Erre a napra nem terveztem semmit, csak levezetni azt a kb. 600 km-t, a vilag egyik leggyonyorubb autos utjan.

Azt olvastam, hogy a taj, az ocean olyan csodalatos, hogy az embernek folyton  meg kell allnia. Kilatopontok vannak kialakitva, ahonnan mindig mas es mas szogbol tarul elenk a pazar latvany. Monterey Bay-tol az ut mar vegig az oceanparton halad Los Angelesig.
A helyszinen viszont nagy csalodas ert, hegyomlas miatt le volt zarva az 1-es ut. Mar elkezdtek a javitasat, de meg honapokig eltarthat.
Elegge elkenodtem, mert eddig csak egy nagyon rovid szakaszon jottunk kozvetlenul a part mellett, a sok csodaszep latnivalo, csak ezutan kovetkezne.

Nem volt mit tenni. Egyebkent is tervbe volt, hogy megallunk Monterey, Carmel es Solvang varoskakban, igy legalabb tobb idot szanhatunk rajuk

Monterey egy csaknem 30.000-es lakossaggal buszkelkedo telepules a Monterey obol deli csucskeben.
1850 utan, miutan Kalifornia allam is csatlakozott az USA-hoz, itt alakult meg az  elso szinhaz, kozkonyvtar, allami finanszirozasu iskola, nyomda es ujsagkiado.
A varos es a kornyek vonzotta a muveszeket, sok ismert festo es iro valasztotta otthonanak.
Nevezetes latvanyossagai a Monterey Bay-akvarium, a Cannery Row, a Fisherman's Wharf es az evente megrendezett Monterey Jazz Fesztival.

Kicsit setalgattunk a kozpontban es a kikotoben, hangulatos, tiszta es elheto varoskanak iteltuk meg.
A Cannery Row utcacska regen a szardinia konzervgyartas fellegvara volt, 1973-ig amikor az utolsot is bezartak. Ma ajandekboltok, ettermek, kavezok varjak a tortenelemi helyszin latogatoit.

Kovetkezo gyongyszem a partvonalon Carmel-by-the-Sea. Az 1902-ben alapitott varoska lakossaga ma sem eri el a 4000-et, nagy reszuk muvesz, iro, kolto, szinesz. Mar 1910-ben a lapok arrol szamoltak be, hogy Carmel hazainak 60 szazalekat olyan allampolgarok epitettek akiknek eletet az esztetikum es muveszet uralja. Szeperzekuk a varoska minden szegleten meglatszik, elegans boltok, galeriak, viragba borult utcak, mesebeli hazak kozott setalhatunk.
Korabban a varosi tanacsban tobb muvesz vallalt szerepet, a polgarmesterek pedig irok, koltok, szineszek voltak, peldaul Herbert Heron, a Forest Theater alapitoja, Perry Newberry bohem iro es szinesz, valamint Clint Eastwood szinesz-rendezo.
Carmel szamos szokatlan torvenyerol is ismert, engedely nelkul peldaul nem lehet magas sarku cipot viselni az utcan. Ezzel, a szabalytalan jarda altal okozott baleseteket, valamint az ebbol szuletendo pereket elozik meg.
A varos kutya-barat, szamos hotel, etterem es kereskedelmi egyseg befogadja a vendegek kedvenceit is.

Mivel terelo uton haladtunk, neha azt sem tudtuk merre jarunk. A GPS kereste a rovidebb utakat, ebbe a foldutakat is bekalkulalta, aminek koszonhetoen egyszer csak egy eperfold kellos kozepen talaltuk magunkat. Nem volt senki ott, nyugodtan kiszallhattunk volna szedni, de a ferjem nem tartotta jo otletnek. A narancsligetben mar nem hallgattam ra, kiszalltam es teleszedtem a kotenykemet :)

Kovetkezo varatlan elmeny egy obol volt, ahol a parton fokakat lattunk, a vizben pedig hancurozo vidrakat. Rogton letaboroztunk es a jatekos csapatot nezve elkoltottuk ebedunket. Ennel vidamabb eloadasban reg volt reszunk. A vidrak a hatukon usztak, kozben a mellso labaikkal folyamatosan mosakodtak, aztan a szinkronuszokat meghazudtolo tehetseggel porogtek- forogtak a vizben.
A tengeri vidra a Csendes-ocean eszaki es keleti partjainal szaporodott el, viszont vastag bundaja miatt 1741 es 1911 kozott szeles korben vadasztak. A kesobbi vadaszati tilalom es a faj megorzesere iranyulo erofeszitesek hatasara szamuk novekedesnek indult. A felnottek 14 es 45 kg kozott mozognak. A tengerfenekre merulve gerinctelen allatokra vadasznak, mint peldaul a tengeri sunok, kulonbozo puhatestuek, rakok, valamint egyes halak. Etkezesi szokasai figyelemre meltoak: eszkozoket, pontosabban koveket hasznalnak a zsakmany elpusztitasara es a kagylok megnyitasara.

Kicsit hihetetlenul hangzott, amikor itthon arrol olvastam, hogy Kaliforniaban van egy Solvang nevu dan varoska. Ugy keszitettem az utitervet, hogy majd ott alszunk, mert az 1-es ut latnivaloi miatt bizonyara addigra rank esteledik, nem erunk el Los Angelesbe.

De mivel az utlezaras miatt ezt elkerultuk, igy eleg koran Solvangba ertunk. Alig akartunk hinni a szemunknek, tenyleg mintha Daniaba csoppentunk volna: az epuletek, a szelmalmok, a nepviseletbe oltozott eladok, a dan specialitasokat arusito boltok,…. mind-mind arrol arulkodtak, hogy az itt elok komolyan veszik hagyomanyaik apolasat.

1850 es 1930 kozott, a kilatastalan gazdasagi helyzet miatt jelentos szamu allampolgar hagyta el Daniat. Legtobben az Egyesult Allamokba emigraltak, legnepszerubb uticelok Utah, Illinois, Minnesota, Iowa, Nebraska es Del-Dakota voltak. Nepiskolakat, folkiskolakat, vallasi-, es kreativ muveszeti kozossegeket alapitottak.
Ferdinand Sorensen, a dan videki stilus uttoroje, az 1940-es evek kozepen epitette a falu negy szelmalmat. Nem sokkal kesobb, Earl Petersen helyi epitesz uj kinezetet adott az idosebb epuleteknek, homlokzataikat hasonloan dan videki stilusban ujitotta fel.
A fagerendas epuletek, a Kis Hableany-, valamint a hires dan mese-iro ​​Hans Christian Andersen mellszobra csak fokozzak a dan hangulatot. A koppenhagai kerektorony vagy Rundetaarn reprodukcioja 1: 3 meretaranyban 1991-ben fejezodott be, es a varoskozpontban lathato.

Solvangot 1911-ben alapitottak alig 3600 hektaron. 1985-ben avattak varossa, ma tobb mint 5000 lakoja es evente egymillio latogatoja van.
1936 ota minden szeptember 3. hetvegejen megtartjak a "Dan Napok" nevu rendezvenyt, felvonulassal, versenyekkel, neptanccal, felvonulo zenekarokkal es hagyomanyos etkekkel.

Tovabbhaladva nemsokara elertuk Santa Barbarat. Amerika Riviera-ja raszolgal hirere, festoi varos a Santa Ynez-hegyseg es a Csendes-ocean oleleseben. Enyhe homerseklete, gyonyoru strandjai, fenyuzo villai nepszeru nyaralova varazsoltak.
A varosgazdasag, az idegenforgalmon kivul, fejlett szolgaltatasi agazaton, oktatason, mezogazdasagon, kulonbozo technologiakon- es gyartasukon alapul. Negy felsooktatasi intezmeny talalhato itt, a Kaliforniai Egyetem, a Santa Barbara Varosi Foiskola, a Westmont Foiskola es az Antioch Egyetem.

A varost a Mission-stilusu epiteszet jellemzi, amelynek eredmenyekent a szupermarketek is piros-csereptetos valyogbol keszultek, massziv falakkal, egyszeru, feher vakolatfeluletekkel.
Egy regota fennallo helyi rendelet gondoskodik arrol, hogy minden kereskedelmi epulet kovesse a stilust. Santa Barbara legnepszerubb latvanyossaga a „Mission Santa Barbara”, amelyet a spanyol ferences rend alapitott 1786-ban es a „Stearns Wharf”, vagyis a rakpart.

Ahogy kozeledtunk a forgalom egyre nagyobb lett, az autopalyak egyre szelesebbek. Volt olyan resz, ahol 9 savot szamoltam ossze egyiranyba, tele autokkal. Los Angeles tomegkozlekedeset metroval es buszjaratokkal oldottak meg, viszont csak ket metrovonalat epitettek, a gyakori foldregesek miatt nem mertek tobbet.
Nagyon sokan kocsival kozlekednek, ezert aztan gyakoriak a hatalmas dugok, orakig csak lepesben lehet haladni.
A baj az, hogy a legtobb kocsiban csak egy ember ul.
Osztonozni probaljak az autosokat, hogy tobben menjenek egy kocsival es ugynevezett “carpool line”-okat, vagyis gyorsitott savokat hoztak letre, ahol csak olyan kocsik mehetnek, amiben 2 vagy ennel tobb szemely utazik. Mivel mi ketten voltunk, ebben a savban eleg jol tudtunk tudtunk haladni, mig a tobbiben allt a forgalom.

Los Angelestol egy oranyira delre laktunk baratoknal, de a nagy forgalom miatt masfel ora alatt jutottunk be a varosba, aztan ujra vissza.
A kovetkezo 4 nap esemenyei es egyben utolso napjaink Amerikaban, a Los Angeles cimu bejegyzesben kerulnek megosztasra.