Hetvegen egy regota tervezett muzeumot latogattunk meg Kawasakiban, az Ikuta Ryokuchi Parkban.
A szabadteri neprajzi muzeum (Japan Open-air Folk House Museum) 1967-ben nyitotta meg kapuit, azzal a cellal, hogy bemutassa Japan nepi epiteszetet, lakaskulturajat, gazdalkodasat es eletmodjat, eredeti, attelepitett epuletekkel, hiteles targyakkal, berendezesekkel, rovid csaladtortenetekkel az Edo korszakbol (1603-1867).
Huszonot epulet lathato, melyeket aszerint csoportositottak, hogy Japan mely reszebol koltoztettek ide: “Post Town”, “Village in Shin-etsu”, “Village in Kanto”, “Village in Kanagawa” es “Village in Tohoku”. A haromszaz eves lakohazak egy-egy taj tortenelmileg kialakult tipusat, jellegzetes mellekepuleteit es a regi eletformat jelenitik meg.
A tradicionalis paraszthazak kozott lathatunk Gassho-stilusban epulteket Shirakawago es Gokayama teruleterol, szamuraj hazat, kereskedo hazat, a postaallomasok varosi hazat, valamint halaszfalvak otthonait.
A lakohazak mellett, olyan szakralis, kozossegi es gazdasagi epitmenyek is helyet kaptak, melyek egykor reszei voltak a hagyomanyos falukepnek: szentely, kabuki szinhaz, vizimalom, fogado.
A muzeum hetfo kivetelevel 9:30 – 17:00 kozott tart nyitva, belepojegy 500 yen.
Vasarnaponkent nehany hazban onkentesek tuzet gyujtanak, mashol muhellye alakul az eloter es hagyomanyos kezmuves bemutatokat tartanak: szalmafonas, szoves, indigo festes. Az ev soran megrendezett fesztivalokon olyan kulturalis rendezvenyeket is tartanak, mint peldaul a rizs suti keszitese, nepmesemondas, hagyomanyos acsmunka bemutato vagy oroszlan tanc.
A muzeum kiallitotermenek kirakataiban a hazak tervezeserol es epiteserol tudhatunk meg tobbet, valamint a hasznalati targyak es regi kepek segitsegevel teljesebb kepet formalhatunk az ott elok mindennapjairol.
A hazakat az elosztas vagy alaprajz, a szerkezetuk es a formatervezes (dizajn) alapjan vizsgaltak, rendszereztek. A regi hazakat ugy terveztek, hogy gyakorlati hasznuk legyen, viszont boven talalunk evszazadok ota fennmaradt epiteszeti szepseget is bennuk. A hazak epiteset, felujitasat "Fusin"-nak hivtak es a mesteremberek mellett a falubeliek is segitkeztek, tehat kozossegi munkaba, ahogy mondani szoktuk kalakaba keszultek.
Minden epulet elott informacios tabla all, melyrol megtudhatjuk mikor es hol epitettek, hany helyisegbol all, milyen meretei es stilusa van, kik laktak es mivel foglalkoztak.
Az elso, ami egyebkent a “0”-as sorszamot viseli a HARA HOUSE.
Egy gazdag foldbirtokos lakohelye volt, Kosugi-Jinyaban, Kawasaki varosaban. A ketszintes, 387 m2-es hazat 22 even keresztul epitette a csalad. Alapanyaga a gyertyanszil (Zelkova) es azert tartott ilyen sokaig, mert gondosan elokeszitettek a faanyagot. 1913-ban lett kesz es nagyszeru peldaja a modern japan epiteszeti stilusnak.
- THE SUZUKI HOUSE
Utmenti fogado a Hacchome-juku postaallomason a 19. szazad elejen. A tulajdonos Suzuki csalad elsosorban gazdalkodassal es selyemhernyo tenyesztessel foglalkozott, de volt egy Umayado nevu fogadojuk is lokereskedok szamara, akik Nanbu tartomany eszaki tenyeszteruleteirol utaztak Shirakawa piacaira. A lovakat az istalloban, a kupeceket pedig az epulet hatso reszeben kialakitott szobakban szallasoltak el.
- THE IOKA HOUSE
Egy kereskedo haza es boltja volt Nara varosaban a 17.szazad vegen. A csalad a "Yohei" markanev alatt lampaolajjal foglalkozott generaciok ota, majd kesobb fustolo palcikakat is gyartottak es ertekesitettek.
- THE SAJI HOUSE GATE
Ez az epulet, az Owari klanhoz tartozo szamuraj hazanak kapuja, amely eredetileg Nagoya kastelyanak delkeleti reszen helyezkedett el. A Meiji era elejeig a rezidencia az Ishikawa csalade volt, akiknek bevetele evi 250 koku rizs volt (1 koku = 180 liter). 1930 korul a rezidencia a Saji csalad tulajdonaba kerult akik fazekasarut gyartottak, exportaltak. A foepulet Nagoyaban van, csak a kaput hoztak ide a muzeumba.
- THE MISAWA HOUSE
A Misawa haz az Inabe Juku nevu postaallomas kozpontjaban helyezkedett el, es gyogyszertarkent, valamint fogadokent mukodott. A csalad 1840-1910 kozott gyogyszerkeszitessel es eladassal foglalkozott, de kiterjedt foldjeik is voltak amiket berbe adtak.
- WATER MILL
Vizimalom a 19.szazad kozeperol Nagano megyebol. A hegyekben levo Imoi falucska bovelkedett gyors sodrasu patakokban, melyeknek erejet harminc vizimalom hasznositotta. Az Ikedaira kozosseg tagjai felvaltva hasznaltak, buza es rizs orlesere.
- THE SASAKI HOUSE
Ez a 24 meter hosszu paraszthaz 1731-ben epult Nagano prefektura Sakuho varosaban, es a telepules egyik gazdag es magasrangu csaladja lakott benne. 1747-ben ket vendegszobat epitettek hozza, valamint furdot es vecet, errol dokumentacio is fennmaradt. A Sasaki csaladnak kiterjedt rizsfoldjei voltak, gazdalkodtak, selyemhernyot tenyesztettek, festomuhelyt is uzemeltettek, ennivalot es ruhakat allitottak elo es arultak. A felemeleten elemi iskolat mukodtettek a falusi gyerekek szamara, irni, olvasni, szamolni tanitottak oket.
- THE EMUKAI HOUSE
A kovetkezo negy haz hasonlo stilust kepvisel. Kulon-kulon irok roluk, de a kepeket egy kozos albumba toltom fel.
Az Emukai csalad haza, a “Gassho-zukuri” a 18.szazad elejen epult Toyama prefekturaban.
A Gassho stilus az epulet alakjara utal, ami ket imadkozo kart formaz. Az onkentesek akik a tuz mellett ulve varjak a latogatokat, megmutattak, hogy amikor a buddhista ember imadkozik hogyan kulcsolja ossze a kezet es a karjai hogyan formaznak haromszoget. Meg egy rajzot is mutattak, hogy jobban ertsuk.
Az egyedulallo tetoszerkezet kialakitasara termeszetesen nemcsak vallasi okok vezettek, a praktikussag is fontos szempont volt, hiszen ezek a hazak az orszag keleti felebol szarmaznak, a Japan Alpok kornyekerol ahol telen vastag hotakaro borit mindent. A meredek tetokon egyreszt nehezebben marad meg a ho, masreszt inkabb a tartofalakra nehezedik a sulya, nem a tetore.
Egyebkent a kornyek vonzo turistalatvanyossag, Shirakawa-go, Gokayama, Ogimachi, Ainokura es Suganuma falvai az Unesco Vilagorokseg reszet kepezik a kulonleges hazaik miatt.
Kerdeztem, hogy miert van a tuz folott ez a fabol keszult almennyezet.
- Azert, hogy lent tartsa a meleg levegot, vagyis oldalra terelje, ne engedje folszallni rogton. A tetejen ruhak, cipok es egyeb dolgok szaradtak.
Termeszetesen a fust is belengte az egesz hazat, biztos nem volt kellemes ilyen helyen aludni.
Volt egy vicces sztorija is a bacsinak: kulfoldiek kerdeztek tole, miert nincs kemeny a hazon. Azt valaszolta, azert mert ok buddhistak, nincs Mikulas akinek le kene ereszkednie a kemenyen, igy nincs ra szukseg :)
Az Emukai csaladrol annyit tudni, hogy foldmuvesek voltak, akik kemenyen dolgoztak telen-nyaron. Amikor mar nem volt munka a mezon, selyemhernyot tenyesztettek a masodik es harmadik emeleten, valamint papirt gyartottak eperfa hancsbol.
- THE YAMADA HOUSE
A 17. szazadban epult haz egy korai peldaja a Gassho stilusnak. Szinten Toyama prefekturabol hoztak ide, az eldugott kis Katsura falubol.
Az "Irori", a padlon elhelyezett nyitott tuzhely, amely meleget is adott a fozes mellett, a "Kamado" pedig csak fozo-kalyha volt. Elobbi, Japan eszakkeleti reszen, terjedt el, ahol hideg volt, utobbi pedig az orszag del-nyugati oldalan.
- THE NOHARA HOUSE
A kovetkezo haz szinten Toyama prefekturabol, Toga volgyebol valo. Felepitese es beosztasa hasonlo az elozo Gassho zukuri hazakehoz, kisebb elteresekkel. Ez is haromszintes, de itt a foldszinten 4 helyett csak 3 szoba lett elkulonitve, nappali, konyha, dolgozo. A hatalmas tetoteret ket vagy harom szintes padlasra osztottak fel, ahol altalaban selyemhernyot tenyesztettek, telen tuzifat egy egyeb dolgokat raktaroztak. Hazi oltart szinte mindegyik hazban latni.
- THE YAMASHITA HOUSE
Ez a 18 szazad elejen epult haz egyenesen Shirakawa falubol erkezett. A nagy nyeregtetovel, es vastag zsindellyel boritott teto, tipikus Gassho stilus jellemzo.
1958-ban koltoztettek at Kawasaki ovarosaba es hagyomanyos japan etteremkent hasznaltak. 1970-ben helyeztek a Nihon Minkaen-ra, de mivel ketszer lett szetbontva, sok elemet nem lehetett visszaallitani az eredeti formaban.
- THE SAKUDA HOUSE
Egy 17. szazadi haz, mely Chiba prefekturabol, Boso felszigetrol szarmazik. A Kujukuri tengerparton egy szardinia halaszattal foglalkozo kozosseg elt, melynek Sakuda volt a vezetoje. A ketszintes hazat Bunto stilusban epitettek, a nagy nappali-konyhan kivul 3 tatamis haloszoba allt rendelkezesre, a 19. szazadban furdot es vecet is epitettek hozza. Nagyreszt raktarnak es halszaritasra hasznaltak, akkor tartozkodtak ott amikor dolgoztak, lakohazaik beljebb voltak a faluban. Sakudaek annak idejen hagyomanyos modszerekkel, ket nagy sarkanyhajoval halasztak, ehhez tobb mint 200 emberre volt szukseg.
- STOREHOUSE IN STILTS
Ezt a 19.szazadi tarolot Kagoshima prefekturabol hoztak, a deli regioban gyakran latni hasonlokat. A csaknem 3 meter magas raktarnak egyetlen bejarata volt alul, amit letraval lehetett elerni. Az oszlopait mergezo fabol keszitettek, hogy tavol tartsak a bogarakat es az oszlopok felso reszet fem lemezzel vontak be, hogy a patkanyok ne tudjanak felmaszni.
- THE HIROSE HOUSE
17.szazadvegi paraszthaz a Kofu medencebol, Yamanashi Prefekturabol. A foldszinten egy hatalmas ter fogad, dongolt folddel. Egy onkentes itt is tuzet rakott es iszonyu volt a fust, nem tudtunk sokaig maradni.
A 18. szazad masodik feletol a selyemhernyo tenyesztesnek oriasi befolyasa lett a paraszthazak kialakitasara. Mivel torekedtek vilagos, jol szellozo helyeket biztositani a hernyok szamara, magasabb tetot terveztek, igy jottek letre a tetoterek, padlasok.
- THE OTA HOUSE
Az Ota csalad hazat a 17. szazad vegen epitettek es Ibaraki Prefekturabol kerult ide. Akarcsak a Sakuda-haz, ez is Bunto stilusban epult: ket epuletbol all, egyik faluk kozos. A ket epulet talalkozasanal volt az esocsatorna, ami levezette a vizet a foldre es nem azott be a haz. Nagyobb viharok es esozesek alatt a szalmateto darabkai osszegyultek es eltorlaszoltak a viz utjat. Ilyenkor fel kellett menni a tetore es kitisztitani a csatornat. A lakoresz kicsit megemelve a talajtol, szobakra van osztva, a masik resz a folddel egy sikban es ket istallora osztva. Az Ota csalad mezogazdalkodasbol tartotta fent magat, volt egy lovuk is, azzal szallitottak szenet es tuzifat Kasama varosaba. Kesobb szaritott edesburgonyat es papirt is keszitettek.
- THE KITAMURA HOUSE
Ez egyik legfontosabb haz a Skanzenben, mivel pontosan tudni az epites evet: 1687. Hadano varosban, Kanagawa Prefekturaban epitettek es a falu vezetoje lakott benne. Amikor szetszedtek a hazat, hogy a muzeumba koltoztessek, megtalaltak az irasos dokumentumokat, az epites datumaval, az acsmester nevevel. A Kitamura csalad mezogazdasagbol elt, kiterjedt rizsfoldjeik voltak, ezenkivul repcet, dohanyt, buzat, arpat, mogyorot termesztettek.
- THE KIYOMIYA HOUSE
Ez a kis haz a 17. szazadban epult Kawasakiban, a muzeumtol alig egy kilometerre. A tetot stabilabba teve, egy reteg fold kerult ra, melyben fu es viragok nottek. Sok haznal lattuk, hogy a gerendak nem egyenesek, itt feltunoen gorbek voltak, viszont szepen egymasba illesztettek oket. A Kiyomiya csalad az 1800-as evek evek elejen foleg foldmuvelessel foglalkozott, a hazban rengeteg altaluk hasznalt szerszam van kiallitva. 1887 utan a csalad egyes tagjai acskent dolgoztak epitkezeseken.
- THE ITO HOUSE
Ez volt az elso haz amit a muzeumba koltoztettek. A 17. szazad vegen epult Kawasakiban es a falu vezetoje (nanushi) lakott benne. A csalad gazdalkodott, datolyaszilvat termesztettek es selyemhernyot tenyesztettek.
- KOKAGESAN SHRINE
Barmily meglepo, a selyemhernyo tenyesztesnek is van istennoje, meghozza a Kokagesan Daigongen. Ezt a szentelyt az o tiszteletere emeltek 1863-ban es a Kawasakiban levo Tokoin-templom udvaran helyeztek el. A teton a szokasos shibamune-t alkalmaztak, a gerincet folddel szortak meg es beultettek fuvel, viraggal. Amikor a selyemipar hanyatlani kezdett, a falusi nep szamara nehezseget okozott a fenntartas koltsege, igy az epuletet athelyeztek Nihon Minkaenba.
- THE IWASAWA HOUSE
Ez a paraszthaz eredetileg egy hegyi faluban, Kiyokawa-ban allt, a Koayu folyo volgyenek meredek lejtoin. Iwasawaek, az Edo korszak alatt (1603-1867), a falu tobbi csaladjahoz hasonloan szenet allitottak elo. Kozben selyemhernyot tenyesztettek, valamint talajvalto gazdalkodassal foglalkoztak. A vad talajvalto muveles soran erdoirtassal, egetessel, uj teruleteket tettek muvelhetove, a regit elhagytak. A csalad egy ideig a falu vezetojenek szerepet is betoltotte. Az 1960-as evek utan felhagytak addigi tevekenysegeikkel es a kornyezo dombokon teat termesztettek, otthon pedig csirkeket neveltek.
- KABUKI STAGE FROM FUNAKOSHI
Az Edo-korszak vegen, 1857-ben epult Kabuki szinpad eredetileg a Shima-felszigeten levo Funakoshi halaszfalu, azonos nevu szentelyenek udvaran volt. Egy videki szinhazhoz kepest, viszonylag nagy meretekkel rendelkezik, egyes reszein ketszintes, teljes alapterulete 240.3 m2, a forgoszinpad atmeroje 5.4 m. Ma is tartanak benne eloadasokat.
Aki a kekfesto muhelybe szeretni menni, a nezoter tetejenel kell tovabbhaladni. A foglalkozasert kulon kell fizetni es idopontot foglalni.
- FERRYMAN’S HUT
A Tama folyon Suge es Chofu kozott komp kozlekedett, amivel a helyiek termekeiket a piacra vittek, majd hazaszallitottak a beszerzett arut, rokonokat, templomot latogattak. A revesz ebben a paranyi kunyhoban huzta meg magat, innen figyelte mikor jonnek utasok. Az 1,8 m2-es haziko termeszetesen pihenesre is alkalmas volt, a kozepen levo nyitott tuzhelyen pedig melegedni/fozni is lehetett. A negy sarkara vasgyuruket szereltek, hogy aradas eseten faronkok segitsegevel kiemeljek a vizbol.
- THE KUDO HOUSE
Nanbu teruleten (Iwate prefektura eszaki reszen) sok L-alaku haz volt. Ezek voltak a Nanbu hazak (Nanbu no Magariya). Az Edo-korszak kozepen alakultak ki, amikor a Nanbu tartomanyban elo gazdalkodok koreben a lovak tenyesztese jelentos foglalkozassa valt. Az istallot egyszeruen a hazhoz csatoltak, fallal kulonvalasztva, de mivel plafon nem volt egy legterben eltek a lovakkal. Ez a legregebbi Magariya haz, a Horeki-korszakban (1751-63) epult. A Kudo csalad mezogazdalkodassal foglalkozott, almat es egyeb gyumolcsoket termesztettek, dohanyt termesztettek es szaritottak, valamint selyemhernyot tenyesztettek.
- THE SUGAWARA HOUSE
A Yudono-hegy labanal, az Otori-folyo kozeleben a "Happo-zukuri" neven ismert hazak sorakoztak. A hazfalak szigoruan fabol keszultek, es a meredek lejtesu satorteto is a ho ellen nyujtott vedelmet. A padlasterben selyemhernyot tenyesztettek melyeket a teto oldalaba vagott ablakok vilagitottak meg.
A 18. szazad vegen epult es Matsuzawa falubol hoztak ide.
Az utolso haz a nyugati kijarathoz kozel van, ha itt megyunk ki, akkor az Ikuta Ryokuchi parkba erkezunk, ahol arnyas fak alatt padokon lehet megpihenni. A park masik oldalan talalhato a Kawasaki Municipal Science Museum, ami ingyenesen latogathato, csak a Planetarium musorara kell fizetni.
