Par napot New Jerseyben toltottunk, rokonoknal, baratoknal, aztan leautoztunk Washingtonba, ahol varosonezes utan ferjem barataival talalkoztunk.

Washington az Amerikai Egyesult Allamok fovarosa es az orszag elso elnokerol, George Washingtonrol kapta a nevet. 1790. julius 16-an alapitottak, a kongresszus eloszor 1800. november 17-en ulesezett a varosban.
A varost Pierre Charles L’Enfant francia szuletesu epitesz, mernok tervezte 1791-ben Washington elnok megbizasara. Barokk stilusu varost almodott meg, nemzeti emlekmuvekkel, parkokkal, szeles sugarutakkal amelyek teglalapokbol es korokbol agaztak szet sugariranyban, sok nyilt teret hagyva.

Washington a haborus evek utan valt igazan a politikai elet kozpontjava. Az aranykor napjaiban ide aramlott a penz es rohamosan nott a varos. Lakohazak, kozepuletek epultek es fellendult a nemzetkozi forgalom is. A fejlodes a kulturat is erintette, kozepiskolak, egyetemek nyiltak.
A masodik vilaghaborut kovetoen gyokeres valtozas kovetkezett a varos eleteben. A feher lakossag kikoltozott az elovarosokba, a varoskozpont pedig elgettosodott. Ma a varos lakossaganak 70%-a szinesboru.

Csodalatos napsutes koszontott bennunket a fovarosban, egy kellemes setaval az osszes latnivalo elerheto, mert szinte egy kupacban helyezkednek el.

A varos kozepen talalhato a National Mall, egy szeles kelet-nyugati parksav, amely a Capitolium epuletetol nyugati iranyban Lincoln emlekmuveig, a Potomac-folyoig terjed.
A Mall teruleten nincs jarmuforgalom, gyalogosan lehet felfedezni az emlekmuveket: Washington-emlekmu, Thomas Jefferson-emlekmu, a Lincoln-emlekmu, a Franklin Delano Roosevelt emlekmu, a Nemzeti masodik vilaghaborus emlekmu, a koreai haborus veteranok emlekmuve, a vietnami veteranok emlekmuve, a Columbia kerulet haborus emlekmuve es az Albert Einstein emlekmu.

A Mall mindket oldalan hatalmas muzeumok sorakoznak melyeknek egyseges iranyitoja es kezeloje a Smithsonian Institution. Az intezet kozpontja egy kastely formaju, vorosteglas epulet. Nevadoja John Smithson angol tudos, - aki soha nem jart a kontinensen – viszont felmillio dollart hagyomanyozott az Egyesult Allamokra azzal a meghagyassal, hogy az osszegbol hozzanak letre egy intezmenyt Washingtonban a tudas novelesere es terjesztesere az emberek kozott.
A National Gallery of Art a vilag egyik legjelentosebb kepzomuveszeti muzeuma. Alapitoja Andrew Mellon milliomos bankar, aki 1937-ben rendelkezett hagyatekarol. Ezt szivesen megneztem volna, de mar zarora kozeledett.

A Mall kozepen all a hatalmas, 169 m magas Washington-emlekmu (Washington Monument). George Washington emlekere keszult 1848 es 1884 kozott marvanybol, granitbol es homokkobol. Tervezoje Robert Mills.
Az obeliszk falai az alapoknal 4 m vastagok, hogy elbirják a hatalmas sulyt. A tetejen levo kilatohoz 898 lepcsofokot kell megmasznunk, viszont lifttel 70 masodperc alatt felerhetunk.

Washington DC hivatalos foldrajzi kozpontja a National Mall keleti vegeben levo Capitol Hill, ez az a pont, ahol a varost negy reszre oszto ugynevezett kvadransok talalkoznak (Eszak-nyugat, Eszak-kelet, Del-nyugat, Del-kelet).(baloldali kep)
A dombon all a Capitolium (Capitol) az Egyesult Allamok Kongresszusa, a szovetsegi kormanyzat torvenyhozo aganak szekhelye. Alkotmanyuk szerint harom reszre lehet osztani a szovetsegi kormanyzast, ezek egymast felugyelik, ellenorzik: a Kongresszus, az Elnoki Hivatal (vagyis a Feher Haz), es a Legfelsobb Birosag. Hivatalosan a legerosebb ezek kozul a Kongresszus. A kepviselohaz jelenleg 435 kepviselobol all, mig a szenatusban 100 szenator ulesezik. Egyebkent a harom hatalmi ag szinte teljesen el van egymastol valasztva, a  Legfelsobb Birosag tagja nem lehet kepviselo, szenator nem lehet elnok.. stb.

A Capitolium egy gyonyoru hofeher epulet, hossza 250 meter, magassaga 88 meter, a terulete 72 000 negyzetmeter es 540 helyiseg van benne. Tervezoje William Thornton volt. 1793-ban kezdtek epiteni, a Kongresszus eloszor 1800. november 17-en ulesezett itt, az epitkezes azonban ezutan meg folytatodott. Az 1850-es evekben az epuletet jelentosen bovitettek, 1909-ben sajat foldalatti vasutja is letesult, ami a kornyezo kormanyzati epuletekkel koti ossze, ez korszerusitve a mai napig hasznalatban van.
Az epulet tetejen dupla kupola van, melynek a csucsan all az amerikai Szabadsag szobra.
Minden nap 8:30-16:30 kozott tart nyitva, a belepes ingyenes, kb.1 oras vezetett tura alatt lehet megnezni belulrol is. A kupolacsarnok fobejarata a keleti fronton van, ide egy szeles marvanylepcso vezet fel. Minden negyedik ev januarjaban ezen a lepcson tesz eskut a megvalasztott elnok hivatalba lepesekor.
Amellett, hogy az amerikai politika kozpontja, jelentos muveszeti erteket tartalmaz az epulet. Mar az elocsarnokban neves bronzszobrok allnak: Mother Joseph, Jeannette Rankin, Sakakawea, Maria L. Sanford, Sarah Winnemucca, Washakie, King Kamehameha I.
Kepek a galeriaban, felirat a jobb oldalon.

A tura azzal kezdodik, hogy vetitenek egy kb.15 perces filmet tortenelmi pillanatokrol, a Capitolium terverol es epiteserol.
Aztan 20-25 fos csoportokba rendeznek es kapunk egy-egy idegenvezetot, aki vegigkalauzol bennunket a latogathato reszeken es mindent elmagyaraz.
Az elso helyiseg a gyonyoru Kupolacsarnok (Rotunda), mely az epulet kozeppontja. Tele van az amerikai tortenelmet megorokito festmenyekkel, illetve a legjelentosebb szemelyeket megjelenito szobrokkal.
A kupola atmeroje 29 m, belso resze 55 m magasra emelkedik. Kozepet klasszikus stilusu festmeny disziti, Constantino Brumidi munkaja: Washington megdicsoulese (The Apotheosis of Washington).
Alatta korbefut egy szegelydisz, mely elso ranezesre dombormunek tunik, viszont 3 dimenzios hatast kelto festmenyek. Ez az ugynevezett „Trompe-l'œil” muveszi technika, amely optikai illuziot hoz letre. A francia kifejezes szo szerint „ szemet becsapo” festeszetet, abrazolast jelent.
A falidisz 19 jelenetet abrazol az amerikai tortenelembol es egy reszuk szinten Brumidi kezugyesseget dicseri. Azert csak egy reszuk, mert 1859-ben megtervezte es elkeszitette a vazlatot, de csak 1878-ban kezdett festeni. Amikor 7 es fel jelenettel elkeszult es a „William Penn es az indianok“ reszen dolgozott leesett az allvanyzatrol es nehany honappal kesobb, 1880-ban meghalt.
Filippo Costaggini kapot megbizast arra, hogy befejezze a fennmarado nyolc es fel jelenetet. 9 evvel kesobb fejezte be, de mivel Brumidi terve hibas volt, egy 9 meteres resz uresen maradt. Vegul Allyn Cox fejezte  be 1951-ben.
A falakat korbe 8 hatalmas (3,7 x 5,5 m) tortenelmi festmeny disziti. Negyet kozuluk John Trumbull festett az amerikai forradalomrol, akit a kongresszus bizott meg 1817-ben. Ezek a kovetkezok: Declaration of Independence, Surrender of General Burgoyne, Surrender of Lord Cornwallis, es General George Washington Resigning his Commission. 1819 es 1824 kozott lettek kiallitva.
1840 es 1855 kozott tovabbi negy festmeny keszult, kulonbozo muveszektol. Ezek Amerika felfedezeset es gyarmatositasat abrazoljak. John Vanderlyn: Landing of Columbus, William Henry Powell: Discovery of the Mississippi, John Gadsby Chapman: Baptism of Pocahontas es Robert Walter Weir: Embarkation of the Pilgrims.

A Rotundaban jelenleg 11 szobor van, melybol 6 ugynevezett orok szobor, tehat amig all az epulet ott lesz, a tobbi pedig addig, mig a kongresszus akarja. A 6 orok bronz szobor hat elnokot abrazol: George Washington, Andrew Jackson, James Garfield, Dwight D. Eisenhower, Ronald Reagan es Gerald Ford.
Rajtuk kivul helyet kapott meg Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, General Ulysses S. Grant, Alexander Hamilton, Martin Luther King mellszobra, es egy szoborcsoport, mely a nok szavazati jogaert kuzdoket abrazolja. 

A terem akusztikaja annyira jo, hogy egyik oldalan allva tisztan lehet hallani amirol a masik oldalon beszelnek, meg akkor is ha suttognak.
Erdekesseg meg, hogy ezen a helyen ravatalozzak fel azokat a szemelyeket, akik sokat tettek az orszagert. A Kongresszus donti el, ki erdemes ra. Kennedy peldaul itt volt felravatalozva, itt vettek tole bucsut az emberek, hosszu orakon keresztul, tomott sorokban lepkedve.

A deli szarnyban talalhato oszlopos csarnok volt 1807 es 1857 kozott a kepviselohaz ulesterme, ma szoborcsarnokkent funkcional (The National Statuary Hall Collection) ahova a tagallamok altal adomanyozott, hires tortenelmi szemelyisegek szobrai allnak. Mind az 50 allam, 2-2 szobrot kuldott. Parat fotoztam, akit az osszes erdekel az alabbi linken megnezheti oket:

https://www.aoc.gov/art-type/national-statuary-hall-collection

A kepviselohaz ulesterme 45 m hosszu es 30 m szeles, a korben futo padsorokban foglalnak helyet a kepviselok. Az emelvenyen, az amerikai zaszloval boritott hatter elott ul a kepviselohaz elnoke. Ide nem lehet bemenni.

Arra lettem figyelmes, hogy a kupolacsarnok melletti folyoson egy csomo riporter varakozik, egyik testor elott egy kis kivetiton Trumpot lattam beszelni. Probaltam gyorsan lefenykepezni, de nem igazan sikerult, tovabb kellett mennunk. Valoszinu Trump beszedet neztek a kivetiton es az esetleges sajtotajekoztatora varnak. Kep a galeriaban.

Lehet, hogy kevesen tudjak, de egy nagyon hires magyar allamferfinak is van szobra a Capitoliumban: Kossuth Lajosnak. A szobrot 1990. marcius 15-en avattak fel, ahol Szuros Matyas ideiglenes koztarsasagi elnok es Tokes Laszlo reformatus puspok is jelen volt. George H. W. Bush akkori amerikai elnok, kulon nyilatkozatban udvozolte az esemenyt.
A Kossuth-szobor allitasat a nagy befolyasu Tom Lantos kozbenjarasaval sikerult elerni, a kezdemenyezok kozott volt az Amerikai Magyar Szovetseg is.
Ma, 27 ev multan, a szobor a Rotunda alatti Kriptabol nyilo kis teremben van, Churchill es Havel volt cseh allamfo mellett. Ez egy zart resz, a vezetett tura nem visz arra, de kulon keresre, es ha jo fej az idegenvezeto, akkor megmutatja.
Eddig mindossze ket kulfoldi szemelyisegnek all szobra a Capitoliumban, az egyik Kossuth Lajose, a masik a II.Vilaghaboru alatt zsidokat mento Raoul Wallenberge.

A Capitolium-ot fold alatti folyoso koti ossze a Kongresszusi Konyvtar legregebbi es legszebb szarnyaval, a Thomas Jefferson-epulettel.
A Kongresszusi Konyvtar ( Library of Congress) a vilag egyik leghatalmasabb es az Egyesult Allamok legnagyobb kezikonyvtara. Konyvallomanya meghaladja a hatvanmillio kotetet.
Negy helyszinen mukodik: Thomas Jefferson-epulet, mely 1897-ben nyilt meg, a John Adamas-epulet 1939 januarjaban, a James Madison Memorial-epulet 1980-ban, az audio-video kozpontkent uzemelo Packard Campus pedig 2007-ben nyilt meg.
A konyvtar alapveto feladata a torvenyhozok munkajanak segitese, a szukseges konyvek, es egyeb dokumentumok biztositasa, osszeallitasa, valogatasa. Bar a nyitva all a nyilvanossag elott, csak konyvtartagok, kongresszusi tagok, a legfelsobb birosag biroi es mas magas rangu hivatalnokok nezhetnek bele a konyvekbe. Az allando kiallitas a foldszinten talalhato, legfobb kincse a Guttenberg-Biblia haromkotetes peldanya.

A Feher Hazrol azt olvastam itthon, hogy bizonyos resze latogathato. Csak az nem volt leirva, hogy elotte engedelyt kell kerni a konzulatuson. Meg az amerikai allampolgaroknak is engedelyre van szuksege. Az elozetes regisztracio soran leadott neveket leellenorzik a kulonbozo allami es kulfoldi adatbazisokban tarolt adatokkal. Ez hetekbe telhet.
A Pennsylvania Avenue-n, ahol a haz van a Security Service emberei es kutyas orei kb.10 meterenkent allnak es figyelik a kornyeket es a turistakat. A Feher Haz tetejen folyamatosan mesterloveszek allomasoznak, de elsodleges feladatuk nekik is a megfigyeles.
Aprilis kozepetol lezartak a deli kerites melletti jardat. A turistak koreben nepszeru utvonal eddig is zarva volt ejjel 11 es reggel 6 kozt, de a friss intezkedes alapjan ezentul folyamatosan zarva lesz. Az indoklas szerint igy kisebb lesz az eselye, hogy illetektelenek bejussanak a rezidencia hethektaros kertjebe.
Az Amerikai Egyesult Allamok mindenkori elnokenek hivatalos lakohelye es munkahelye kivulrol egy kisebb videki kastelyra hasonlit, pedig 130 terem, szoba es sok egyeb helyiseg is van benne, nem olyan kicsi, mint amilyennek latszik.
Az ir szarmazasu epitesz, James Hoban tervezte, neoklasszicista stilusban. Az epulet kozepso szarnyaban kaptak helyet a fogadohelyisegek, valamint az elnok es csaladja maganlakosztalyai. A nyugati szarny az elnoki hivatal irodait foglalja magaba, a keleti szarnyban pedig fokent a First Lady-nek, az irodai vannak. Az elnok felesegenek ugyanis bizonyos tarsadalmi szerepet kell vallalnia.
A nyugati szarny alatt sokemeletes pincerendszer huzodik, melyen az elnoki ovohellyel es az ugynevezett Nemzetbiztonsagi Tanacs "Situation Room"-javal. A Pennsylvania Avenue 1600 cim alatt elhelyezkedo epület kodneve az amerikai titkosszolgalaton belul Crown.
Az elso itt szekelo elnok 1800-ban John Adams volt.

A vilag legjobban vedett haza elott folyamatosan turistak kivancsiskodnak, fenykepezkednek, mutatvanyosok szorakoztatjak az ottlevoket, tuntetok tiltakoznak… 

A Jefferson emlekmuvet 1943-ban avattak fel. Tervezoje az ismert amerikai epitesz John Russel Pope volt, a szobor Rudolph Evans alkotasa. A Nyugat-Potomac Parkban all, a Tidal-medence partjan.
A nyitott epulethez marvanylepcsok vezetnek, ion stilusu koroszlopcsarnoka utalas a romai Pantheonra. A csarnokot kupola fedi, amely kivulrol alacsonynak tunik, de belul csaknem 30 m magas, atmeroje 50 m. A kupolacsarnok kozepen all Jefferson hatalmas, hatmeteres bronzszobra, fekete granit talapzaton.

A teglalap alapu Lincoln emlekmuvet Henry Bacon tervezte, az alapja 85x62 m. Keleti iranybol, a Mall felol impozans lepcsosor vezet fel a terasz tetejere, ahol 36 dor oszlop tartja a tetozetet - Lincoln halala idejen ennyi allam tartozott az Egyesult Allamok kotelekebe. A korbefuto szegelydisz feltunteti az egyes allamok nevet, csatlakozasi idejet. 
Az emlekmu epiteset kozvetlenul Lincoln halala utan javasoltak, az elokeszuletek azonban csak 1867-ben kezdodtek, a munka pedig 1914-ben.
A kozepso reszben helyeztek el Lincoln elnok szobrat, a ket szarnyban pedig egy-egy hatalmas emlektabla orokiti meg az elnok ket legfontosabbnak tartott beszedet. A szobrot Daniel Chaster French keszitette.

A Pentagonra mar nem maradt idonk, egyebkent sem latogathato es nem latvanyos csak a magasbol. Az otszogu, gigantikus epulet az amerikai vedelmi miniszterium kozpontja, a katonai gepezet szive.
Egy-egy oldal hosszusaga 300 m, 15 hektar teruleten fekszik, falai kozott kb. 30 000 ember dolgozik.
1941 augusztusa es 1942 aprilisa kozott epitettek, amikor Europaban dult a masodik vilaghaboru.

Washington egy csodalatosan szep, rendezett, europai hatast kelto varos. Az utcak tisztak, sok park zoldell az epuletek kozott. Hajlektalanokat itt egyaltalan nem lattunk.
Aki idelatogat erdemes legalabb 2 napot raszannia, nekunk a muzeumok kimaradtak.