A Niagara 700 km-re van New Yorktol, ami kb. 7-8 ora autozast jelent egy iranyba. Ennyi idot nem szerettem volna vesziteni utazassal, inkabb a repulot valasztottam.
Belfoldi ropkodesre a JetBlue tarsasagot valasztottam, amolyan fapados jarat, korrekt volt es olcso. A JFK 5 terminaljarol indulnak a gepei, es csak 1 oraval kell kint lenni indulas elott.
Reggel korai jaratra vettem odafele, visszafele masnap delutanra, szerintem 1 nap eleg a Niagarat megnezni. Buffaloba erkezett a gep, onnan 27 km a vizeses.
A Niagara vizeses-egyuttes Kanada es az Amerikai Egyesult Allamok hataran fekszik, elvalasztva Ontario tartomanyt es New York allamot.
Kb. 12.000 evvel ezelott, a gleccserek visszahuzodasakor formalodott, az utolso jegkorszak vegen. A gleccserek elolvadasakor alakultak ki a Nagy-tavak, pontosabban 5 oriasi torol van szo, ahol a Fold edesvizkeszletenek 20 %-ka talalhato.
A tavakat folyok kotik ossze es a viz aramlasa alapjan a kovetkezo a sorrendjuk: A Felso-to a legnyugatibb, egyben a legnagyobb, terulete hozzavetolegesen akkora, mint Erdely, lefolyasa a St. Mary-folyo, amely a Huron-toba omlik. A Felso- es a Huron-totol delre van a Michigan-to, keletre pedig az Erie-to es az Ontario-to, az utobbi kettot koti ossze a Niagara-folyo, ugy hogy atvezeti az Erie to vizet az Ontario toba. Az elejen hosszu kilometereken keresztul bekesen hompolyog, majd az Ontario-tohoz kozeledven hirtelen felgyorsul, es vagtatva erkezik meg a zuhataghoz, ahol hatalmas duborgessel zudul le a melybe. Az indianok joggal neveztek el “Mennydorgo viz”-nek.
A meredek sziklafalakkal korulvett szakadekbol suru parafelhok szallnak fel, mely neha eltakarja a gyonyoru zuhatagot is. A felszallo para messzirol is jol lathato, es azt mondjak maga a „mennydorges” 50 kilometer tavolsagbol is hallhato.
A Niagara nemcsak egy, hanem harom vizesesbol all: a Patko-zuhatag ( Horseshoe Falls) a hatar kanadai oldalan, az Amerikai-zuhatag (American Falls), es a tole kisebb Menyasszonyi fatyol-zuhatag ( Bridal Veil Falls ) az amerikai oldalon. A ket nagyobb vizesest a Kecske sziget valasztja el egymastol.
A Patko vizeses 52 meterrol zudul ala duborogve, percenkent 110 000 m³ vizmennyiseggel. Magas vizallas eseten elerheti a 168 000 m³ -t is. Nem veletlenul mukodik mindket oldalon egy-egy oriasi eromu.
A Niagara-vizeses hirnevet egy francia szerzetes, Louis Hennepin utleirasa alapozta meg 1678-ban, aki elso europaikent jart ezen a videken. A 19. szazad masodik feleben nyilt meg a nagyvilag elott, azota evente 12 millio turista latogatja.
A repteren felvettuk a berelt kocsit es egyenesen a vizeseshez hajtottunk. Sajnos esett az eso, elegge el voltam kenodve. Az informacios irodaban azt mondtak, del korul kitisztul.
Ahogy kiszalltunk a parkoloban a kocsibol, mar hallottuk a duborgeset. Szinte futolepesben haladtunk feleje.
Sokszor hallottam, olvastam rola, de amikor hirtelen megjelent elottem, szinte el sem hittem.
Megdobbento latvany a hatalmas viztomeg, az ero amellyel utat tor maganak, es lezudul a melybe. A vizeses, talan a viz legszebb megjelenesi formaja a Foldon: felelmetes ereje, vad szepsege megmutatja, mire kepes a termeszet.
Szerencsere alig voltak, nyugodtan nezelodhettunk, fenykepezgettunk. Fujt a szel es neha szemerkelt az eso, de mar kezdett tisztulni az eg.
Az amerikai oldalon egesz kozel lehet menni a folyohoz. Hosszu percekig alltunk es szinte szotlanul bamultuk. Aztan bejartuk a kornyeket.
Az utazasi irodak kulonfele programokat ajanlanak: be lehet hajozni a Patko vizeses aljaig, ahol muanyag ruhaban, 20-30 meterrol elvezheto, ahogy a viz alahull, es dobaljak a hullamok a hajot. A “Maid of the Mist” nevu 30 perces hajos programhoz, vizhatlan poncho is jar. Csak vizallo kamerat hasznaljunk, meg a nylonruha ala is bemaszik a vizpermet.
A sziklaba vajt lift, 53 meter melyre visz le a “Bridal Veil Falls” (Mennyasszonyi fatyol vizeses) aljahoz, itt nyloruhaba bujva, fabol keszult pallokon nagyon kozel setalhatunk a vizfuggonyhoz. Ott mar fulsiketito a viz duborgese, eros a szel es a vizpermet, tehat nem lehet meguszni szaraz borrel :)
A tura neve “Cave of the Winds” ,az alabbi videon lathato a vizeses es a kacskaringos utvonal. Minden osszel osszeszedik a tobb meter falepcsot, hogy a fagy ne rongalja meg, tavasszal vizallo festekkel lekenik es ujraepitik.
En Kanadaba szerettem volna atmenni, tudtam, hogy onnan szebb, mert szembol lehet latni a vizeseseket. Elmeletileg az ESTA az ujra belepest biztositja, csak azt nem tudtam, hogy ugyanazon a napon lehet-e ki- es beutazni. Kockaztattunk.
A kanadai hataror siman atengedett, de azt mar nem tudta megmondani, hogy az ESTA-val visszajohetunk-e. Na mindegy, lesz ami lesz, mondtam en. Fo, hogy lassuk a Niagarat!
Eloszor vegig setaltunk a folyoparton, onnan gyonyorkodtunk a pazar latvanyban. Vizhatlan kabatra itt is szukseg volt, vagy az eso esett vagy csak a szel hozta felenk a vizpermetet, - ezt nem tudtam eldonteni,- de folyamatosan vizesek voltunk.
1965-ben nyitottak meg a kanadai oldalon a 160 meter magas Skylon-Towert, amelynek kilatojabol csodalatos panoramaban gyonyorkodhetnek a turistak. A belepo 10 dollar/fo, en mar itthon megvettem a jegyeket neten, hogy elkeruljuk a sorbanallast.
Mar folfele menet is lehet gyonyorkodni a latvanyban, a panoramaliftek az epulet ket oldalan ropitik fel- es le a latogatokat.
Itt sem voltak sokan, a liftben csak ketten bameszkodtunk. Pontosabban harman a lift kezelo bacsival, merthogy az is van. Mondtam is neki, ez egyik legszebb munkakornyezet a vilagon. En arra ertettem, hogy folyamatosan a Niagarat latja, de o biztos a liftre gondolt, mert nem mosolygott, csak morgott valamit.
Csodalatosan kitisztult az ido, messzire ellattunk a toronybol. Suru parafelhobe burkolozva a Patko vizeses morajlott alattunk, tole nem messze a Kecske sziget masik oldalan az Amerikai vizeses fenseges latvanya. Tenyleg a kanadai oldalrol sokkal jobban latszik mindharom.
A 60 meteres, meredek sziklafal tetejen 20-30 emeletes szallodak, kaszinok nottek ki. Ha ezt latnak az indianok akik valaha itt hajtottak a bolenyeket.
A kanadai oldalon van egy ugynevezett “Journey behind the Falls” tura, ahol lifttel levisznek a vizeses aljara es egesz kozelrol lehet latni a lezudulo vizet.
Masik attrakcio, a “Niagara’s Fury“, ahol egy 360 fokos multi szenzoros szinhazban, 4D-ben mutatjak be a Niagara vizesesek tortenetet a kezdetektol fogva. A jegkorszakot egy 8 perces animacio segitsegevel idezik vissza, a tobbi szimulacio: kodszitalas, szel, eso, ho, valamint a mozgo platform a labad alatt segit megerteni a termeszet felelmetes erejet.
Ezeket nem lattuk, csak olvastam roluk.
A parkolasrol annyit megjegyeznek, hogy lent a folyo mellett 5 dollar/fel ora, mi eloszor itt alltunk meg, mert nem tudtuk, hogy fent, a torony melletti parkoloban 10 dollar/ nap. Tehat aki tobb idot akar itt eltolteni erdemes az utobbit valasztania.
A XIX. szazad kozepe es a XX. szazad kozepe kozott volt tobb mint 100 ev, amikor nem korlatoztak a kulonfele orult kiserleteket, ezert tobben hordokban probaltak lejutni a vizesesen, vagy kifeszitett kotelen setaltak vegig a tajtekzo habok felett.
Charles Blondin (szuletett Jean François Gravelet) volt az elso ember aki 1859 junius 30-an kotelen vegigsetalt a Niagara folott.
Annie Edson Taylor, nyugdijas tanarno szinten az elso aki a Niagaran leereszkedett, egy tolgyfabol keszult, vaspantokkal megerositett, belul kiparnazott hordoban. A mutatvanyra 1901 oktober 24-en kerult sor, pont a 63. szulinapjan. Szerencsere kisebb serulesekkel meguszta, de azt tanacsolta senki ne probalja utanozni, o maga sem csinalna ujra.
Nik Wallenda koteltancos gyerekkori almat valositotta meg 2012 junius 12-en, amikor atkelt az 550 meter hosszu Patko vizeses pereme folott. Hajmereszto mutatvanyat ket evig tarto lobbizas elozte meg, mivel az amerikai es a kanadai kormanytol is engedely kellett, 1896-ban ugyanis betiltottak az effele kiserleteket.
Bevallasa szerint az elso lepes volt a legnehezebb, utana viszont a nagy koddel, a vizzel es a szellel megkuzdve 25 perc alatt tette meg az utat. A tortenelmi koteltancot 13,3 millioan kovettek az ABC elo kozvetitesen, a parton 120 ezres tomeg szurkolt neki.
A Niagaranak eddig tobb mint 5000 aldozata van. A legtobb balesetbol, hoskodesbol fakad, de az ongyilkosok szama is eleg magas, evente 20-40 ember. A parkorok figyelmeztetnek a veszelyekre, de nem lehetnek folyamatosan a turistak sarkaban. Ha valaki egy foto kedveert fel akar maszni a kilato peremere vagy egyeb veszelyes helyre, az fel fog maszni, hiaba a tilto tabla.
Visszafele az amerikai hataron siman atengedtek. Az ejszakat egy Buffalo kornyeki Airbnb.szallason toltottuk, masnap delelott repultunk vissza New Yorkba.
