma a kimonok rengeteg szinben, formaban es meretben megtalalhatoak. A ferfiak foleg sotet es tompitott szineket, mig a nok a fenyes es pasztellszineket kedvelik.
Sokfele valtozatuk letezik, kategorizaljak oket a formai elemek szerint (noi vagy ferfi), a diszito mintak, valamint az anyag tipusa es szine szerint, az alkalom szerint ahova felveszik…stb.
A ferfi kimono hagyomanyosan ket reszbol all: egy nadragbol (hakama) es egy kimono-ujju, vagyis a noi kimonokat koveto szabasu, ugyanakkor rovid felsoreszbol (haori). A szinekre altalaban a visszafogottsag jellemzo: a fekete, a szurke, a sotetkek es a sotetzold dominalnak. A kimono egyetlen igazi disze a haori kotoje volt (amely a ket szarnyat kozepen osszefogta), ezt gyakran koralbol, elefantcsontbol faragtak, es ekszerkent viseltek.
A noi kimonok, valtozatosak, szinesek, gyonyoruek, minden evszakban masak es masak. Tavasszal nagyon sokszinuek es rengeteg tavaszi virag motivum disziti, mig osszel visszafogottabbak, sotetebbek, egyszerubbek. Telen a nehezebb flanel valtozatuk a ho megtartasaban jatszik szerepet.
Kovetkezzen nehany foto, amelyeket Tokio es Kioto utcain fenykepeztem:
A termeszet szeretete, a termeszettel valo szoros kapcsolat annyira melyen beleivodott a kulturajukba, hogy meg az oltozkodesben is annak szineit, valtozasait kovettek.
Szerintuk, igen erzekeny ember az, aki mindenre figyel maga korul, az evszakokra, a termeszetre, az eletre es ezt oltozekevel probalja hangsulyozni, masok tudomasara hozni.
Napjainkban is ervenyben maradtak ezek a szabalyok, csupan annyi valtozott, hogy mereszebb, szinesebb, erdekesebb mintak, es kifejezesmodok is teret nyertek. Az evszakok kovetese szempontjabol haromfele stilust kulonboztethetunk meg:
- Szeptembertol aprilisig – avase kimono. Ebben az idoszakban a nok belelt kimonot viselnek, amely altalaban sulyos selyemkrepdesinbol keszul es kreppselyemmel vagy selyemmuszlinnal belelnek.
- Majustol juniusig – hitoe kimono, beleletlen, konnyo selyembol keszul.
- Juliustol augusztusig – rokimono, konnyu selyembol, vagy gezszovesu ruhak.
A Heian-korban kialakult szinszabalyok a kimonok tekinteteben maig ervenyesek es kovetendo peldak, habar napjainkban leginkabb csak a gesak veszik ezt figyelembe.
Peldaul a novemberi es februari honapokban a „szilvavirag arnyalatait”(ume-gasane) illik viselni, ami azt jelenti, hogy felul feher arnyalatok dominaljanak, alul pedig a voros kulonbozo arnyalatai.
Marciusban es aprilisban a fuji-gasane, azaz a lilaakac szineit reszesitik elonyben, mely azt jelenti, hogy lilat kivulre, es kekkel legyen belelve. Szamos ilyen kimonoszineket jelolo kifejezes van, peldaul a beni hitoe (voros, beleletlen nyari kimono), ura yamabuki no uwagi (a felso reteg sarga, illetve narancssarga), matsu-gasane (a fenyo arnyalatai).
Nemcsak a szinek es mintak, ugyanugy az anyag szovese es diszitesi technikaja is fontos jelentessel bir.
A selymek kozott abban is van kulonbseg, hogy szoves elott festettek a szalakat (ori) vagy a mar kesz anyagot festik, diszitik (some). Elso kategoria inkabb hetkoznapi, masodik az alkalmi viselethez tartozik.
Tovabba azt is megkulonboztetik, hogy milyen alkalomra lehet felvenni oket, vagyis melyiket szabad alkalmi es melyiket hetkoznapi viseletkent hordani.
Az unnepi viselet a haregi, a hetkoznapokon is viselheto kimono neve fudangi.
A Tomesode a legformalisabb kimono, amelyet a hazas nok viselnek. Altalanos jellemzoje, hogy egyetlen alapszinnel rendelkezik, amely komolyabb alkalmakkor (pl. temetes) fekete (kurotomesode), maskor barmilyen szinu (irotomesode). A terd es a boka kozotti magassagban egyetlen, nagymeretu, es osszetett minta fut korbe.
A legunnepibb tomesode kimono, az, amelyen a csaladi cimer is rajta van.
A japan cimert mon-nak hivjak, es mint a nyugati cimertan (heraldika), csaladot, csoportot kepvisel. Azt a cimert, amely kifejezetten egy csaladot kepvisel kamonnak nevezik. Egy kimonora 1, 3 vagy 5 kamont helyeznek, mindig ugyanazokra a meghatarozott helyekre, a mellen, a haton es az ujjakon. Termeszetesen az 5 cimeres a legdragabb es legelegansabb kimono.
A Houmongi es Tsukesage kimonofajtak szabasa megegyezik a tomesode alakjaval. Mindkettot eskuvore, latogatoba, vagy vendegfogadashoz veszik fel hazas es hajadon nok egyarant. Alapjuk egyszinu, a Houmongi mintazata alulrol felfele halad, es megjelenik ujjanak also reszen, illetve a galler korul is. A Tsukesage eseteben a motivum mely az aljatol a derekig huzodik, aszimmetrikusan, a vele ellentetes oldalon levo ujjon kicsiben megismetlodik.
A Hikizuri kimonot magas rangu gazdag nok viseltek a Meiji kor elotti idokben. Ilyet ma nem nagyon viselnek nyilvanos helyen, fokent szinpadon latni, gesa vagy maiko tanceloadason.
Iromuji: Egyszinu, minta nelkuli kimono hajadon es hazas nok szamara.
Komon: Kimono mindennapos hasznalatra, ismetlodo mintaval az egesz ruhan. Hajadonoknak es felesegnek egyarant.
Edokomon: Nagyon finom, apro mintaval ellatott kimono, mely messzirol inkabb egyszinunek latszik.
Furisode: Szinpompas, gazdagon diszitett kimono, hosszu logo ujjakkal. A hajadon nok formalis oltozeke. Harom kulonbozo tipusa van: Kofurisode, vagyis rovid ujju (ujjak csak a combig ernek), a Chu-furisode, vagyis keskeny ujju es az Ofurisode, ahol az ujjak hossza 100-107 cm, majdnem foldog ero.
A Shiromuku a kimonok egyik legelegansabb fajtaja, es a menyasszony hordja az eskuvoi szertartason.
Az Uchikae a Heian-korban kialakult felso kimono, amelynek also szegelye parnazott. Ma mar csak eskuvore es szinhazi kosztumkent viselik.
Yukata: Beleles nelkuli szabadido-kimono, pamutbol, lenbol vagy kenderbol, noknek es ferfiaknak egyarant. Altalában nyari unnepekre veszik fel.
Mofuku: Ez a gyaszkimono. Ferfiaknak es noknek is egyfele van, amibe a temetesnel a rokonok oltoznek. Az alapszin fekete, minta nelkul, es fekete obit vesznek fel hozza.
Juban: Also kimono, mely vedi a selyem kimonot a izzadsagtol.
Haori: Combhosszusagu felsokabat, mellkason kotik meg a Haori-himo nevu csomozott zsinorral.
Michiyuki: Felsokabat a kimonora. Gombos, szogletes nyakkivagassal.
Hakama: Nadragszoknyakent vagy nadragkent hasznalatos, melyet 2 vastag szalaggal kell a noknel a derektol feljebb, ferfiaknal csipore kotni.
Yotsumi: a 4-13 eves gyerekek kimonoja. Oket altalaban unnepeken oltoztetik kimonoba, peldaul a “Shichi go san” alkalmaval.
Hitotsumi: Hosszabb kimono szinten gyerekeknek.
Kepek a felsorolt tipusokrol:
A kimono fontos resze az obi, az ov ami a derekra kerul. Letekerve, csupan egy hosszu anyagcsik, es a kimonohoz hasonloan igazi szepseget akkor mutatja, mikor valaki viseli.
Mar a Heian-kori viselethez is tartozott obi, viszont akkoriban mindossze egy vekony szalagot jelentett. Az evszazadok soran valtozott, szelesedett, mig mai alakjat elerte. Valtozatos kotesi modok alakultak ki, ami a viseloje tarsadalmi, csaladi helyzetet volt hivatott szimbolizalni, ugyanugy, mint a kimono maga.
Minden kimonohoz es minden alkalomhoz mas-mas obi es megkotesi mod illik. Legalabb 16 fele obi letezik, ime nehany:
Tsuke obi: a legegyszerubb fajta, kesz masnit lehet venni es nem kell bajlodni a kotessel.
Nagoya obi: egy nagoyai holgy tervezte, hogy megkonnyitse a "Taiko Musubi" csomot.
Hanhaba obi: nepszeru obi, mindennapi hasznalatra.
Fukuro obi: a csomok gyakran nagyon bonyolultak, viszont elegansak es noiesek.
A Maru Obi a legformalisabb. A diszes minta az obi teljes hosszan lathato, szinte a foldig leer. Hossza lehet akar 6 meter is szelessege altalaban 68 cm. Legnepszerubb a Taisho es Meiji periodusok alatt volt. Ma inkabb a gesak es maikok viselik es az obi aljan latszik a gesa-haz szimboluma ahova tartoznak.
Az obik megkotesenek tobbfele stilusa van, ezt nem reszletezem, valamint a kiegeszitok tarhaza is igen szeles, a hajdiszektol az obi-parnaig, ime nehany:
Obijime: Kotott zsinor, amivel az obit diszitik, es megkotik.
Obimakura: egy kis parna, amely format ad az obinak.
Tabi: Japan ketujjas zokni, amit a kimonohoz vesznek fel. Saroknal lehet kapcsokkal osszezarni.
A kimonohoz tartozo labbeli a geta, ami egy fabol keszult papucs, kozepen egy atfuzott szovettel. Tavolrol nezve kenyelmetlennek tunik, a fa talp eleve csuszos es mivel zoknira huzzak, elkepzelni sem tudom hogy mennek benne. A getat a nok es ferfiak egyarant hordhatjak.
A getanak van egy masik tipusa, az okobo (mas neven pokkuri, bokkuri vagy koppori), ami ugyancsak fabol keszult, de magasabb a talpa. Altalaban a gesak hasznaljak, hogy a ruhajuk aljat is megvedjek a szennyezodestol.
Kimonot sok helyen lehet vasarolni esetleg berelni. Az arak a minoseg fuggvenyeben valtoznak. Egy olcsobb anyagbol keszult kimono ara korulbelul 10 000 yenig terjedhet, a legdragabb pedig akar tobb millio yen is lehet.
Vannak olyan boltok is ahol kicsit szepseghibas kimonokat arulnak, ott akar felaron is lehet venni minosegi anyagbol keszultet.
A berles 3000-5000 yen korul szokott lenni egy napra es ezzel a lehetoseggel altalaban a turistak elnek (foleg kinaiak), beoltoznek, setalnak, fotozkodnak.
Egyik legdragabb kimono a Juni Hitoe, a 12 retegbol allo ruhakoltemeny, amelyet a japan nemesek viseltek a Heian korban. Ma inkabb a csaszari csaladban vagy nagyon hivatalos, magas rangu eskuvon latni ilyet.
Naraban a Kasuga-Taisha szentelyben sikerult valakinek egy ilyen elokelo eskuvot megorokitenie.
A ruha minden retege kezi szovesu es himzesu selyembol keszul, szinuk egymassal es az evszakkal harmonizal.
Kiotoban van egy kolcsonzo, (Heian Costume Experience Studio), itt lehet berelni hasonlo ruhat 100.000-280.000 yen kozotti arakon. (Kb.780- 2200 euro).
Jotaro Saito tervezo szerint, a japan emberek vegre felismertek sajat hazajuk divatkulturajanak szepseget, es ma reneszanszat eli a kimono-viselet.
Modern kimonoival azt szeretne megmutatni, hogy ez az oltozet nemcsak a japanoke lehet, hiszen a divat sem egy orszaghoz tartozik, hanem sok masikhoz is.
Harom olyan helyet talaltam Japanban, ahol igazan szep kimonokat lathatunk, sot az elkeszitesi munkafazisokkal is megismerkedhetunk, esetleg kiprobalhatjuk oket: a Nishijin Textile Center Kiotoban, a Kaga Yuzenkan kimono selyemfesto muhely Kanazawa-ban es a Kubota Itchiku Art Museum Fuji Kawaguchiko-ban, ahol a muvesz ujjaelesztette a Muromachi korszak selyemfestesi technikajat.
Eddig meg csak az elsot latogattam meg, a Nishijin Textile Centert es oriasi elmeny volt.
A het szintes epuletben minden a 100%-os japan selyemrol szol, a hernyoktol a kesz selyem targyakig vegigkovethetjuk a folyamatot. Tovabba egy kulonleges selyemszovesi technikat figyelhetunk meg (Nishijin Tsumekaki Hon Tsuzurebata), regi selyemszovo szeket (nepiesen osztovatat) lathatunk kiallitva, valamint tobb gyonyoruseges kimono.
Termeszetesen lehetoseg van vasarolni, berelni, beoltozni, fenykepezkedni, a Junihitoe, 12 reteges ruha itt csak 13.000 yen 80 percre.
Orankent kimono-divatbemutatot tartanak a 3.emeleten, ezt sem szabad kihagyni!
A kovetkezo, Kioto bejegyzesben irok meg a helyrol es tobb kepet is felteszek. Tovabbi infok a bolt honlapjan:
Vegul a Kimono Projektnek elkeresztelt kezdemenyezesrol irnek par sort amivel a 2020-as olimpiara keszulnek a szervezok. Az otlet akkor szuletett meg amikor Tokio elnyerte a 2020-as nyari olimpia rendezeset. Azt talaltak ki, hogy minden orszag jellegzetessegeit egyedi kimonokon mutatjak be.
A Choya nevu ceg, a kozel 200 resztvevo orszag szamara nemzeti jelkepekkel ellatott kimonot keszit, ezzel is felhivva a figyelmet a vilagbekere es nepszerusitve a japan kulturat. Yoshimasa Takakura kimono-mester szerint, a projekt masik celja, hogy ujra fellenditse a kimonogyartast, illetve a ruhadarab nepszeruseget az orszagban.
A magyar kimonon megjelenik a Vajdahunyad vara es az Orszaghaz, a szeleit pedig magyar nepi motivumok diszitik:
