Okulva a multkori oceanparti forrosagbol, ezen a hetvegen erdobe menekultunk, a Takao hegyre.

Nekunk ez csaknem 3 oras vonatozast jelentett Yokohamabol, Tokyo egyik nyugati kulvarosaba, Hachiōji-ba. A Takaosanguchi allomast, ami a legkozelebb esik a hegyhez, a Keio vonal erinti.

A Takao san 599 meter magas, es tobb turautvonal szeli keresztul-kasul. Legtobben az 1-es uton indulnak el, mert ez kovezett es erinti a Majomparkot (Monkey Park), a vadnovenyek kertjet (Wild Plant Garden), valamint a hires Yakuo-in Yuki-ji buddhista templomot. Elhalad a Tako sugi nevu, polip alaku cedrus mellett is, melynek legendajat leirom majd a kep melle.

Folfele mi is ezt valasztottuk, mert latni szerettem volna a templomot. A csucsra, kb. masfel ora alatt lehet felerni, de aki nem szeretne vegig gyalogolni, fele utat sikloval is megteheti.
A folfele vezeto uton nagyon sok vallasos szobrot es szent fat latni. A fak derekat shimenawa kotellel es cikk-cakkos szelu papirokkal a “shide”-al kotottek at.

A Takao-san Yakuo-in Yuki-ji templomot 744 -ben alapitottak Shomu csaszar parancsara. A 14.szazad vegen ujitotta fel Shungen Daitoku, a Shingon-shu buddhista aghoz tartozo szerzetes es Tengu kaminak (istenseg, szellemleny) ajanlotta.

A tengu (jelentese „mennyei kutya”) a japan nepi hitvilag egyik termeszetfeletti lenye, melyet egyarant azonositanak sinto istenkent, illetve szellemlenykent, demonkent is. Neve egy kutyaformaju kinai demontol (tiangou)szarmazik es szamos kulonbozo leirasaval talalkozhatunk a kinai irodalomban, de a legtobb ugy mutatja be, mint egy eroszakos, emberevo kutyafele szornyeteg, amely olyan, mint egy ustokos; mennydorgesszeru hang kiseri, es haborut hoz oda, ahova esik.
Japanban a tengut eloszor a 720-ban irt Nihon Shoki 23. fejezeteben emlitik,  ahol egy hatalmas hullocsillag megjeleneserol tudositanak, amelyet egy buddhista pap mennyei kutyakent azonosit.

Az, hogy a tengu egy kutya-meteorbol pontosan hogyan is alakult at madar-emberre, nem tiszta. Alakja Japanban mar a kezdetektol a ragadozomadarak jellemzoit hordozta, es mind emberi, mind madarszeru tulajdonsagokkal abrazoltak. A legkorabbi kepeken csorrel szerepel, de a kesobbiekben ezt a vonast gyakran termeszetellenesen hosszu orrkent abrazoltak, mely ma a tengu alakjanak egyik legismertebb ismertetojegye.
A buddhizmus sokaig a haboru elojelenek, bajkevero demonoknak tartotta a tengukat. Alakja azonban fokozatosan finomodott, a kesobbiekben hegyek es erdok egyik vedelmezo, bar tovabbra is veszelyes szellemeve/isteneve valt. Gyakran tarsitjak a sugendo-nak nevezett buddhista szellemi iranyzattal, es az ezt koveto erdei szerzetesek (a jamabusik) jellegzetes ruhazataban abrazoljak.
A tengu rengetegfele alakban jelenik meg a muveszetben, kinezete egy hatalmas, szornyu madar kepetol a teljesen emberi kulsoig terjedhet, ez utobbi sokszor piros szinu arccal, illetve szokatlanul hosszu orral.

A Takaosan Yakuoin Yukiji templomban ket fele tengut lathatunk : a hollo tengut, japanul “karasu-tengu” es hosszu orru tengut, “hanadaka-tengu”.
Nagyon szep a templom, izleses faragasok diszitik kivulrol. Az Emak, a talizmanok mind-mind tengut abrazolnak.

Pont akkor kezdodott a szertartas, a papok kurtszo kisereteben vonultak az ima terembe.

Vegig erdon keresztul vezet az ut, ezert legalabb a nap melegetol vedve voltunk. Az utszelen Hortenziak es vadliliomok integettek. Tobb kilato pontrol vissza lehet nezni, a tavoli, paraban uszo varosra.
Az 559 meteres csucsrol a kornyezo hegyek/dombok keklo vonalait latni, ha tiszta az ido, akar a Fujit is.
Bufek, kave es ital automatak varjak a faradt turazokat.

Visszafele az 5-os uton indultunk el, ami tulajdonkeppen egy korut es kesobb a 6-osba csatlakozott. Ez teljesen foldut, nehol lepcsokon, gyokereken, egyik szakaszon pedig egy patak medreben vezetett, szoval nagyon szep kornyezetben.
Ezen az uton is vegigkisertek a kobol keszult, piros ruhas "Ojizosama" szobrok.
Ojizosama, tobbek kozott a fiatalon elhunyt gyerekek es az utazok vedelmezo istensege Japanban es a leheto legvaratlanabb helyeken is talalkozhatunk vele: erdei osvenyeken, utkeresztezodeseknel, rizsfoldeken, utmenti fahazban, templomok udvaran. Ezekre a pici, gyerekarcu szobrokra olyan anyak horgolnak sapkat es ruhat, akiknek elhunyt a gyerekuk, ezzel a tettukkel vedelmezni szeretnek azok lelket. A piros szin szerencset hoz.
A buddhizmus hivoinek celja, hogy eleg karmapontot gyujtsenek az eleteben ahhoz, hogy a mennybe jussanak, vagyis elerjek a Nirvanat. A koran meghalt gyerekek nem tudnak eleg pontot osszegyujteni, ezert a Jizo vedelmezo istensegek ruhaujjukba bujtatva atcsempeszik a gyerekeket a mennybe.

A hegy labanal van a hires Gokurakuyu Onsen, ezt mi nem probaltuk, viszont bementunk a Takao 599 Museum-ba, amely ingyenes es a kornyezo hegyek okologiajat mutatja be. Mivel ket homersekleti ovezet hataran fekszik, ezert 1200 fajta noveny, valamint tobb mint 5000 fele oshonos rovar es allat lakohelye. Nagyon latvanyos, preparalt pillangok, rovarok, madarak es allatok sorakoznak a vitrinekben.

Egyik kivetiton a turautvonalakat mutatjak be, de a honlapon is eleg reszletes leirast talalunk:
http://www.takao599museum.jp/explore/?lang=en

A terkep 8 turautvonalat mutat, ebbol 7 a Takao hegyre vezet, az utolso a szomszedos, 857 meter magas Jimba hegyre. A Takao-hegy nagyon szep termeszeti helyszin, rengeteg japan juharfaval, amibol arra kovetkeztetek, hogy osszel is gyonyoru lesz.