Oktober vegen 4 napos kirandulasra indultunk a szulokkel. Az uticel, a regi csaszarvaros Kioto, es a tole nem messze fekvo Nara volt.
Tudom, hogy magyarul Kiotó-nak irjak, de mind korabban is emlitettem, blogirasnal elonyosebb ha az angol megnevezesnel maradok, igy a kereso konnyebben megtalalja a cikket.
Maga a nev, szo szerinti forditasban: “a fovarosok fovarosa”. A 8.szazadban, Kammu csaszar a buddhista papok novekvo befolyasa alol menekulve, Yamashiro tartomanyban jelolte ki az uj fovaros helyet. Heian-kyō, 794-ben lett a japan csaszari udvar szekhelye es a 11.szazadban kapta a Kyoto nevet. Az orszagot a 19.szazad kozepeig innen iranyitottak.
A masodik vilaghaboru alatt nem szenvedett nagy karokat, igy a regi epuletek fennmaradtak.
A varos kulturalis orokseget evente tobb szazezren latogatjak meg Japanbol es kulfoldrol egyarant. 1994-ben az UNESCO a Vilagorokseg reszeve nyilvanitotta a varost.
A turizmus mellett, masik gazdasagi agazat az elektronika, itt szekel a Nintendo, a Kyocera, az OMRON es a Wacoal is. A kismeretu vallalatok nagy resze hagyomanyos japan kezmuvesipari termekeket keszit. Kyoto kimonoszovoi vilaghiruek, es a varos ma is Japan kimonokeszitoi kozpontja.
A varos 828 km² -es teruleten, masfel millio lakos el (1770 fo/km²).
Odautazashoz legcelszerubb a Tokaido Shinkansen gyorsvonatait valasztani, melyek 10 percenkent indulnak az allomasokrol es 290 km/h-s atlagsebesseggel kozlekednek.
A Tokaido vonalon 3 fele gyorsvonat kozlekedik: a Nozomi, Hikari es Kodama. Leggyakoribb es leggyorsabb a Nozomi (300-320 km/h), mely csak a nagyobb allomasokon all meg es 2 ora 22 perc alatt Tokiobol, az 515 km-re levo Osakaba repit. A Hikari (270-300 km/h) 2 ora 40 perc alatt, a Kodama (285 km/h) minden allomason megall, igy 4 ora alatt er Tokiobol Osakaba.
Nem kellett bemennunk Tokioba, Yokohamaban is felszallhattunk ra. Odafele a Nozomit valasztottuk, egy jegy 12.420 Yenbe kerult (kb.107.7 Euro), helyjegy nelkul. A helyjegy tovabbi 320, 520 vagy 720 yen, mely dijakat napszak, es csucsido szerint differencialjak. Helyjegy hianyaban is leulhetunk az ures szekekre, legfeljebb nem egymas mellett utazunk. Egyebkent labon is ki lehet birni, mert egyaltalan nem raz, siman es csendben halad mintha barsonyon csusznank. Szombat leven tomve voltak a reggeli vonatok is, de szerencsenk volt, le tudtunk ulni.
Elso utunk a szallasra vezetett. Itthonrol nem foglaltam le, mert nem valaszoltak az emailemre es volt egy akciojuk, amit szerettem volna kihasznalni, gondoltam jobb ezt eloben megbeszelni. Sajnos akcio mar nem volt ervenyes, es mar csak a kozos halotermekben voltak ures agyak. Elso nap 2800 yen/agy (24 Euro), akkor csak mi voltunk a szobaban, masodik nap 2300 yen/agy, es volt ket alvotars a terem masik vegeben, akiket megnyikkani sem hallottunk.
Tudni kell, hogy Japanban a szallasok is dragak es a helyszuke miatt kis hotelszobakra kell szamitani. Pont emiatt valtak nepszeruve a kapszula-hotelek is, a kb. 230x115x115 cm meretu, legkondicionalt, telefontoltovel, vilagitassal, tevevel ellatott alvofulkek sokkal olcsobb alvasi lehetoseget kinalnak, mint barmelyik hostel vagy vendeghaz. Legkozelebb kiprobalunk egy ilyet is, de most szulokkel nem akartunk kalandozni, igy is eleg nagy kihivas volt nekik a hostel. Szerintem a valasztott szallas megfelelt a celnak: tiszta, kenyelmes, reggelivel az arban. Akit erdekel itt a honlapjuk:
http://kyoto.cheapest-inn.com/
Az utitervet bogaraszva, probaltam felosztani a varost latnivalok szempontjabol, hogy ne kelljen ide-oda buszozni. Felirtam tobb templomot, szentelyt, varosreszt, parkot. Remenykedtem hogy minden belefer a 2 es fel napba.
Elso nap felhos volt az eg, es bar az utikonyv az ajanlja, hogy napos idoben a legszebb az Arany Pavilon en megis ugy dontottem, hogy aznap nezzuk meg. Meg is bantam rogton amint megerkeztunk. Nemcsak hogy suru felhok leptek el az eget, de meg az eso is szerkelni kezdett. Szep volt a templom, de en az arany csillogasat hianyoltam, ami ertheto volt napfeny hianyaban.
A templom neve Kinkaku, ami az arany boritasra vonatkozik. Hivatalos neve Rokuon-ji volt. A „ji” toldalekot a japan nyelvben a templomok neve utan hasznaljak, igy lesz Kinkaku-ji. Mas buddhista templomok neve utan a „dera” szocska kerul, a kisebb templomoke utan pedig az „in” toldalek, peldaul: Enryaku-ji, Kiyomizu-dera, vagy Kōtoku-in.
Az epitmenynek egykoron Kitayama-dai villa volt a neve es egy befolyasos allamferfi, Saionji Kintsune tulajdonaba tartozott. A haz tortenete 1397-ben kezdodik, amikor Ashikaga Yoshimitsu Shogun megvasarolta a csaladtol es Kinkaku-ji komplexumma alakitotta, benne termeszetesen a sajat magarol keszult szoborral.
A tortenelem soran tobbszor leegett, a most lathato pavilont 1955-ben epitettek ujra, allitolag a regi kepmasara. A harom szintes, 12.5 meter magas epulet tetejet 0.1 μm (mikrometer) vastagon arannyal vontak be.
Az ot korulvevo to es kert is nagyon szep, meg egy teazot is kialakitottak az arnyas fak alatt. A kijaratnal olyan gyertyakat lehet gyujtani amelyekre fel vannak irva a kivansagok vagy halaimak.
A templom marcius es november kozott 8:30-17:00 kozott varja latogatoit, a belepo 500 yen.
A Nishi Hongan-ji templomra elso sorban azert voltam kivancsi, mert az UNESCO Vilagoroksegi listajan szerepel, az osi Kyoto muemlekei kozott. 1602-ban jott letre, amikor Tokugawa Shogun ket reszre osztotta a fo Honganjit: Nishi Hongan-ji es Higashi Hongan-ji templomokra. Az 1573-ban keszult, diszes Karamon kapu egyike Japan Nemzeti kincseinek.
A Kiyomizu-dera, hivatalos neven Otowa-san Kiyomizu-dera egy fuggetlen buddhista templom Kyoto keleti reszen. Szinten rajta van az UNESCO osi muemlekek listajan. A lenyugvo nap vorosre festette az eg aljat.
Masnap reggel kibuszoztunk Kyoto nyugati reszeben levo Arashiyama keruletbe, ahol megneztuk az Iwatayama Majomparkot es a saganoi bambuszligetet. Tulajdonkeppen szinte az egesz napot ott toltottuk, mert szep volt a kornyezet, jo volt setalni a folyoparton, a bevasarlo utcan, es a templomok izleses kertjeiben egyarant.
A kb. 170 majombol allo populacio egy kis domb tetejen el az erdoben, es annyira megszoktak az emberek kozelseget, hogy akar kezbol is lehet etetni oket. Ez persze tilos, mert megkarmolhat vagy haraphat, csak akkor lehet atnyujtani neki a banant, kekszet, almat, amikor bent vagyunk a menedekhazban, ok meg felkapaszkodnak a racsozott oldalara.
A bambuszliget tomve van turistakkal, szinte alig lehet ugy kepet kesziteni, hogy ne legyen benne valaki feje. A lustabbak riksaval vitetik magukat, akkor meg mindenkinek felre kell ugrania a szuk osvenyen, hogy ok elhaladhassanak. Az utazasi irodak prospektusaiban biztosan izgalmasan hangzik a „riksazas a bambuszligetben” ajanlat, ezert sokan elnek vele, de arra nem gondolnak, hogy a gyalogosok a banatba kivanjak oket.
A Sanjūsangen-dō buddhista templom Kyoto Higashiyama keruleteben talalhato es ez a leghosszabb (120 m), fabol keszult epulet es templom Japanban. A 33 Terkoz Csarnokaban 1000 embermagassagu Kannon istenno szobrot sorakoztattak fel talpig fegyverben. Az aranyozott szobrokat japan ciprusbol faragtak valamikor a 13. szazadban. A hagyomany szerint az ezerarcu es ezerkezu Kannon 33 fele alakot tud olteni. Innen ered a templom japan neve is.
Elottuk sorakoznak a Kannon szolgak, 26 hindu mitologiabol ismert istenseg, bal szelen a szel, jobb szelen a mennydorges istenevel.
Sajnos fenykepezni nem engedtek, cipoket le kellett venni a bejaratnal es zokniban jartuk vegig a csarnokot. A belepo 600 yen/fo. A netrol vadasztam par kepet:
Kyoto ket legvonzobb utcaja hatarozottan a Sannen-Zaka es Ninen-Zaka, amelyek visszaidezik a varos regi hangulatat, kinezetet. Apro, szepen felujitott tipikus japan fahazak sorakoznak egymas mellett, a foldszinti reszeket ajandekboltokka, uzletekke, teazokka alakitottak, az emeleten valoszinu ma is ott laknak, alszanak a tulajdonosok. Akar este, akar nappal setaltunk arra, lenyugozott a latvany, a forgatag, a sok erdekesseg a boltokban, a kimonos lanyok visszafogott kuncogasa, amikor kozos fotozkodasra kertuk fel oket.
Az utcak a Kiyomizu-dera Templom alatt huzodnak, ugyancsak a Higashiyama keruletben, mely a varos egyik legfontosabb kulturalis ertekekben gazdag helyszine. Rengeteg turista es helyi latogatja, az ev minden szakaban. A Ninenzaka vegeben a Yasaka Pagoda zarja a tortelenelmi reszt.
Nem veletlenul hagyom utoljara a legizgalmasabb reszt. Amiota Japanba erkeztem arra vagytam, hogy megpillanthassak egy gesat. Tokioban is vannak gesa-negyedek: Shinbashi, Asakusa, Kagurazaka, de valahogy a kyotoi gesak jobban vonzanak, eredetibbnek kepzelem oket.
A „gesa” szo hallatan sokan, foleg a nyugatiak hajlamosak oket a kurtizanokkal azonositani. Az igaz, hogy az elso gesak, az 1600-as evekben, a magas rangu kurtizanok mulatsagain tuntek fel, ahol zenevel, tanccal es kolteszettel szorakoztattak a kurtizanokra varakozo vendegeket, azonban a ket fogalom kozott nagy a kulonbseg.
Barmennyire hihetetlen, ezek a gesak ferfiak voltak es taikomochi-nak vagy hōkan-nak neveztek oket. Vidam, sokszor az illendoseg hatarait surolo trefaikkal nevettettek a mulatsagok resztvevoit. Rovid idon belul kozkedvelt es keresett szorakoztatoi lettek a vigalmi negyedeknek. Ebben az idoben letesultek Kyotoban, a Yasaka-szentely kornyeken az elso mizudzsajak, ahol teat es ennivalot kinaltak a zarandokonak. Ezek voltak Gion teahazainak osei.
Kyotoban ma 5 gesanegyed mukodik, a hatodik ma mar csak muzeumkent all nyitva a latogatok szamara.
A ket leghiresebb es szinvonalasabb Gion Kobu es Pontochō (ejtsd: Pontocsó), a legregebbi Kamishichiken (ejtsd: Kamisicsiken), a nyugati reszen Miyagawachō (ejtsd: Mijagava-csó) es a legkisebb Gion Higasi. Az utobbi ket negyedet sokan alacsonyabb rendunek tekintik, mert regen itt piroslampas hazak is mukodtek, es sok gesa egy bizonyos kettos nyilvantartasba tartozott. Abban az idoben Japanban hatosagilag engedelyeztek a prostituciot es az ott dolgozo noket foglalkozasuk alapjan tartottak nyilvan. Nem rendelkezhettek egyszerre mindket engedellyel, ezert megbelyegeztek azokat a gesakat, akik az eneklesen es tancolason kivul egyebre is kaphatok voltak. A hatodik, a hires- hirhedt Shimabara, egykor vigalmi negyed volt, a magas rangu kurtizanok helyszine. Itt most szinesznok oltoznek a kurtizanok szinpompas kimonoiba, paradeznak a negyed utcain es eloadjak a kurtizanok tancait a nagykozonseg szamara.
A gesa szonak, mint minden japan fonevnek, nincs megkulonboztetett egyes- vagy tobbesszama. A szo ket kandzsibol (irasjelbol) all, 芸 (gei), ami muveszetet jelent, es 者 (sa), aminek a jelentese „szemely” vagy „valamit csinalo”. A gesa szo tehat muveszt, eloadomuveszt jelent. A geiko elnevezessel is talalkozhatunk, amit jellemzoen Japan nyugati reszen, tobbek kozott Kioto gesaira is hasznalnak.
Mindaz, amit a gesak tesznek es kepviselnek- csakis a japan kultura tagabb rendszereben ertheto es ertelmezheto. Ok elemi reszet kepezik a japan kulturanak.
Egy gesa mindaz, ami egy japan feleseg nem lehet es forditva. A feleseg mindig komoly es megfontolt kell legyen, mig a gesaknal alapkovetelmeny a szexualis vonzero, a muveszetekben valo jartassag es szellemesseg.
Regen, a japan hazassagok nagy tobbsege szinte kizarolag anyagi erdekbol jott letre, a hazastarsak kozti nemi viszony pedig csak az utodok nemzesere szolgalt. Ha a ferj szexualis oromokre vagyott, akkor kurtizanokhoz fordult es ha egyszeruen csak szorakozni akart, akkor a gesakhoz.
A japan ember szeret teritett asztal mellett uzleti es egyeb temakkal kapcsolatos dolgokat megtargyalni, azonban nem szivesen hiv vendegeket a hazaba. Szereti, ha a tarsasagban van egy kellemes, okos no, de egy felesegnek, haziasszonynak nem illik reszt vennie ezeken az osszejoveteleken, neki otthon a helye, a gyerekek mellett.
Ezert alakultak ki a teahazak, amelyek a tarsasagi elet kozpontjai es ahol a ferfi, es neha noi vendegek szorakozasanak szinvonalaert a gesak felelnek. A gesa tehat egyesit magaban mindent, amit egy idealis notol elvarnak: szep, szellemes, tajekozott politikaban, irodalomban, kozgazdasagban, nepmuveszetekben. Mindent hall, de semmit nem ad tovabb. A teahazak es gesak vilagaban sokkal szigorubb a titoktartas kodexe, mint nalunk az orvosoknal vagy a papoknal. Egy elkotelezett gesa inkabb a halalt valasztana, mintsem egyetlen szot is elaruljon egy vendegrol vagy a banketten elhangzottakrol. Miutan visszavonult sem mesel arrol amit a teahazakban latott-hallott, magaval viszi a sirba.
Ezek a muvesznok pontosan ismerik az iki-nek nevezett kulonleges japan etikett viselkedesi,- illetve oltozkodesi szabalyait es bevett szofordulatait. Egy kepzett gesa nem lehet mas, mint maga a megtestesult iki, maga a tokely. A gesak feladata a vendegek szorakoztatasa, ami nem csupan magas szintu esztetikai elmeny atadasat jelenti, a gesa is elvarja, hogy vendege kepes legyen az iki aterzesere. Hasonlokeppen, a vendeg is elvarja, hogy a gesa magasan kepzett legyen, a penzeert minoseget szeretne kapni.
Kiotoban a gesakat geiko-nak nevezik, melynek jelentese: „muveszetek gyermeke, asszonya” (gei = művészet, ko = nőnemű toldalék). A geikok a hagyomanyos japan muveszetek (tanc, zene, teaszertartas, kolteszet es tradicionalis jatekok) szakertoi es eletben tartoi.
Azok a japan lanyok, akik manapsag gesak szeretnenek lenni, lemondanak a veluk egyidos baratokkal valo szorakozasrol, sokszor a liceumi vagy foiskolai tovabbtanulasrol, hogy helyette egy nagyon szigoru nevelesben reszesuljenek. Csaladjuktol elszakadva, bekoltoznek egy gesahazba, amely egy leany-internatusra hasonlit es ahol a nok, a kifinomult elegancia, a hagyomanyok es muveszetek uralkodnak.
Vannak akik csak a kozepiskola vagy foiskola elvegzese utan kezdik el gesa-tanuloeveiket, sot olyanok is akik meg kesobb. Ma is megtanulnak az olyan hagyomanyos hangszereken jatszani, mint a shamisen, (egy harom huros lant - ejtsd: samiszen), a shakuhachi (bambuszfuvola - ejtsd: sakuhacsi), a dobok, illetve megtanuljak a tradicionalis enekeket, tancokat eloadni, valamint a teaszertartast, irodalmat, kolteszetet.
Regen egy gesa kepzese nagyon fiatal korban elkezdodott. A lanyok egy reszet mar gyermekkorban valamelyik gesahazhoz adtak, vagy a gesak lanyai maguk is gyakran gesakent nevelkedtek.
A gesava valas folyamata hosszu tanulasi evekbol es egymast hierachikusan koveto stadiumokbol all. Talaltam egy szamomra hiteles oldalt, ahol a szerzo reszletesen ir ezekrol es egyeb erdekessegerol a gesak vilagabol. Informacioim egy resze innen szarmazik:
https://sites.google.com/site/gesakbirodalma/home
A gesa- negyedeket hanamachi-nak (ejtsd: hanamacsi) vagy kagai-nak nevezik, ami viragvarost jelent. A gesak vilagat pedig karyukai-nak (ejtsd: karjúkai), vagyis „Viragok es Fuzfak Birodalmanak” nevezik. A viragoknak mindig is erotikus jelleget tulajdonitottak, a fuzfa pedig a kecsesseget szimbolizalja. A hanamacsik jogi ertelemben kulonallo varosreszeknek szamitanak es itt talalhatok az okiyak (ejtsd: okiják) vagy gesahazak, mas neven szolgalati lakasok), az ochaya-k (ejtsd:ocsaják), vagyis teahazak), nyokobak ( ejtsd: niokobák), vagyis gesaiskolak, a kenban (gesakat ellenorzo es felugyelo iroda), a kabukai (az eloadonok egyesulete) es a Kaburenjo (ejtsd: kaburendzsó) vagyis gesa-szinhaz. Ezen kivul talalhatok kulonbozo kis ettermek, barok es uzletek, ahol kimono kiegeszitoket, hajdiszeket, kozmetikumokat es egyeb, a gesak szamara szukseges targyakat arulnak. A gesanegyedekben elnek es dolgoznak a textilfestok, kimonokeszitok, parokakeszitok, sminkesek, legyezo- es napernyokeszitok, egyeb mesterek es vendeglatosok. Ugyanitt dolgoznak a zene- es tanctanarok, a viragrendezok, a teaszertartas mesterei, es a kalligrafusok. Ezeknek az embereknek a megelhetese a gesak munkajatol fugg.
Kiotoban manapsag nagyjabol 6-7 oltozteto dolgozik, akik az egesz hanamacsiban vegzik a gesak oltozteteset.
A gesatarsadalom egyik alappillere a testveriseg, egymas kozotti kapcsolatuk egy nagy csaladehoz hasonlit, ahol termeszetesen megvan az ala-fole rendeltsegi viszony. A szemelyes fuggosegi kapcsolatokat nem a kor, hanem a tapasztalat es a kepzettseg hatarozzak meg.
A gesahazak es teahazak urnoi az Anyak - Okaasan, (ejtsd: Okászán), oket kovetik az idosebb es fiatalabb geikok (a maikok szamara ok a Noverek - Onesanok ( ejtsd: Oneszán-ok), ezutan kovetkeznek az idosebb es fiatalabb maikok (a geikok szamara ok a kis hugok – imoutok, (ejtsd: imoto) es a legalso szinten pedig a shikomik vannak, a kezdo tanulok.
A modern Japanban gesakat es maikokat ritkan lathatunk a hanamacsin kivul. Az 1920-as evekben tobb mint 80.000 gesa elt Japanban, ma mar sokkal kevesebben vannak. A pontos szamuk ismeretlen a kivulallok elott, de 1000–2000 koze teheto.
Gesakat gyakran hivnak meg bankettekre, osszejovetelekre, jellemzoen teahazakba, illetve tradicionalis japan ettermekbe (ryōtei). Munkaidejuket egy fustolo leegesevel merik, ez a senkōdai (ejtsd: szenkódai) vagyis fustolodij vagy gyokudai (ejtsd: gjokudai) ami ekszerdijat jelent. Kiotoban inkabb az ohana vagy hanadai kifejezeseket hasznaljak, jelentesuk „viragdij”. A vendegek a gesaegyesulet irodajaban kotik meg az egyezseget, ahol minden gesa napirendjet, programjait nyilvantartjak, es igy megjelolhetik az idopontokat a szorakoztatasra es a tanulasra is.
A tanulo gesak elnevezese maiko, szo szerinti forditasban „tancolo gyermek”, vagy hangyoku, ami „fel ekszernek” fordithato (ez arra utal, hogy fele annyit keresnek, mint a gyakorlott gesak). Meg egy altalanos elnevezesuk az osaku, leforditva „az, aki tolt (alkoholt)”, ugyanis egyik fontos feladatuk a vendeg poharanak megtoltese/utantoltese.
A nemi elet regebben sokkal egyszerubb es egyertelmubb volt a gesak szamara. A maiko minden esetben szuz volt, es a nemi beavatasa, egyben gesava avatasanak reszet is kepezte.
Ez a ceremonia a mizuage. Az Edo-kor idejen a kurtizanok ritualejat egy partfogo tamogatta, akik rendelkeztek azzal a joggal, hogy partfogoltjuk szuzesseget elvegyek. Ez a gyakorlat 1959-ben illegalissa valt.
A hanamacsiban az okaszan, egy koztiszteletnek orvendo es jol ismert ferfira bizta ezt a feladatot, olyanra akiben megbizott, es tudta, hogy tapintatosan fog banni a tapasztalatlan lannyal, ugyanakkor van penze kifizetni a cserebe jaro osszeget, ami neha eleg magas volt. A ceremonia nem szamitott prostitucionak a gesak reszerol, a maiko es a ferfi kozott ezutan nem volt kapcsolat. A penzt, amit kapott erte, fel tudta hasznalni a gesakent valo bemutatkozas anyagi fedezetekent.
A gesava valas unnepsege az erikae, ekkor tettek felre bo ujju kimonoikat es kiforditottak az uj kimono gallerjat, melynek a szine is azonnal jelezte, hogy elvesztette a szuzesseget. Ilyenkor a hajviselet is megvaltozott, a varesinobu stilusu frizurarol attertek az ofuku stilusra.
A lany szamara ez termeszetesen egy kinos, viszont elkerulhetetlen eljaras volt, amely uj statusat hirdette az egesz hanamacsi elott.
Hagyomany volt az is, hogy a gesaknak partfogojuk lett, a danna, aki altalaban egy gazdag ferfi volt – akar nos is –, es a kivalasztott maiko vagy gesa kepzesenek hatalmas koltsegeit, valamint a meregdraga kimonok arat is allta. Ez meg napjainkban is elofordul, bar nagyon ritka. Egy gesa szabadon hozhat letre szemelyes kapcsolatot ferfiakkal, akikkel munkaja soran talalkozik, az ilyet azonban ovatosan kell megvalasztani, es velhetoen nem alkalmi kapcsolat lesz. Egy hanamacsi nagyon zart kozosseg, es egy gesa nem veheti konnyelmuen a jo hiret. Nehany kep az internetrol:
Belepve a Gion- ba az ember mintha egy kulon vilagba kerulne. Mindenhol pici, egy-ketszintes fahazak hangulatos lampacskakkal, ablakukon attetszo papirsotetito vedi a vendegeket a kivancsi tekintetek elol. Az elegans ettermek ablakai mogott csak az arnyak mozgasabol eszlelheto a benti szorakozas. Ez a varosnezes inkabb a fantazia kirandulasa, a legizgalmasabb nem az, amit latunk, hanem amit kepzeletunk fest a zart ajtok moge.
Szombat este leven, nagy volt a forgalom az utcakon. Szokasom szerint a csapat vegen bandukoltam, le-le maradoztam, fotoztam, bameszkodtam. Abban remenykedtem hatha megpillantok egy elsuhano gesat. Kicsit el voltam kenodve, mert kesore ertunk oda, azt hittem, hogy mar reg bent ulnek valamelyik etteremben, aztan egyszercsak hirtelen ott termett mellettem, minta a foldbol nott volna ki. Le is fagytam rogton, meg a fenykepezogepet sem emeltem fel. Csak szoltam fojtott hangon a tobbieknek: forduljatok meg!
Ott allt fel meternyire tolem eletem elso gesaja, vagy maikoja…nem tudom, ….akkor meg nem is tudtam mi a kulonbseg kozottuk. Feherre mazolt arca, elenk sminkje, feltornyozott haja es csodas kimonoja lebilincselo latvanyt nyujtott. Nem nezett sem balra, sem jobbra, amikor valtott a lampa, sietos leptekkel eltipegett.
Az utcakon, foleg a Hanami koji-n tobb tilto tabla van, miszerint gesat fotozni, videozni, megerinteni nem szabad. Hat megerinteni nem fogom, na de egy fotot…vagy rovid videot…neee maaaar! Hat ki fogja elhinni nekem, hogy gesat lattam?
Aznap este szerencsenk volt, legalabb nyolcat lattunk. Olyat aki dolgozott es epp kikiserte vendegeit az etterembol, olyat, aki munkaba sietett, es olyanokat is akik dolguk vegeztevel taxiba ultek es haza vagy netan masik helyszinre igyekeztek. Probaltam sutyiban egy-egy kepet vagy videot kesziteni roluk.
November elseje leven, tombolt a Halloween, az utcakon fura jelmezbe oltozott fiatalok maszkaltak. A csendben suhano gesak szolid es gyonyoru kimonoja, attetszo, foldog ero tunder ruhakkal, fekete macska farokkal, barna medve bundaval, rendor-egyenruhaval es mindenfele tarka-barka oltozekben vihancolokkal keveredett Gion halovany lampasai alatt.
Rottuk az utcakat keresztul-kasul es nem gyoztunk betelni a kulonleges hangulattal. Annyira ellentmondasos az egesz kornyek, egyszerre titokzatos es megis kozeli, hagyomanyorzo es megis modern, termeszetes.
A Shirawaka csatorna, a Shijo uttal parhuzamos, tunderkerthez hasonlo kepek fogadtak itt: a parton levo ettermek fenyei a viz felszinen tukrozodtek, a sotet fuzfak lombjai melyen rahajoltak, halk zene szolt es a folyomenti lampionok fenyenel szerelmes parok andalogtak. Sajat kepek es videok:
Japan fenysebesseggel fejlodott, modernizalodott, megis a gesa tradiciot furcsamod tovabb eltette. A vilag egyik legregebbi hagyomanyanak fenntartoi ma is ugyanugy elnek, mint tobbszaz evvel ezelott, ugyanugy festik az arcukra a boruket eltakaro, maszkot jelkepezo feher festeket, hordjak a kezzel diszitett, draga, nehez es bonyolult selyemkimonoikat.
Kyoto kulonleges elmenyt es nagyszeru kikapcsolodast iger, aki Japanba jar semmikepp ne hagyja ki!
Mi mindenkepp visszamegyunk meg.
