Amellett, hogy Amerika legszarazabb es legforrobb nemzeti parkja, kulonleges geologiai formacioival es szineivel a sci-fik vilagaba kalauzol. Nem veletlenul forgattak itt a Csillagok haboruja egyik jelenetet, folyamatosan olyan erzese van az embernek, mintha nem a Foldon jarna.

A volgyet tobb nagy hegylanc valasztja el az oceantol: a Parti-hegyseg, a Sierra Nevada, valamint az Argus- es a Panamint hegyseg. A Mexikoi-obol felol erkezo felhoknek a Sziklas-hegyseg allja utjat, ezert ide csak igen keves csapadek jut, ez viszont hirtelen, nagy esok formajaban hullik, komoly arvizeket okozva.
Ebben a forro katlanban 1913 julius 10-en 56,7 °C-ot mertek, ami azota is rekord az Egyesult Allamokban.

A baratsagtalan idojaras ellenere nehany allat es noveny otthonra lelt, es mind jol alkalmazkodtak a sivatagi kornyezethez. A ragcsalok es gyikok mellett elnek foldikutyak, hiuzok, pumak es rokak is. A legnagyobb oshonos emlos a kanadai vadjuh, kisebb csordai foleg a hegyoldalakon barangolnak.
A sokfele madar mellett meg oshonos hal is van a parkban, a Death Valley pupfish, amelyek a legzordabb korulmenyekhez alkalmazkodtak, megelnek a 34-37 °C-os, tengernel hatszor sosabb, oxigenszegeny vizben.

A volgy legregebbi kozetei vulkanikus eredetuek es 1,7-1,8 milliard evesek. Az azota eltelt idoszakban volt itt sekely sos tenger, gyurodeses granit hegyek, szuperkontinensek szetvalasa, kulonbozo iranyu tektonikus mozgasok, melyek neha kiemeltek es vulkanikus hegyekke formaltak a talajt, maskor szethuztak es volgyeket alakitottak ki. A teruletre egy ideig kavicsko, meszko, dolomit, sztromatolit halmozodott fel, aztan  tropusi meleg tengerre jellemzo uledekes kozetek es gleccserek altal sodort sar es sziklatormelekek retegzodtek.
A legutobbi jegkorszakban a Sierra Nevada gleccsereinek vize toltotte fel a volgyet, az ebbol szarmazo utolso tavat, ami 10 000 eve a teruleten volt, Manly-tonak nevezik.
A legregebbi fossziliak 550 millio evesek.

Az elmult 10 000 evben 4 oslakos nepcsoport is elt a Death Valley-ben. Az elso emberek a nevarik voltak, i. e. 7000 tajan erkeztek, amikor meg a Manly-to volt a mai kopar videk helyen es a sokkal enyhebb idojaras miatt gazdag vadaszmezot jelentett. Aztan jottek a miszkitok, szaratogak, sosonok.

Az elso feherek a kaliforniai aranylaz idejen, 1849-ben erkeztek. Egy 20 szekerbol allo karavan 2 honapig bolyongott hegyeken es sivatagokon at, mire Death Valley-be ertek. A volgy masik oldalan magasodo hegyeken szekerrel nem tudtak atjutni, ezert az igavono okroket levagtak, igy elelemhez is jutottak, szekereiket pedig tuzifanak hasznaltak.
Gyalogszerrel indultak tovabb es vegul a Walkers Passon at sikerult kijutniuk. Egyikojuk meg visszanezett es a „Goodbye, Death Valley!” (Viszlat, Halal-volgy!) szavakkal bucsuzott, azota a talalo nev megmaradt.
William Lewis Manly, a csoport egyik tagja, konyv formajaban is megjelentette kalandjuk tortenetet, a geologusok rola neveztek el a korabban itt levo Manly tavat.

1883-ban kezdtek a szappankesziteshez szukseges boraxot es zsirkovet banyaszni, a 19.szazad vegetol aranyat, ezustot, rezet es olmot.
1933-ban Hoover elnok vedett nemzeti muemlekke (National Monument) nyilvanitotta a Death Valley-t es kornyeket, kesobb utakat, vizvezetekeket, telefonvonalat es az indianoknak egy kis falut epitettek. 1976-ban betiltottak a banyaszatot, 1994 oktober 31-en nemzeti parkka nyilvanitottak: Death Valley National Park.

Bar a turizmus mar az 1920-as evek elejen megindult, az igazi tomegek akik a park paratlanul gazdag es kulonleges termeszeti kepzodmenyeire voltak kivancsiak, csak kesobb erkeztek.

A csaknem 14.000 km²–en fekvo parkban a latnivalok nagy resze aszfaltuton erheto el, de osszesen tobb mint 500 km hosszu, terepjaroval jarhato foldutja is van, amin a legeldugottabb reszek is megkozelithetok. Rengeteg gyalogosveny all a turazok rendelkezesere, viszont nyaron a szelsoseges melegben jobb elkerulni ezeket, vagy reggel koran, esetleg ejjel gyalogolni.

Mi Las Vegas felol kozelitettuk meg a parkot, igy a legfontosabb latnivalok az alabbi sorrendben kovetkeztek. Mindegyiknek sokatmondo, neha vices neve van:

Dante's View, 20 Mule Team, Zabriskie Point, Devil's Golf Course, Bad water Basin, Golden Canyon, Artist's Drive, Furnace Creek Visitor Center, Harmony Borax Works, Mesquite Flat Sand Dunes.

Dante kilatojanal 1700 m magasbol nezhetunk le a Halal volgyere teljes hosszaban. Jol lathato a volgyet beborito vastag sotakaro. A nagyon szaraz levego miatt 50-100 kilometerre is ellatni es a jo szoget megtalalva az orszag legmagasabb csucsa, a Mount Whitney (4.421 m) es a legmelyebb pontja, Badwater basin,( −86 m ) egy kepen megorokitheto.
Nevet a Pacific Coast Borax banyavallalat nehany uzletemberetol kapta 1926-ban, akik szerint olyan a kilatas, mintha a mennybol neznenk a purgatoriumot.

A 230 meter magasan fekvo Zabriskie kilatorol csodalatos panorama nyilik egy termeketlen, tobb szinben pompazo, redozott hegyekkel tarkitott teruletre. A furcsa alaku szikla anyaga iszapko, ami szarazon nagyon kemeny, ezert a novenyek nem tudnak gyokeret ereszteni benne, ha azonban viz eri, felpuhul. Az eso lefolyik a szikla oldalan kis csatornakat vagva a felpuhult kozetbe. Evezredek alatt a kis csatornák kimelyultek, amig el nem ertek a mai bordazott format.
Nevet Christian Brevoort Zabriskie-rol, a Pacific Coast Borax banyatarsasag igazgatojarol kapta.
1970-ben Michelangelo Antonioni "Zabriskie Point" cimu filmjenek nehany jelenetet itt forgattak.

A Golden Canyon az aranyszinben szikrazo falairol kapta nevet. Szepsege miatt ezt a 4.8 km hosszu turat batran bevallaltuk, de visszafele mar alig vanszorogtunk, a forrosag teljesen kikeszitett. A kanyon belsejeben legalabb 60 fokosnak ereztem a hoseget, egy ido utan mar nem is erdekelt a latvany, csak a magas falak arnyekat kerestem. Pedig igazan latvanyos, arany, -citrom- es narancssarga szinekben pompazo sziklaformak kisertek utunkon, majd az ut vege fele megjelent egy masik termeszet alkotta epitmeny, a Voros Katedralis (Red Cathedral).

A Badwater-medence egy lefolyastalan, kopar, sik terulet, amelyet idonkent heves esozes ont el, de ez az allapot nem tart sokaig, mert igen eros a Nap sugarzasa, es gyorsan elparologtatja a vizet. A vize ihatatlanul sos, egy korai felfedezo annak idejen megkostolta es azt mondta, “ez a viz rossz”. Innen szarmazik a medence mai neve (Badwater basin).
A tengerszintet a szemkozti sziklan jelolik, a medence 86 meterrel alacsonyabban fekszik. Vastag solerakodas boritja az aljat, ameddig a szem ellat hofeheren csillog. Az ismetlodo parolgas vekony hatszog alaku soalakzatokat formal a felszinen. Ha picit megkaparjuk a kerget, elobuggyan a viz.
Az elet itt is megtalalhato: a salicornia alacsony bokorfele, vizi rovarok, es a sehol mashol elo nem fordulo, mikroszkopikus meretu Badwater-csiga megelnek itt.

A to mellol indul evente a vilag egyik legextremebb es legnehezebb versenye, a Badwater maraton. Hazank egyik buszkeseget, Lubics Szilviat is bevalasztottak az idei futoversenyre, amelyet juliusban rendeztek, amikor a Halal-volgyeben a napi atlag homerseklet 47 fok. 
A vilag legkemenyebb futoversenye 217 km hosszu, a Badwater medencebol, 85 meteres tengerszint alatti magassagbol indul, es 2530 meteren, a Mt. Whitney csucs labanal, a Mt. Whitney Portalnal er veget.
Mivel szeptemberben irom e cikket, arrol is tudosithatok, hogy Lubics Szilvia a nok kozott negyedik helyen vegzett, 36 ora 9 perc 12 masodperc alatt lekuzdotte a tavot.

Igy majus elejen is pokoli volt a hoseg, ahanyszor kiszalltunk a kocsibol, szinte mellbe vagott a tikkaszto forrosag. Folyamatosan ittunk, de mintha rogton kiparolgott volna a viz a borunk porusain. Fel kell keszulni ivovizzel, mert ebben a parkban nem lehet csapbol megtolteni a palackokat!
A nap vegere teljesen kimerultunk a melegtol. Ha belegondolok abba, hogy itt meg sport rendezvenyt is tartanak, minden elismeresem.

Az Artist’s Drive tulajdonkeppen egy autout melynek soran kulonbozo asvanyok es ercek altal szinesre festett vulkanikus hamuval boritott dombok kozott kanyargunk, hogy aztan megerkezzunk az Artist’s Palette, vagyis a Muvesz Palettajahoz. A kek, piros, zold, sarga hamuretegek a sziklaba vannak beagyazodva es ugy neznek ki, mintha egy hatalmas festopalettara kevertek volna ki a szineket.

Mivel a park terulete egyfajta atmeneti zona a Mojave-sivatag, a Nagy-medence es a Sonora-sivatag kozott, igy haromfele elohely is megtalalhato: a sivatagi, az erdei es az alpesi. Ennek koszonhetoen ezernel is tobb novenyfaj honos itt, melyek kozul 21-et sehol mashol nem talalni.

Van itt peldaul a viccesen Devil's Corn Field –nek, “Az ordog kukoricasa”-nak nevezett terulet, ami se nem kukoricas, se nem az ordoge, teny, hogy zoldello novenyek vannak rajta.
A novenyt angolul arrow weednek nevezik, es kb. 1,5–2 meter magas, egymastol 2–3 meterre levo bokorszeru csomokban no. A sos foldben gyokerezo szarak kicsit kiemelkednek a foldbol, mintha egy so- vagy foldoszlopon allnanak. Nevet onnan kapta, hogy az oslakosok nyilvesszot keszitettek belole.

Masik erdekes hely a Devil's Golf Course-kent, vagyis “Az ordog golfpalyaja”-kent elhiresult teruletet, melyen valoban csak maga az ordog tudna labdaba utni. A sivatagi szel munkajanak koszonhetoen, tobb ezer apro, szurrealis alakzatokat olto sosuveg boritja. Ezen a kietlen tajon valoban semmi sem kepes eletben maradni. A pengeeles kristalyokon, nemcsak az okoszisztema vedelme miatt, de sajat erdekunkben sem ajanlott a seta.

Es ha mindez nem eleg, ejtsunk szot a volgy mozgo koveirol is, amelyek rejtelye rengeteg kutatot foglalkoztatott az 1950-es evek ota.
A Racetrack Playa (Versenypalya-siksag) egy idoszakos to medre a Panamint-hegyseg eszaki reszen. A terulet teljesen sik es az ev nagy reszeben szaraz, csupan toredezett agyagreteg boritja, novenyzete nincs. A ritka, nagy esozesekkor a kozeli hegyoldalakrol leomlo viz rovid ideig megmarado, sekely tavat alakit ki.
Az erdekes geologiai jelenseg itt zajlik. A hatalamas kovek tobb szaz meteres csikokat huzva maguk utan valtoztatjak helyuket a siksagon, mozgas kozben azonban meg senki nem latta oket. 1948-ban kezdtek komolyan kutatni a vandorlo vagy vitorlazo kovek titkat. Az akkori elmelet szerint az eros szel es a puha, csuszos talaj elegendo a kovek mozgasban tartasahoz, bizonyitani azonban nem sikerult az elmeletet.
A 2000-es evek elejen Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem bolygokutatoja kezdte kutatni a kovek rejtelyet, s egy kiserlettel igazolta, hogy a jegbe fagyott kovek olvadaskor konnyen, kisebb szel hatasara is elmozdulnak a homokon. A fagyos teli ejszakak alatt a viz feluleten jeg kepzodik, ami a napkelte utan nagy meretu uszo jegtablakka toredezik. A legmozgas miatt a tablak mozogni kezdenek, a kovek pedig nyomot hagynak a jegfelszin alatti puha, iszapos talajban. Kesobb, amikor a siksag kiszarad, akkor ezek a nyomok lathatoak maradnak. A kutatas soran osszesen hatvan darab vitorlazo sziklat szamoltak ossze, amelyek kb. 5 metert haladtak percenkent.

A koveket termeszetes mozgasukban nem tudtuk megfigyelni, hiszen most szaraz volt a meder.
A park eszaki kanyonjaban elhelyezkedo Scotty kastelyat (Scotty’s Castle) sem latogattuk meg idohiany miatt. Annyit olvastam rola, hogy nevet Walter Scottrol kapta, akit a Halal-volgyben Scotty-nak beceztek es inkabb volt szelhamos, mint aranybanyasz, mivel tobb uzletembert is megkornyekezett, hogy fektessenek be nem letezo banyajaba.
Albert Johnson chicagoi milliomos belement az uzletbe, de miutan nem jott a vart nyereseg, szemelyesen ment a volgybe. Az asztmas Johnson allapota a volgy szaraz, meleg klimajaban meglepoen gyorsan javulni kezdett, es felesege rabeszelte, hogy epitsenek ott egy luxusvillat. Az 1922-ben kezdodott epitkezes ketmillio dollart emesztett fel. Kozben Scotty elterjesztette a pletykat, hogy a hazat a banyaszott aranybol epitette, es ezt bolcsen Johnson is megerositette. Az epulet pompaja es a hozza tartozo tortenet sok ezer embert vonzott, a maganvillabol prosperalo vendeghaz lett. Johnson a luxusvillat a Gospel Foundationre hagyta, akiktol a nemzeti park 1970-ben 850.000 dollarert vasarolta meg.

Az aszfaltutak mindenhol kituno minoseguek voltak, nehol eles kanyarokkal, mashol meredek bukkanokkal fuszerezve, de a latvany egyedi es csodas.

A naplementet Mesquite Flat homokdunei kozott neztuk meg. A legmagasabb dunek kb. 30 m magasak, de sok kisebb is van. Napkeltekor vagy napnyugtakor a legszebbek, amikor az arnyekok kihangsulyozzak a formakat es a tavolban levo kopar hegyek lenyugozo hatteret szolgaltatnak.

A park harom pontjan - a Furnace Creek Ranch-on, a Stovepipe Wells Village-en es a Panamint Springs-en talalkozhatunk a civilizácioval, ahol etterem, szalloda, benzinkut es ivoviz varja a kirandulokat. Furnace Creek-ben kerekparutak, golf- es teniszpalyak, lovaglasi- es idegenvezetos szekerturak kozul lehet valasztani.

Mi tovabb vagtattunk a Yosemite fele. A gond az volt, hogy a keleti bejarat meg nem volt nyitva, csak majus vegetol oktoberig uzemel az idojarastol fuggoen. Lee Vining fele a 120-as fouton csak 5 ora lett volna az ut, de mivel le kellett mennunk delre, egesz Bakersfield-ig, ez 9 oras kerulot jelentett.
Es mivel minden rosszban van valami jo is, igy egyuttal megnezhettuk a Sequoia- es a Kings Canyon Nemzeti parkokat is, ami eredetileg nem volt a tervben.

A Nemzeti parkok hivatlos weboldalan egyebkent pontosan, naprakeszen le van irva hogy lehet oket legkonnyebben megkozeliteni, a bejaratok nyitva tartasa, utak minosege, utlezarasok…stb., erdemes elozo nap rapillantani.