Mar voltunk egyszer Kyotoban, de akkor a 2 napba nem fert bele minden, amit szerettunk volna latni. Legutobb, Oszakabol visszafele jovet, megalltunk meg egy napra.
Multkor kimaradt a Fushimi Inari Taisha szentely, ezert reggel amint leszalltunk a vonatrol arra vettuk az iranyt.
Inari istenseg fo szentelye a 233 meter magas Inari-hegy labanal fekszik egy eleg kiterjedt teruleten, amit legalabb 2 ora bejarni. A kb.4 km hosszu zarandokut a fotemplomtol vezet folfele a hegyre, aztan vissza, egy jo nagy kort leirva es utkozben tobb kisebb szentelyt erintve.
Csodalatos ez az utvonal, foleg reggel koran, amikor meg nincsenek sokan. Nagyreszt erdoben vezet, tobb ezer (azt irjak legalabb 10.000) cinobervorosre festett torii vagyis szentelykapu alatt, melyek paratlanul festoi kontrasztot alkotnak a folejuk nyulo japan cedrusok zoldjevel.
A szentely elso epuletet 711-ben epitettek az Inariyama-hegyen, 816-ban athelyeztek ide Kukai szerzetes keresere. A foepulet 1499-ben epult. A megallotol par perc alatt elerjuk a domb aljan levo fo kaput (romon) es a fo szentelyt (go-honden). Mogottuk, kicsit feljebb lesz a belso szentely (okumiya). Azt mondjak, hogy tobb mint 30.000 al-szentely (bunsha) tartozik a Fushimi Inari Taisha-hoz egesz Japanban.
A szentelyt a rizs es gabonafelek, valamint a szake istenenek szentelte a Hata klan a 8. szazadban. Kesobb, ahogy a mezogazdasag szerepe csokkent, az istenseget kineveztek az uzleti vallalkozasok sikeressegenek biztositasara.
A szentelykapuk kulonbozo cegek es vallalkozasok adomanyai. A torii elejen, a bal oldalon, latni lehet az adomanyozo szemely vagy ceg nevet, a jobb oldalon az adomanyozas datumat. A torii hatoldalan lathato ket kanji jel: 奉 納, "hounou", ami adomanyozast vagy felajanlast jelent.
Amikor a szentelyekrol irtam, emlitettem a rokat (kitsune), aki Inari isten hirnoke. Itt rengeteg roka szobrot lathatunk, nyakaban a piros kendovel, szajaban a kulccsal (ami a magtarak, vagy rizs raktar kulcsat szimbolizalja), egy koteg rizzsel, vagy egy uzenettel.
A Higashimaru al-szentelybe jonnek imadkozni a diakok, es abban a remenyben, hogy sikeres felveteli vizsgat tesznek, 1000 darab origami darvat hajtogatnak, a fuzereket pedig kiakasztjak a szentely ele.
Folfele haladva, a Yotsu-suji kilatonal kifujhatjuk magunkat, innen szepen belatni a varos deli reszet. A Yakurikisha vizesesnel a sinto zarandokok megallnak egy rovid imara. Kisebb szentelyek mellett vezet az ut, a hegy 233 meteres csucsan all a Kami-no-Yashiro szentely.
Masik hely, amit szerettem volna latni az a Nishijin Textile Center, a varos szovoiparanak kozpontjaban.
A het emeletes epulet a Horikawa utcaban talalhato, Kioto eszaki reszen, ahol a textil gyartas tortenete tobb mint 1000 evre nyulik vissza.
Maga a “Nishijin” nev, nyugati erodot jelent, a tobb mint 500 eve zajlott Onin haboru ota ragadt ra.
Itt minden a 100%-os japan selyemrol szol, a hernyoktol a kesz selyem targyakig vegigkovethetjuk a folyamatot.
Bemutatjak a kezzel szoves muveszetet, egy kulonleges selyemszovesi technikat (Nishijin Tsumekaki Hon Tsuzurebata), regi szovoszekek es tortenelmi anyagok vannak kiallitva, valamint 50 db.kezi szovoszek all rendelkezesre, amelyeken ki lehet probalni kezugyessegunket. A megszott anyagot, salat termeszetesen hazavihetjuk emlekbe.
Lehet kimonot berelni, fenykepezkedni benne, magunkra olthetjuk a 12 reteges Junihitoe kimonot, sot Maikonak vagy Geikonak is beoltozhetunk.
Termeszetesen vasarolhatunk is, mindenfele selyembol keszult targyat legyezot, nyakkendot, kepet, polot, kimono…stb.
A 3.emeleten orankent kimono divatbemutatot tartanak, ime egy rovid video a zaro reszbol:
A keruletben a hagyomanyos szovesiparral foglalkozo muzeumok es galeriak vannak. Figyelemre melto az Orinasu-kan museum, amely hagyomanyos textileket allit ki az orszag minden reszebol, “Noh” jelmezeket a Showa korszakbol, valamint igeny szerint muhelymunkaban lehet kozelebbrol megismerkedni a japan textilgyartas rejtelmeivel.
Vele szemben az utcaban, a Susamei-sha epuletben a kesz kimonok szeles valasztekaban lehet gyonyorkodni.
Delutan kedvenc keruletunkben, a Gionban setalgattunk, gesakra, maikokra vadaszva. Szerencsenk volt, tobbet is lattunk, rovid ido alatt.
Aztan a Sannenzaka es Ninenzaka kulturalis vedettseg alatt allo utcakban tettunk meg egy utolso setat. Nagyon-nagyon hangulatos Kyotonak ez a resze. Ha kozelebb lenne biztosan gyakrabban eljonnenk.
