Sedonarol egyreszt azert irok, hogy kedvet kapjatok meglatogatni, hiszen gyonyoru kornyezetben fekszik, - masreszt az odavezeto ut is izgalmas felfedezeseket tartogat. Megnezhetjuk a Hoover gatat, a kozeleben levo Mead tavat, aztan atvaghatunk Arizona sivatagos tajain erintve a hires 66-os ut egy reszet.
Las Vegastol 40 percnyire delkeletre, Nevada es Arizona allamok hataran talalhato a Hoover-gat (angolul Hoover Dam). Nemcsak erdekes turistalatvanyossag, hanem az amerikai nep egyik buszkesege es szimboluma. 1931 es 1936 kozott epult a sulyos gazdasagi valsag es depresszio idoszakaban. Az epitesi munkalatokat, az akadalyok lekuzdesenek embert probalo momentumait figyelemmel kiserte az egesz nemzet. Elso lepeskent gatakkal es csatornakkal el kellett terelni a Colorado folyot, vizmentesse tenni a medret, hogy a gat alapjat ki tudjak asni. Szamos technikai ujitast alkalmaztak, az epites osszkoltsege meghaladta a 49 millio dollart. A gat sajnos emberi aldozatokat is kovetelt, osszesen 21.000-en dolgoztak az epitkezesben es 112-en vesztettek eletuket.
A 221 m magas es 379 m szeles gat tobb mint 2000 megawatt teljesitmenyu, amely 1,3 millio ember szamara elegendo aram termeleset biztositja. Az aramot tobb szaz merfold hosszu villamos tavvezetekek szallitjak a kornyezo allamok gyaraiba es civil felhasznaloihoz, koztuk a 40 km-re fekvo Las Vegasba is.
Az elektromos aram termelese mellett edesvizzel latja el Nevada, Arizona es Kalifornia tobb mint 20 millio lakosat.
Herbert Hooverrol neveztek el, aki 1929-1933 kozott volt az orszag elnoke.
A gatat meg lehet nezni a hidrol is: Mike O'Callaghan-Pat Tillman Memorial Bridge, -amelyet ket fontos hazafirol neveztek el-, valamint le lehet menni es athajtani vagy vegigsetalni a gat tetejen. Ha oda leereszkedunk mar Arizonaban leszunk, ahol mas idozona van, egy oras elteressel. Ennek oka, hogy a tobbi amerikai allammal ellentetben Arizona nem hasznal nyari idoszamitast. Amikor atmentunk Navajo teruletre Utah allamban, ott betartjak a nyari idoszamitast, igy utazasunk alatt tobbszor valtottunk idozonat. Szoval, Nevadaban Pacific time, Arizonaban Mountain standard time! A gatnal egyebkent ket nagy ora jelzi Nevada es Arizona allamokban mert pontos idot.
A fizetos parkolok mellett van ingyenes is a gat tuloldalan, onnan csak vissza kell gyalogolni. A visitor centerben erre felhivjak a figyelmet, terkeppel segitik az eligazodast.
A duzzasztas eredmenyekent a gat mogott letrejott a Mead-to (Lake Mead). A to 180 km hosszu, 890 km partszakasszal rendelkezik, 640 km², es a legnagyobb melysege 150 m.
1964-tol nemzeti rekreacios ovezette nyilvantottak (Lake Mead National Recreation Area) es belepot kell venni. Itt vettuk meg az eves belepot, ami 80 dollar/ kocsi es az osszes Nemzeti Parkba ervenyes egy even keresztul. Raadasul ket nevet lehet rairni, tehat akar tovabb is adhatjuk valakinek az ut vegen, felearon.
A helyi lakosok es a turistak a toban csonakazhatnak, halaszhatnak, uszhatnak, vizisielhetnek, napozhatnak. 5 kikoto fogadja a hajokat, vitorlasokat.
A 66-os orszagut (Rout 66) az Egyesult Allamok leghiresebb orszagutja, mind kozlekedesileg, mind pedig tortenelmileg rendkivul fontos volt. Kezdetben azert neveztek 66-os utnak, mert konnyu volt megjegyezni, kimondani, kesobb Will Rogers humorista utan neveztek el, igy hivatalos neve Will Rogers Highway lett.
1926 november 11 es 1985.julius 27 kozott zajlott a 3943 km hosszu autout epitese, es Santa Monicatol Chicagoig tart, osszekotve a keleti es nyugati orszagreszeket.
Az 1930-as evekben a mar megepult szakaszon oriasi nepvandorlas indult meg Kalifornia fele, Oklahoma, Kansas es Texas allamokbol farmerek tomkelege indult nyugatnak. Az utmenti kisvarosok a megnovekedett forgalomnak koszonhetoen, egyre nagyobbakka valtak, megjelentek az ettermek, az autosszervizek es az uzemanyag-toltoallomasok.
A masodik vilaghaboru alatt mar a katonai egysegek is igenybe vettek.
Az 1950- es evekben fellendult a turizmus, kezdtek felfedezni Arizona hiresebb helyeit. Az utmenten megjelentek a motelek, az indian kuriozumokat arulo uzletek, a hullo farmok, kavezok, fagylaltos bodek es gyorsettermek.
1956-ban Eisenhower, a nemet mintat kovetve, megalapittatta az amerikai allamkozi autopalyak rendszeret (Interstate Highway System), tobbsavos utvonalhalozatot letrehozva. Ezeken az utakon (120-135km/h) volt a megengedett maximalis sebesseg igy az autosok gyorsabban tudtak eljutni A-bol B-be.
Ennek kovetkezmenyekent a kisebb rangu autoutak, koztuk a 66-os is, kezdtek elneptelenedni, az ut melle telepedett uzletek, ettermek, motelek sorra kezdtek tonkremenni.
Az 1990-es evekben az allamok amelyeken athalad kezdtek rajonni arra, hogy minden idok leghosszabb, legoregebb es egyben legzsufoltabb autoutja muzealis ertekekkel bir, igy az orszagut megtartasa kulcsfontossagu. Irtozatos iramban kezdtek felujitani es ezzel egyutt kapta meg a Tortenelmi 66-os ut cimet is. A burkolatra felfestettek a 66-os szimbolumat, valamint az allam nevet, ahol athalad. Az autosok szepen lassan visszaszivarogtak, a korabban elhagyatott reszek ismet kezdtek fellelegezni: ismetelten kinyitottak a toltoallomasok, a motelek, a postahivatalok es az autosmozik.
A turizmus is viragzasnak indult es 2007-ben visszasorolast nyert az allami orszagutak (U.S. Route) koze. Ma mar a teljes hossza jarhato.
Mi egy rovid szakaszat erintettuk Sedona fele menet, a kietlen tajon viragzo kaktuszokkal es veg nelkuli vonatokkal talalkoztunk.
Egy kis hangulat-video az utrol, eredeti helyi radiomusorral a hatterben:
A ferjemet megkertem szamolja meg hany vagonja van a vonatnak, en addig felmasztam a dombtetore kaktuszokat fenykepezni. "Gyorsan" megunta, 100-nal abbahagyta....:)
Kesobb jott egy masik, azt hiszem 130-szamoltam es meg nem volt vege...feladtam..:) Harom mozdony van az elejen, aztan jonnek a vagonok, szamoljatok! :)
A geologusok szerint Sedona es kornyeke mintegy 350 millio evvel ezelott tenger alatt allt. Erre utalnak a sotetbarna szinu Redwall meszkoreteg fossziliai: brachiopodok, kagylok, csigak, halak es trilobitak maradvanyai.
A viz fokozatos mozgasa, a talajmozgasok, a szel es erozio alakitotta ki a voros kulonbozo arnyalataiban pompazo es kulonleges alakzatokat felvevo sziklakat. A hematit szinezte be oket ilyen gyonyoruen, a kornyek igen gazdag a vorosvasercben vagy verkoben.
Mutargyak, petroglifak es mas regeszeti bizonyitekok igazoljak, hogy Sedona sokfele civilizacio lakohelye volt i.e. 9000-tol kezdodoen. A Honankiban felfedezett pattintott clovis nyilhegyek paleoindianok jelenletere utalnak.
Az elso europai telepes John J. Thompson volt, aki 1876-ban koltozott az Oak Creek Canyon-ba, es alma meg oszibarack termesztesbe kezdett. O hasznositotta eloszor a vizet a gyumolcsos ontozesere. Ez a terulet, ma a Nemzeti Park tulajdona (Slide Rock State Park).
A korai telepesek farmerek voltak, 1902-ben, amikor a Sedonai postahivatalt megalapitottak mindossze 55 lakos volt. Ma tobb mint tizezren lakjak, valamint negymillio turista latogatja evente.
Hollywood az 1950-es evekben fedezte fel Sedonat es tobb mint 70 filmet forgattak itt. Hiressegek, filmsztarok kezdtek el hazakat vasarolni, illetve ide jottek pihenni, bujkalni a rajongotabor elol.
A voros szikla-formaciok hihetelen panoramat ajandekoztak a varosnak, szepseguk gyorsan
elterjedt es ozonlottek a latogatok. A mai Sedona elsodleges beveteli forrasa a turizmusbol szarmazik.
Sedonat hatalmas misztikum ovezi. Sokak szerint a helynek gyogyito ereje van, a Fold belsejebol elotoro magnesesseg es energiaorvenyek miatt. Negy kiemelkedoen eros teruletet tartanak szamon: a Bell Rock, az Airport Mesa, a Boynton Canyon es a Cathedral Rock. Ezek kornyeken allitolag kulonosen eros rezgesek orvenylenek a melybol a felszinre, es ez az emberre is hatassal van: feltolti energiaval, felerositi az ember erzelmeit es lelki allapotat.
A yavapai es az apacs torzsek ismertek a kornyeket, ok is gyogyito helynek tartottak. A voros sziklak foldje szamukra szent terulet volt: nem eltek itt, csak olyankor jottek, amikor az isteneiknek akartak aldozni, vagy gyogyito ritualekat vegeztek, majd visszatertek Eszakkelet-Arizona szaraz fennsikjaira. Mai napig nem tudjak elnezni a fehereknek, hogy a szent helyre varost epitettek.
Sedona az evek soran a new age-hivok mekkajava valt. Sokan erkeznek vagy koltoznek ide azert, hogy megtalaljak az igazi enjuket, az elet ertelmet, elvonuljanak a vilag nyuzsgesetol es stresszetol, hogy elengedjek korlatozo gondolatainkat, erzeseiket es meggyogyuljanak.
A Sedona-modszer a varosrol kapta nevet, es ezoterikus korokben az elengedes modszeret jelenti. Kitalaloja Lester Levenson amerikai vallalkozo es fizikus, aki a sajat eleteben bekovetkezett krizis megoldasakent alkotta meg.
A varosban kulonfele kis es nagy egyhazak, vallasi csoportosulasok, valodi guruk es sarlatanok is letaboroztak hosszabb-rovidebb idore.
Azt hogy az itt elok fantaziaja igen elenk, az is bizonyitja, mindenfele alakokat belelatnak a sziklakba es el is nevezik oket. Igy szulettek meg az olyan latvanyossagok, mint a Bell Rock, Courthouse Butte, Chapel of the Holy Cross, Chicken Point, Schnebly Hill, Mystic Hill, Coffee Pot Rock, Sugar Loaf, Capitol Butte, Chimney Rock, Broken Arrow, Snoopy, Elephant, Camel..stb.
Talaltam nehany kepet a neten amelyeken bejeloltek a sziklak neveit. Egyesek eleg viccesek, en peldaul Snoopyt meg csak-csak latom, de sem tevet, sem elefantot...:)
A Sedonaba vezeto ut is gyonyoru, monumentalis, orgonasip- homokkohegyek, fenseges voros sziklak es meredek kanyonok tarultak elenk a fak lombjai kozul. Pont lemenoben volt a nap, igy tobbszor megalltunk lefenykepezni es megcsodalni a vervoros sziklakat.
Sedonaban aludtunk aznap, masnap reggel keresztul-kasul autoztunk a varoska utcain, minden fordulo utan, mas es mas sziklaformacio bukkant elenk, vagy epp mas szogbol lattuk az elozot. Felkerestuk a terkepen megjelolt hiresebb sziklakat: Coffee Pot, Snoopy, Camel, Chapel of the Holy Cross..
A varosban ozonlott muveszek es hippik hatasara, rengeteg kezmuves bolt es muhely talalhato, telistele szebbnel-szebb alkotasokkal. A foutcan ajandek boltok, ettermek, kavezok. Itt kostolgattuk az izesitett oliva olajat es itt kaptam az indian babamat :)
Amikor itthon sokadjara atneztem az utitervet, volt egy olyan gondolatom, hogy kihagyjuk Sedonat. Tul nagy kitero del fele, inkabb menjunk egyenesen a Grand Canyonhoz.
Most mar orulok, hogy nem tettem, mindkettonket elvarazsolt a hely kulonleges szepsege.
