Azt mar tudjuk, hogy a szepseg, mint lelki taplalek osidok ota energetizalo, gyogyito hatassal bir. Azt hiszem a japanok, minden mas nepnel jobban szeretik a szepet, a viragokat, a viragnezest. Mar a 8. szazadban kialakult egy csodalatos hagyomanyuk, a hanami, amit kulturajukban mai napig oriznek es muvelik. A "hanami" jelentese szo szerint „viragnezes”, gyonyorkodes a tavasszal viragzo cseresznyeben es japan szilvaban.
Lelektanilag a viragnezes a gyokerekkel valo osszekottetest, osszekapcsolodast jelenti. A gyors elviragzas a mulo vilag, az elet korforgasanak es torekenysegenek megnyilvanulasa.
Meg egy ilyen egyszerunek tuno tevekenysegben is megmutatkozik a keleti bolcsesseg es eletfelfogas letisztultsaga, mely sokkal kozelebb all a termeszethez, az emberi elet valodi kornyezetehez, eredeti kozegehez.
Japanban mar bekoszontott a tavasz es elkezdodott a hanami. Egyelore meg csak a szilvafak borultak viragba, es a parkok, szentelyek udvarai megteltek nezokozonseggel.
Tavaly aprilisban a cseresznyeviragzasrol (szakura) irtam:
http://yokohamabanelni.blog.hu/2016/04/25/cseresznyeviragzas_686
most kovetkezzen a szilvafa (ume) .
Ugy tunhet, hogy manapsag a cseresznyeviragzas bearnyekolja a szilvaet, de ez inkabb a marketing es media munkaja, es nagyreszt a turizmusra van hatassal, a helyiek egyforman imadjak mindkettot.
Ha pedig a tortenelmi hatteret kutatjuk, a Nara idoszakban (710-784) emlitett viragnezes szilvara utal, nem cseresznyere. A szomszedos Kinabol hoztak be a szilvafakat es a japan csaszar minden evben tartott “szilvavirag-nezes” unnepet. Nepszerusege atterjedt a tobbi kelet-azsiai orszagra, mint Korea, Tajvan, Vietnam.
Ez a tavasz elso hirnoke, mely februar kozepetol mar bontogatja rugyeit. Az egeszseg es megujulas szellemenek hiszik, mely szerencset es lehetoseget hoz uj eletet kezdeni, maskent, jobban, szebben.
Ugy gondoljak, hogy a szilvafa megved a veszelytol es gonosztol ezert a telkek eszakkeleti sarkaba ultettek, ami hituk szerint a "Demon kapuja", ahonnan a gonosz belephet. Ennek a hitnek koszonhetoen sok buddhista templom es szentely udvarara, valamint kozparkokba telepitettek szilvafakat. Most is ezeken a helyeken tudjuk csodalni oket.
En a Yushima Tenjin sinto szentelyt (mas neven Yushima Tenman-gu) valasztottam, amelynek udvaran kozel 300 szilvafa lathato. A kegyhely Tokioban van, Bunkyo korzetben, az Ueno parktol nem messze, ahol tavaly a cseresznyeviragzast neztuk.
Nevet Sugawara no Michizane-rol (845-903) kapta, aki tudos, kolto es politikus volt, es fontos tisztsegeket toltott be a csaszari kormanyzas alatt. Udo csaszar lemondasa utan, lefokoztak es videkre szamuztek, Dazaifuba. Ott halt meg maganyosan es rogton ezutan lepra es aszaly sujtotta a csaszarsagot, majd Daigo csaszar fiai egymas utan meghaltak. Aztan ujabb csapas kovetkezett, hetekig tarto esozes es arviz. Mindezt, Michizane bosszujanak tudtak be es szentelyt emeltek a szellem kiengesztelesere. Posztumusz visszaadtak cimeit es toroltek szamuzeteset.
Meg ez sem volt eleg, 70 evvel kesobb egi istenne avattak, ezt jelenti a Tenjin
( ten=egi, jin= istenseg). Japan szerte, tobb sinto kegyhelyet szenteltek neki.
A tanulas istenenek is tartjak, sok iskolas ott imadkozik a kozelgo vizsgak elott.
A japan szilvanak sok fajtaja van, viraga lehet feher, vilagos vagy sotet rozsaszin, esetleg halvanysarga es altalaban edeskes illata van. Levelei lilas arnyalatuak, nem zoldek, mint a cseresznyefae. Gyumolcset korlatozott mertekben fogyaszjak nyersen, inkabb kulonbozo elkeszitesi modok utan szervirozzak, sutve, parolva, gyumolcs-zselenek, sutemenybe…stb. Az egyik legnepszerubb az Umeboshi, ami egy sanyitott, sozott valtozat. Egyebkent nem az otthoni besztercei szilvara kell gondolni, hanem egy nagyobb, husosabb fajtara, emiatt japan baracknak is nevezik.
A szilvavirag dekoracios motivumkent megjelenik a muveszetekben, festmenyek, fali poszterek, ekszerek, elefantcsont- es fa disztargyak, konyhai kiegeszitok formajaban, kimonokon, valamint nepdalok, versek es tortenetek ihletojekent.
Ime egy lista a legjobb szilvavirag-fesztival helyekrol:
1) Setagaya City Hanegi Park (Tokyo)
2) Umeno Park (Tokyo)
3) Kyodo-no-Mori Museum (Tokyo)
4) Koishikawa Korakuen (Tokyo)
5) Yushima Tenmangu Shrine (Tokyo)
6) Baji Koen (Tokyo)
7) Kyu Shiba Rikyu (Tokyo)
8) Kitano Tenmangu Shrine (Kyoto)
9) Kaju-ji (Kyoto)
10) Dazaifu Tenmangu Shrine (Fukuoka)
11) Ushi Tenjin (Fukuoka)
12) Atami Baien Ume Matsuri (Shizuoka)
13) Odawara Plum Festival (Kanagawa)
14) Mito Kairaku-en (Ibaraki)
A Yushima Tenjin udvaran keszult kepeim:
A fesztival idejen szamos eloadast, teaszertartast, es vallasi zarandoklatot tartanak. A helyszineken levo standokon hagyomanyos finomsagok kostolhatok, a viraguzletek a legszebb novenyeket es szilva bonsaiokat kinaljak.
Szerencses voltam, mert pont egy sinto szertartas kozepebe csoppentem. Mar az odafele tarto uton egyre tobb feherbe oltozott embert lattam, nem tudtam elkepzelni mit csinalnak, hova mennek. Aztan a templom kozeleben levo kis utcaban megpillantottam egy nagyobb tomeget, mindenki feherben es egy hatalmas aranyszinu szentelyt tartottak a vallukon.
Kerdeztem egyikuktol, merre van a Yushima Tenjin, es mit unnepelnek, mire keszulnek. Mondtak, hogy ok is arra haladnak, es hogy ez a szentely egyik sinto unnepe, hagyomanya. Ennel tobbet nem tudtak elmagyarazni angolul.
Itthon aztan utananeztem, es kiderult ez egy Mikoshi felvonulas…vagy hordozas. Pontosabban Mikoshi a "hordozhato szentely" neve (bal oldalon a kep), amit fesztivalok alkalmaval a helyiek a vallukra vesznek es korbehordozzak a templom korul, vagy tobb szentelyt is erintve. Az isteni gyaloghinto, pont ugy nez ki mint egy miniatur szentely, ugyanazok az oszlopok, falak, a teto, a veranda …, viszont a sulya tobb mint egy tonna.
Ugy tartjak, hogy benne van az istenseg (kami) es azzal, hogy korbeviszik, aldast hoz a teruletre valamint a hiveire.
Indulas elott kozos imat mondanak, majd hangos kantalas kozben elindulnak. Aki vinni szeretne a szentelyt egy darabig, annak fel kell iratkoznia. A Mikoshi hordozok bo termest, aldast es betegsegmentes evet remelnek tettuktol.
4 kulonbozo hordozo-stilus letezik, melyhez mas-mas enek dukal.
Leggyakoribb a Hira-katsugi (平 担 ぎ), amelyben “wasshoi” kialtasokkal haladnak es neha ide-oda dobaljak az istenseget, amit ez nagyon elvez.
Az Edomae stilusban ( |江 戸 前) hordozok a “ya, ya soi, sah, Sorya”-t kantaljak es gyorsan hintaztatjak a szentelyt.
A Dokkoi (ドッコイ) modszernel ritmusosan, lassan le-fel mozgatjak es a“dokkoi dokkoi dokkoi sorya”-t eneklik, valamint a“jink” dalt.
Az Odawara (小田原 担 ぎ) sajatossaga, hogy tobb Mikoshis csoport talalkozik, egymas mellett futnak vegig az utcan, annak teljes szelesseget hasznalva, nagy sebesseggel kanyarodnak, es “oisah ... korasah ... koryasah “-t kantalnak, valamint a Kiyari dalt eneklik.
A hordozoknak ez oriasi megtiszteltetes es minden megnyilvanulasuk arra iranyul, hogy az istenseget szorakoztassak, mert igy boseget es aldast hint rajuk es csaladjukra. A kisebb Mikoshihoz eleg par ember, de a nagyokhoz 30-35 szuksegeltetik, hogy megfeleloen tudjak razni, hintaztatni az istenseget, akinek nagyon imponal hivei lelkesedese. Komoly erofeszitest igenyel egyebkent egy ekkora szentely cipelese, razasa, hintaztatasa, a hordozok valtjak es segitik egymast.
Nagyon megorultem, hogy lathatok egy hagyomanyos vallasi zarandoklatot. Elhelyezkedtem a sarkon es probaltam minel tobb videot es kepet kesziteni. Eleg nagy volt a tomeg is es amikor kozelebb ertek a hordozok, erezni lehetett az energiajukat, az erejuket. Ugy soportek felre bennunket a jardarol, mint paranyi hangyakat. Bemenekultem a templomba, at az udvaron es a masik bejaraton/kijaraton (nemtudom mikent funkcional) kimentem a szomszedos utcara, ahol el kell majd haladniuk. Ott is majdnem elsodortak, de meg idoben felreugrottam.
A zarandoklatot gyerekzenekar kiserte, akik egy furgon platojan ultek es doboltak a ritmust.
A hordozok egyforma, feher ruhat viseltek mindannyian, sokuk nadrag nelkul, csak egy szeles agyekkotoben. Labukon a vaszonbol keszult “Tabi”, a nagylabujj elkulonitve a tobbi ujjtol, aljan gumitalppal es kicsit magasabb mint egy zokni.
Nezzetek meg a videokat is!
Talaltam nehany megdobbento kepet a neten, micsoda borkemenyedesek es dudorok nottek a rendszeres Mikoshi-hordozok vallara, hatara. Ezek most mar valojaban megkonnyitik a cipelest, de gondoljunk bele micsoda suly es terheles hatasara keletkeztek.
Nem takarjak el oket, buszken viselik, mint egy kituzot, mely megingathatatlan elkotelezettsegukrol tanuskodik, az istenseg, a szentely es kozosseguk fele.
