Szerintem az idei ev legfontosabb tarsadalmi-politikai tortenese a csaszar visszavonulasanak hire volt.

Hivatalosan eloszor 2016-ban beszelt arrol, hogy oreg mar, az evek elorehaladtaval es megromlott egeszsegi allapotaval egyre nehezebb ellatnia a csaszari feladatokat es megtestesitenie a nemzet egyseget.
Akaratanak veghezvitelehez azonban hosszu politikai es burokratikus labirintus vezetett.

Legnagyobb problemat az jelentette, hogy erre korabban nem volt jogi precedens. 200 evvel ezelott, 1817-ben fordult elo legutobb, hogy egy japan csaszar (Kokaku) lemondott fia javara.
Eloszor torvenyt kellett hozni arrol, hogy ez mikepp lehetseges, aztan elfogadtatni a parlament also es felso hazaval egyarant.
A torvenytervezetet kifejezetten Akihitora irtak, hogy a krizantem tron orokosei ne kovethessek tul konnyen peldajat. A szigort a csaszari csalad tagjainak egyre csokkeno szama is indokolja, ami miatt a jovoben kihivast jelenthet a tronorokles folyamatanak biztositasa.
Japanban ugyanis a csaszari tront jelenleg csak ferfiak orokolhetik. Ha nem valtoztatnak a jelenlegi szabalyokon, es nem engedik be a noket es a koznepet az uralkodoi korokbe, akkor hamarosan elfogynak az utodok.

A visszavonulas hirere keletkezett jogi es politikai felbolydulas lecsendesedett es junius 2 -an a parlament alsohaza is elfogadta a csaszar lemondasat.
Osszeult a tanacs, Shinzo Abe miniszterelnok, a parlamenti kepviselok, a legfelsobb birosag birai es a csaszari csalad tagjai megvitattak, hogy mikor legyen a hivatalos lemondas datuma.
A csaszar mar 2018-ban szeretett volna tavozni, de ezt allitolag nem engedtek neki, mert tul rovid hataridonek tartottak.
Vegul kituztek 2019. aprilis 30-at, mint a lemondas hivatalos datumat. Ezzel a nappal veget er majd a japan naptar szerinti Heisei korszak, melyet 1989 ota, Akihito csaszar tronra kerulesevel szamitanak.
Az 57 eves Naruhito herceg ceremonialis keretek kozott veszi at edesapjatol a krizantemtront, igy 2019. majus 1-tol uj csaszar kerul Japan elere. Az uj korszak hivatalos megnevezeset jovo ev nyaran tervezik bejelenteni a nyilvanossag szamara.

Akihito Tokioban szuletett 1933. december 23-an. 1989. januar 7-tol Japan csaszara, miutan apja, Hirohito (1926-1988) hosszu uralkodas utan elhunyt. Akihito a 125. csaszar Japan tronjan, es a vilag egyetlen ma elo csaszara. Uralkodasanak kezdete ota szamitjak a Heisei-kort, a beke eljovetelet.
Otodik gyermekkent es legidosebb fiukent mar gyerekkoratol tronorokoskent bantak vele. Az amerikai megszallas alatt angol nyelvu maganoktatasban reszesult es a nyugati kulturaval ismerkedett. Apja keresere a hagyomanyoktol elteroen nem lett a hadsereg tisztje es nem szolgalt annak kotelekeben sem.

1959.aprilis 10-en nosult, viszont nem egy nemesi csaladbol szaramzo not, hanem egy uzletember lanyat vette el. Harom gyermekuket vilagi modon, modern szellemben neveltek es nem engedtek, hogy haromeves korukban elszakitsak toluk, ahogyan ezt eddig minden tronorokossel tettek.
A felesege Soda Michiko, 1934 oktober 20-an szuletett Tokioban. Gyerekeik: Naruhito a koronaherceg (1960. februar 23), Fumihito, Akishino herceg es Sayako vagyis Nori hercegno, aki kozrenduvel kotott hazassaga miatt mar nem tagja a csaszari csaladnak.

Japanban a 12. szazad ota nincs eros csaszari uralom: a kozepkorban a valodi hatalom a sogun kezeben volt, a 19. szazadi modernizacio idejen hiaba lett a csaszar ujra a fohatalom nevleges birtokosa, valojaban a nemesi retegekbol megmaradt oligarchak iranyitottak az orszagot, majd az 1930-as evekben a hadsereg vette at a hatalmat. Az amerikaiak az 1947-es alkotmanyban teljesen megfosztottak minden politikai jogatol, es csupan a nemzet egysegenek megtestesitoje lett. O volt az elso, aki nem istenkent lepett tronra, miutan apjanak, Hirohitonak a masodik vilaghaborus vereseg utan amerikai nyomasra be kellett jelentenie a nepnek, hogy valojaban sem o, sem a csaszari csalad tobbi tagja nem az istenektol szarmaznak.

Az alkotmanyban levo alaptorveny ertelmeben a mindenkori csaszar jogkore rendkivul behatarolt, az allam ugyeit erinto kerdesekben csak a kormany jovahagyasaval cselekedhet. Legfobb feladata, hogy allamfokent diplomaciai teren kepviselje Japant.
Akihitonak pont az volt a nagy eredmenye, hogy bar hivatalosan teljesen sulytalan a pozicioja, a maga visszafogott modjan megis megszolalt a nemzet sorskerdeseivel kapcsolatban. Japan kegyetlen vilaghaborus multjarol mindig megbanoan szolt, es tobb azsiai orszag fele is bocsanatkero es sajnalkozo nyilatkozatokat tett a japan hadsereg szerepvallalasa miatt. Uralkodasa alatt vegig a tortenelmi tanulsagok levonasat hangsulyozta, es azon dolgozott, hogy begyogyitsa a mult sebeit a szomszedos orszagokkal.
Mas orszagokkal is fenntartotta a barati viszonyt, 2002 juliusaban Magyarorszagra is ellatogatott, elotte soha nem jart japan uralkodo hazankban.

Igyekezett elodeinel kozvetlenebb kapcsolatba kerulni nepevel, sokszor ellatogatott az orszag kulonbozo megyeibe. Uralkodasa alatt ketszer is uzent nepenek televizios felvetelen keresztul, ez ugyancsak rendhagyonak szamitott.
A 2011-es harmas katasztrofa (foldrenges, cunami es a fukusimai atomeromu-baleset) utan nemcsak a teven keresztul, hanem szemelyesen az evakuacios kozpontokban is probalta nyugtatni a nemzetet.
Az ilyen gesztusok miatt Japanban rendkivul nepszeru, es felmeresek szerint a nep 80-85 szazaleka megertoen viszonyult visszavonulasahoz.

A csaszar tobb komoly betegseggel is megkuzdott az utobbi evek soran: 2002-ben prosztatarakot diagnosztizaltak nala, es a rakovetkezo evben meg is mutottek, kesobb lazas tudogyulladassal kerult korhazba, 2012-ben pedig szivkoszoruer-athidalo mutetet hajtottak vegre rajta.
Iden, december 23-an toltotte be a 84. eletevet, fizikailag mar nem birja a hivatasaval jaro kotelezettsegeket.

Fia, Naruhito tronorokos Oxfordban tanult, es kicsit haladobban gondolkodik a csaszari csalad viszonyairol, mint a csaszarsagot iranyito burokratak. Apjahoz hasonloan o is elkotelezett pacifista, kozelebb akarja hozni a monarchiat az emberekhez es friss lenduletet adni a csaszarsag intezmenyenek.
Felesege Owada Masako, szinten Tokioban szuletett 1963 december 9-en es hosszu ideje depresszioban szenved. A Harvardon tanult not lelkileg osszetortek a poziciojaval jaro szigoru kotottsegek es konzervativ elvarasok. Legnagyobb nyomas az volt hogy fiugyermeket szuljon, miutan mar jo 30 eve nem szuletett ferfi tagja a csaszari csaladnak. 1999-ben elvetelt, aztan 2001-ben szulte meg Aikot, Tosi hercegnot.
Az alabbi galeriaban kepek a csaladrol:

Japanban a hivatalos dokumentumokon az eveket a csaszar uralkodasaval jelolik, minden csaszarnak megvan a maga korszaka, amely kulon nevet visel.
Tehat iden nem 2017, hanem Akihito uralkodasanak, azaz a Heisei-korszaknak 29. eve van. Ennek masfel ev mulva vege szakad, ugyhogy izgatottan varjak hogy az utod, Naruhito koronaherceg milyen nevvel akarja illetni sajat uralkodasanak korszakat, hogy a 2019-es papirokra is tudjak, mit kell majd irni. 

Naruhito uralkodasa alatt velhetoen ujra elo fog kerulni az utodlas kerdese, mivel neki nem szuletett fiugyermeke, akire a tront hagyhatna.
A problema gyokere az, hogy a nok el vannak tiltva a trontol, mikozben jelenleg a csaszari csaladban csak hat ferfi van.
Raadasul ha a csalad noi tagja a koznepbol hazasodik valakivel, automatikusan elveszti nemesi rangjat. Nemreg ez pont Akihito unokajaval tortent meg, Mako hercegnovel, aki ugy dontott, lemond rangjarol, hogy hozzamehessen szerelmehez, Komuro Keihez. 

Hisahito herceg megszuletese elott nagy vita volt arrol, hogy a noknek is engedelyezzek-e a tronra lepest, illetve visszaengedjek-e a csaszari csaladba azokat, akiket a kozneppel valo hazasodas miatt zartak ki. Am a kis herceg megszuletesevel a temat azonnal jegeltek.

Felmeresek szerint a lakossag tobbsege tamogatna a nok tronra lepeset, kerdes, hogy a konzervativ japan politika mikorra fogadja ezt el.