Ha egy nyugati ember szeretne megismerkedni a keleti vallasokkal, teljesen el kell vonatkoztatnia sajat vallasanak megszokott hitvilagatol, tanaitol, szertartasaitol.
A keresztenysegben a Fold teremtese es vege kozotti idoszak egyszeri es megismetelhetetlen, melyet Isten mestermunkajanak tulajdonitunk, aki mindent a semmibol hozott letre, es azota is uralkodik mindenek felett.
A keleti vallasok szerint a vilag orokkevalo, nincs oskezdete es meghatarozott vege, a benne vegbemeno valamennyi tortenest onmaga szabalyozza es minden letezes legfobb elvet a  vilagtorveny kepviseli.

Mivel az utobbi 6 evet Kelet-Azsiaban toltottem, inkabb az itt gyakorolt vallasokkal probaltam ismerkedni, amelyek a buddhizmus, konfucianizmus, sintoizmus es taoizmus. Mindegyikuk meglehetosen komplex vallas, amit eleg nehez atlatnia egy nyugati  atlagembernek.
Raadasul ha arra gondolunk, hogy nemelyikuk nemcsak vallas, hanem filozofiai iranyzat, eletszemlelet, eletforma, ilyen rovid ido alatt, csak feluletesen ismerheto meg, nem lehetunk tisztaban annak teljes melysegevel.
A Buddhizmus mar regota foglalkoztat es sokat olvastam rola, de ami itt Japanban megerintett, az a sintoizmus, az orszag osi termeszeti vallasa.
A sinto egy mindent athato, leirhatatlan, egyetemes ut. Az Istenek utja. Az az eletforma, tanitas ami altal az Istenek utjat jarod. Ugye milyen szep a lenyege? Akar a kereszteny tanitasokban: Elj Istennek tetszo eletet, tartsd be a tiz parancsolatot…stb.
Csakhogy ez a vallas az osi japan mitologiaban gyokerezik, nincs alapitoja, sem irott kinyilatkoztatasa (mint pl. nalunk a Biblia), sem dogmatikaja.
Korai szakaszaban politeista (tobbistenhivo) termeszetvallas volt, egyszeru szentely-kunyhokban imamondok, latnokok es aldozat-bemutato papok tevekenykedtek.

A szajhagyomany utjan terjedo mitoszokat az orszag politikai egysegenek letrejotte utan foglaltak irasba. A legregebbi ilyen jellegu konyv a Kodzsiki (Regi idok feljegyzesei), amely  711-712 kozott irodott es mitoszokat, legendakat, tortenelmi es leszarmazasi adatokat, dalbeteteket, valamint a sinto alapgondolatait tartalmazza.
A masodik kronika a Nihonsoki, 720-ban keletkezett es Japan istenvilagat, teremtestortenetet, mitologiai torteneteket mutat be, emellett ir a kor csaszarairol is.

Abban az idoben Japan nyitva allt a Kina felol erkezo hatasoknak. A konfucianizmus es taoizmus nem hagyott kulonosebb nyomot az orszag vallasaban, a buddhizmus viszont az egesz nep koreben elterjedt.
A buddhizmusnak mar akkor jol mukodo szervezetei, fejlett etikaja es rendszerezett tanai voltak. 552-ben a buddhizmust hivatalosan is elfogadtak. A sinto szentelyek teruleten buddhista templomok epultek, a ket vallas papjai egymas mellett tevekenykedtek. Az egyszeru termeszetvallas kiegeszult a szerzetesi elet, a meditacio, az akaratosszpontositas buddhista elemeivel, az osi mitologiat pedig a buddhista vallasbolcselet es etika szellemeben atertelmeztek. Az egyszeru emberek nem lattak nagy kulonbseget a ket vallas kozott, nem tartottak szuksegesnek, hogy kifejezetten buddhistanak vagy sintoistanak valljak magukat.
A sinto vallas sok mindent atvett es magaba olvasztott a buddhizmusbol, megis kezdett hatterbe szorulni.
A 12. szazadban szamos torekves jott letre a sinto eredeti allapotanak a visszaallitasara. Az uj sinto, monoteista (egyistenhivo) vallassa valt, a kamik, az istenek csupan megnyilatkozasai, aspektusai a vilagot athato egyetlen isteni principiumnak. 

A Tokugava sogunatus idejen (1603-1867) a buddhizmus a viragkorat elte, a sinto szentelyek papjai viszont eroteljes megujulasi folyamatot inditottak el. Kamono Mabucsi megalapitotta a „Tiszta sinto“ iskolat melyben azt hangoztatta, hogy a kinai eszmek kioltek az emberekbol az olyan osi erenyeket, mint huseg, tisztelet, onfelaldozo-keszseg, es a japanoknak minel elobb vissza kell terniuk oseik tiszta vallasahoz.
A „Tiszta sinto“ megerosodott, az 1800-as evekben mar a politika porondjara lepett, megszuntettek a Tokugava sogunatust es a hatalom visszakerult a csaszari uralkodohaz kezebe.
A ket vallas hivatolosan kulonvalt, de a sinto mai napig megorizte a buddhizmus szamos jegyet. A hetkoznapi ember szamara az egybeolvadas megmaradt, a japanok tobbsege egyszerre gyakorolja a sintot es a buddhizmust. Azt szoktak mondani, hogy amig a sinto az elet vallasa (ahhoz tartoznak olyan eletesemennyel kapcsolatos ceremoniak, mint pl. az eskuvok), addig a buddhizmus a halale (temetesekkel es a tulvilaghoz kapcsolodo szertartasokkal).

A sinto szo jelentese: az istenek utja, helyesebben, a szellemek utja, (sin=istenek, to=ut). Az osi vallas masik elnevezese a „kami no micsi“, amely ugyanazt jelenti.
A sintoista szemleletben minden ami letezik termeszetfeletti eredetu, maga az ember is felsobbrendu isteni leny.
A hagyomanyos ertelemben vett istenek helyet szellemek (kamik) toltik be.

Eloszor tisztazzuk mit is jelent a „kami“ a sinto vallasban. El kell szakadnunk az europai felfogastol, a kamik itt lehetnek istenek, szellemek, az osok lelkei egyarant. Mivel kamikent minden kulon cselekedet es teremtmeny tisztelheto, a kamik szama igen magas. Ahogy egy helyi mondas tartja: " Japan a nyolcmillio kami orszaga".
A japan nyelv nem tesz kulonbseget az egyes es tobbes szam kozott, igy a kami szo egyszerre hasznalatos egy bizonyos istenseg es sok egyuttes istenseg megnevezesere is.
A kami lehet:

• termeszeti ero: az energia megtestesulese kulonbozo targyakban es helyeken, az eletero, a vilagban megjeleno spiritualitas es szellem;
• istenseg: nagyjabol megfelel az europai istenfogalomnak, a teremtok es a spiritualis energia birtokloinak csoportja;
• lelek: a befolyasos es tehetseggel megaldott emberek szellemei, akik halaluk utan kamiva lenyegulve tovabbra is befolyassal vannak a vilagra;
• szellemek: bizonyos emberek, elolenyek, helyek, targyak, jelensegek, cselekedetek tulvilagi megtestesitoi, orei.

Nehany fontosabb kami a teljesseg igenye nelkul:

• Amaterasu Omikami: nap- es univerzum istennoje, a legfobb kami. Az osi mitologiak szerint a csaszarokat is tole szarmaztattak.
• Shichifukujin: a het szerencseisten kozos neve

A het szerencseisten:

1. Benzaiten (Benten): a szerelem, a szepseg, az ekesszolas, a bolcsesseg, az irodalom, muveszetek, a zene, a szerencse, a tenger, a viz istene. Gyermekek vedelmezoje, muveszek, irok, tancosok, gesak oltalmazoja. A het szerencseisten egyetlen noi tagja.
2. Bisamonten: a harcosok istene, Buddha predikalohelyeinek ore.
3. Daikokuten: a kereskedelem es a jolet istene.
4. Jurojin: a boldog oregseg istene.
5. Ebisu: az anyagi gyarapodas, a penz, a gazdagsag istene, valamint a halaszok vedoszentje
6. Fukurokuju: a hosszu elet, a bolcsesseg, boldogsag, termekenyseg es ferfiassag istene. O az egyetlen isten, aki kepes lesz feltamasztani a halottakat.
7. Hotei: a gyengek es a gyermekek vedelmezo istene.

• Inari Ōkami: egyik legfobb kami a sinto vallasban, tobb mint 32.000 kegyhelyet szenteltek neki orszagszerte. Inari a rizs, a tea, a szake, a termekenyseg, a viragzas, az altalanos jolet istene. Regen a kardkovacsok es kereskedok is hozza fordultak imajukkal. Manapsag a mezogazdasag es ipar segito istene, alakjat az uzleti elethez es termeleshez is kotik. Inari 711 ota szolgalja hiveit, amiota szentelyt avattak az Inari hegyen. Az Istenseg lehet nonemu, ferfi, vagy ketnemu, sot egyszerre mindharom nemeben is megjelenhet.
• Ame no Uzume: a hajnal es a jokedv istennoje
• Tsukuyomi-no-Mikoto: a holdisten
• Fujin vagy Futen: a szel isten
• Hachiman: eredetileg a parasztok istene, de a 12. szazadtol a haboru es a harcosok kamija lett. Japan hadisten, Odzsin csaszar szelleme. Szimbolikus madara a galamb.
• Izanagi es Izanami: a japan teremtesmitoszok kozponti alakjai, a ferfi es noi kami
• Kagu-tsuchi: tuzisten
• Konpira: a tenger istene, minden utazo, a tengereszek, az urhajosok, a halaszok, a hajok es a hajoepitok partfogoja
• Okuninushi: az orvoslas es a varazslas istensege
• Susanoo-no- Mikoto: Amateraszu batyja, a szel istene, viharisten
• Tenjin: az osztondij es a tanulas istene, Sugawara no Michizane szelleme (rola irtam amikor a szilvafaviragzast neztem a Yushima Tenjin szentelyben)
• Takemikazuchi: a mennydorges es a kardok istene
• Az Uke Mochi: az elelem istennoje, a rizsisten felesege

Rossz kamik nem leteznek, azaz a sintobol hianyzik a gonosz fogalma, minden kami josagos, segiteni akaro es kegyes. A kamik termeszete meghaladja az emberi elme kepessegeit ezert csak az igaz hivok ismerhetik meg oket, megpedig a hit altal. A kamik meghallgatjak az emberi imakat es valaszolnak rajuk, akaratukat is kimutatjak, amellyel vezerlik az embereket. Azok, akik egyuttmukodnek veluk es az o akaratukkal osszhangban elnek, megszerezhetik egy kami vedelmet es segitseget.
Egy filozofus megfogalmazasa szerint: „A kamikat nem lehet megerteni; csak erezni es imadni tudjuk oket. De ezt is csak azzal a feltetellel, ha visszaterunk a termeszethez es osszhangban elunk vele.”

A helyes eletvitel a "makoto no kokoro" (az igazsag szive), ami az oszinteseg, a tiszta sziv es a becsulet osszesseget jelenti, vagyis azt, hogy az ember becsuletesen igyekezzek a leheto legtobbet teljesiteni munkajaban es emberi kapcsolataiban. Ez a legfontosabb ereny, ennek elerese hozza felszinre a tobbi erenyt is.

A sinto az embereket nem elszigetelt, maganyos leleknek, hanem egy osi folytonossag tovabbvivojenek, az elodok es leszarmazottak kozti osszekoto lancszemnek tekinti.

Nincsenek erkolcsi eloirasok, az emberek osztonos joerzessel szuletnek, igy mindenkinek a sajat feladata, hogy megerezze, mi helyes es mi nem. A sintoista ember szamara a legnagyobb ereny a csaszarnak, az eloljaronak vagy a munkaadonak valo engedelmesseg es a munkafeladatok minel eredmenyesebb teljesitese. A bun fogalma is elter a nyugati vilagban ismeretes bunfogalomtol, ugyanis csak az szamit bunnek, ami karos a kozossegre. A sinto kizarolag az evilagi ervenyesules, boldogulas celjait szolgalja, hivei nem sokat torodnek a tulvilagi jutalommal vagy buntetessel.
A sintoizmus nem koveteli a hivoktol hogy naponta imadkozzanak, az is eleg ha elmegy a templomi unnepekre, es ajandekokat visz a szertartasokhoz.

A sinto unnepek magukba foglaljak a ritualis megtisztitast, a kaminak felajanlott etelaldozatokat, az imadkozast, szent zeneket es tancokat, csendes elmelkedest, az orom kifejezeset egyarant. A szentelyeket a hivok tobbsege az unnepek mellett minden honap 1-jen es 15-en keresi fel.

Az ujszulott gyereket eletenek 30-100. napjan mutatjak be vedelmezo kamijanak, ekkor lep a hivok soraba.
Minden evben november 15-en, van a Shichi-Go-San (ejtsd. Sicsi-go-szan, magyarul „het-ot-harom”) unnep, amikor a 3 es 7 eves lanyokat valamint a 3 es 5 eves fiukat viszik el a szentelybe, hogy megunnepeljek a kisgyerekek novekedeset, joletet, es koszonetet mondjanak a kaminak a gondoskodasaert.
A felnottek napja januar 15-en van, ilyenkor a 20. eletevuket betoltott fiatalokat koszontik.
Eskuvok alkalmaval a sinto vallas hivei a kami elott tesznek hitvesi eskut.

Uj Ev unnepet 1873-tol, a Gergely-naptar bevezetese ota, januar 1-3. kozott tartjak. Ilyenkor templomokba vagy imahelyekre mennek az emberek es a kamikhoz imadkoznak, hogy a kovetkezo evuk szerencses legyen.

Junius 24-en unneplik a 16. szazadban elt Tenjin nevu tanitot es mestert, akit ma kamikent tisztelnek.

A vilag nagy vallasai sok tekintetben mutatnak egymassal rokon vonasokat. Az alapitok, a profetak, de meg a szentekhez kotheto csodak is mondanivalojukban, tanitasaikban hasonlitanak. Fontos szerep jut bennuk az adott Isten itelo-bunteto-igazsagtevo mivoltanak, es a mindennapok szenvedeseit enyhiti a tulvilagi let hite.
A sinto vallas kulonlegesseget az adja, hogy a jelen foldi eletben, az egyszerusegben, a tisztasagban, a szepsegben, a termeszet tiszteleteben es szereteteben, a kozossegi szellem osszetarto erejeben, valamint a hagyomanyok apolasaban, koveteseben talalta meg az emberi let ertelmet. Kovetoit arra osztonzi, hogy mindig „ az istenek utjan“ jarjanak.
Letezik a Foldon ennel tokeletesebb vallas?