Mar tobb mint ket eve itt elunk es meg nem voltunk egy jo szumo meccsen. Ezt potolnunk kell! – szoltam a ferjemnek, amikor meglattam a hirekben, hogy elkezdodott a majusi verseny.
A szot tett kovette es beleastam magam a jegyvasarlasi lehetosegekbe. Nagyon hamar kiderult, hogy kicsit keson ebredtem, a jegyek nagy resze elfogyott.
Az olcsobbakat (2200 yen) naponta arusitjak reggel koran es csak aznapra szol. Ilyenkor ejszaka is sorban allnak az erdeklodok 7.45-kor nyit a penztar es 10 korul mar el szoktak fogyni a jegyek. Sajnos, egy szemely, csak egy jegyet vehet, igy eleg maceras a dolog.
A kuzdoter melletti jegyeket aranyaron szamoljak, ezt elvetettuk. Mivel mas lehetoseg nem volt, a negyszemelyes boxot valasztottuk ami 42.400 yen (325 Euro).
A szumobajnoksag az egesz orszagot megmozgato nagy esemeny, es szinte mindig telthaz van. Jelenleg Japanban evente hat nagy versenyt rendeznek, minden paratlan honapban. Harmat a fovarosban, Tokioban tartanak (januar, majus, szeptember) egyet-egyet pedig Oszakaban (marcius), Nagoyaban (julius), illetve Fukuokaban (november). Az idopontokat mar jo elore nyilvanossa teszik, mar a 2020-as merkozesek is fent vannak az interneten.
A versenyek 15 napig tartanak, reggel 9-tol este 6-ig. Egy-egy rikishi minden nap kuzd, de csak egyszer, azaz egy bajnoksag soran osszesen 15 alkalommal. Vegul osszeszamoljak a gyozelmeit es a veresegeit, es a legtobb gyozelmet magaenak tudhato rikishi megkapja a csaszari kupat.
A mostanit majus 13-27 kozott tartjak, a tokioi szumo kozpontban, a Ryogoku Kokugikan arenaban. Pontos cim: 328 1-Chome, Yokoami, Sumida Ward, Tokyo 130-0015.
Angol nyelvu jegyvasarlas itt:
http://sumo.pia.jp/en/sumo05.jsp
A szumo a japanok egyik tradicionalis harcmuveszete es nemzeti sportja. A birkozashoz kevesbe hasonlit, a technikak alapjan inkabb a cselgancshoz vagy aikidohoz all kozelebb.
Ez a legregibbi fegyvertelen kuzdesmod, mar a 8. szazadbol fennmaradt szovegekben is emlitik szumai neven; ekkoriban iktattak be a csaszari szertartasok koze.
A szumosokat Rikisi-nek (力士) hivjak, a szot ket kandzsi irasjel alkotja, melyek jelentese „ero/hatalom” es „uriember/szamuraj”, vagyis „eros uriember”, illetve „hatalmas szamuraj”. Ezek az elnevezesek kifejezik azt, amit egy szumobirkozotol elvarhat az ember, hogy kemeny es eroteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy a modern korban is tovabbvigyek a hajdani szamurajok viselkedesi es oltozkodesi normait.
A VIII. szazadi Nara-korszakban a csaszari csalad nagy versenyeket rendezett, s ezek gyozteseit palotaorokkent alkalmaztak. Ekkor kezdtek megszurni a kuzdelmet a veszelyes elemektol, igy a komoly serulesek es a halalesetek szama is jelentosen csokkent. A szumozas fenykora az 1300-as evek vegetol az 1600-as evekig tartott. A Tokugawa-sogunatus idejen alakult ki a kor alaku kuzdoter, es a jelentos dijak, illetve a tarsadalmi felemelkedes lehetosege miatt egyre tobben vettek reszt a versenyeken. A modern szumo legtobb jellegzetessege is ebben az idoszakban alakult ki, es a 18. szazad vegetol evente ket hivatalos bashot, azaz tornat is rendeztek.
A Meiji-restauracio idejen a szumo mint a regi, elvetendo korszak egyik jelkepe elvesztette tamogatoit es majdnem betiltottak. A birkozoi klubok atalakultak, a versenyzok megelhetes nelkul maradtak.
Kesobb jo nehany szabalyt ujrairtak, es 1873-tol nok szamara is engedelyeztek a tornak latogatasat. A nagy fordulatot az jelentette, hogy 1885-ben a csaszar hosszu ido utan ismet megtekintett egy bemutatotornat, ezzel hivatalosan is elismerte a sportag letjogosultsagat, mi több, felajanlotta tamogatasat.
A 20. szazadtol kezdodoen a japanok szamos kulfoldi utat szerveztek a sportag nepszerusitesere. A szumo lenduletet a II. vilaghaboru megtorte, 5 evig nem rendeztek hivatalos tornakat. A haboru utan a szabalyrendszert ujra megreformaltak, egyszersmind demokratikusabba tettek. A merkozeseket 1953-tol mar a televizio is kozvetitette, igy a szumo nepszerusege is rohamosan nott.
Amikor odaertunk, a bejarat elott tomeg varakozott, az erkezo szumosokat udvozoltek, fenykepeztek. Allitolag ilyenkor kezet is lehet fogni veluk. Na de ket helyen nem lehettem, ha oket lesem az udvaron, akkor lemaradok a meccsekrol.
A merkozesek reggeltol estig tartanak, delelott az alacsonyabb ranguak kuzdenek meg egymassal, delutan a kozeposztaly, estefele pedig a bajnokok szallnak ringbe. Termeszetesen utobbiak a legizgalmasabbak ezert delelott meg nincsenek sokan az arenaban. Mi 1-kor erkeztunk es meg sok szabad hely volt. A nezoterre be lehet vinni etelt, italt, akar alkoholt is. A helyszinen lehet rendelni, bento-t (elore elkeszitett, bedobozolt kulonfele etelek), yakitorit (palcikan sult csirkehust) es egyeb ragcsalnivalokat. Az egesz nezoter ugy nez ki mint egy piknikezo nagycsalad es az elfogyasztott sor mennyisegevel aranyosan, fokozodik a hangulat, a szurkoloi bekiabalasok es oromujjongasok. A legzavarobb megis az, hogy folyamatosan jonnek-mennek elotted, vagy az etelt-italt szervirozok, vagy a keson erkezok, vagy a sorozestol vecere jarkalok.
Nekunk az 5-os szamu eteles standnal kellett jelentkezni a jegyekkel, ott egy pincer bacsi megkerdezte mit kerunk enni-inni. Mondtuk, azt majd kesobb, egyelore leulunk. Egy kanna friss zold teaval a helyunkre kisert, megmutatta hova tegyuk a ciponket es szoljunk neki, ha rendelni szeretnenk.
A boxokban “Masu-Seki” japan stilusu ules lehetseges, vagyis parnakon a foldon. Eleg kicsi az ilyen nagymeretu europaiak szamara mint mi, raadasul ha 4-en vagyunk akkor csak magunk ala huzott labakkal vagy lotuszulesben ferunk el, ami valljuk be tobb oran keresztul eleg faraszto. Meghivtuk a japan baratunkat, Riet, de o csak 3 utan erkezett, addig ki tudtuk nyujtani a labainkat.
Az arenaban es a kornyeken minden a szumorol szol, az udvaron a bajnokok makettjei vannak sorban felallitva, fenykepezkedni lehet veluk. Bent a falakat regi festmenyek diszitik es a vitrinben gazdag kupa gyujtemeny arulkodik a sport sikereirol. Mindenhol szuvenir arusok, a bajnokok kepeivel, magnesekkel, palcikakkal es mindenfele szumohoz kotheto emlektarggyal.
A szumoban nagyon fontosak a hagyomanyok es a ritualek. Mivel vallasos eredetu sport, ez minden mozdulaton erzodik, sot, a kuzdoter fole egy sinto szentely teteje van felfuggesztve, melynek negy sarka a negy evszakot szimbolizalja.
A rikishiket a yobidashi ritualis jellegu, elnyujtott hanggal hivja a dohyoba. Bemondja a nevuket, a szarmazasukat es hogy melyik istallohoz (beya) tartoznak.
Eloszor sajat oldalukon (kelet vagy nyugat) a megszentelt koron belulre lepnek, egymassal szembeallnak, meghajolnak, majd elindulnak a szamukra kijelolt sarkok fele, ez mindig a negyzetes dohjo azonos oldalan helyezkedik el, az egyik sarok delkelet, a masik delnyugat fele nez.
A szumomerkozes szabalyai nagyon egyszeruek: egy 4,5 m atmeroju kor alaku kuzdoteren (dohyo) belul ket versenyzo csap ossze a biro (gyoji) jelzesere es a cel, hogy vagy kiszoritsak az ellenfelet a korbol, vagy arra kenyszeritsek, hogy a talpan kivul valamelyik masik testresze is hozzaerjen a foldhoz. A gyoztes elkonyvelhet maganak egy pontot, es megkapja az ezzel jaro penzdijat, illetve a kulonbozo szponzorok altal felajanlott nyeremenyeket.
A tenyleges kuzdelmet egesz sor tradicionalis rituale elozi meg. Az elso amit vegrehajtanak a kuzdok, a siko: mindketten a koron belul, egymassal szembe leguggolnak, eroteljesen tapsolnak egyet, majd felemelkedve a jobb labukat minel magasabbra emelve dobbantanak a kor szelet alkoto szalmafonaton. Ezt a mozdulatsort bal labbal is megismetlik.
Ezutan elhagyjak a kort es kioblitik szajukat egy kanalnyival az "erot ado vizbol" (chikara mizu), majd megtorlik egy papirtorlovel. A kanal vizet es a papirt vagy olyan rikisinek kell atadnia, aki gyoztes volt a sajat kuzdelmeben azon az oldalon elozoleg, vagy ha vesztes volt, akkor a kovetkezo kuzdelem adott oldali birkozoja adja at.
A tisztito rituale utan, a birkozok ujbol belepnek a korbe pontosan keleti es nyugati iranybol, leguggolnak egymassal szemben szelesre nyitott terdekkel, majd egy eroteljes tapsot kovetoen mindket kezuket, nyitott tenyerrel megmutatjak egymasnak, hogy nem rejtegetnek fegyvert maguknal. Ezzel jelzik, hogy keszen allnak a nyilt, igazsagos kuzdelemre. Ezt kovetoen felallnak es visszaternek a sajat sarkukhoz.
A felso osztaly merkozesei elott a yobidasik korbehordozzak a ring szelen lepkedve a szponzori zaszlokat, ezek reprezentaljak a szponzori penzdijakat, melyek az adott kuzdelem gyozteset illetik majd. Minden zaszlo pontosan 62.000 yen (kb. 474 Euro) adomanyt jelent, ha osszeszamoljuk hany zaszlot hordoznak korbe ki lehet szamolni mennyit keres a gyoztes az adott meccsen.
Ugyancsak a felsobb osztalyoknal van a soszoras mely a kuzdoter gonosz szellemektol valo megtisztitasat szolgalja (mint ahogy a labdobbantasok is). A rikisik felvesznek egy marek sot az erre a celra odakeszitett dobozbol es szertartasos mozdulatokkal a kuzdoterre szorjak. Ezt ketszer megismetlik majd kozvetlenul a kezdovonalukhoz allnak es vegrehajtanak egy ujabb sikot, majd felallva immar kuzdopoziciot vesznek fel: terpesz, talpak teljes feluleten erintkeznek a folddel, guggolas, majd mindket okol erinti a talajt a kezdovonal mogott, viszont ekkor meg nem kezdodik el a kuzdelem. A ritualek egy reszet ketszer ismetlik (ringbe belepes, soszoras, leguggolas egymassal szemben, kuzdopozicio felvetele stb.).
A biro ez ido alatt kelet fele fordul a testevel, a harmadik utan viszont szembe fordul a birkozokkal, es szoban jelzi hogy elerkezett a kuzdelem ideje.
Ezen ritualek a hagyomanytisztelet mellett pszichologiai nyomasgyakorlasra is alkalmasak, vegrehajtasuk kozben a kuzdoknek lehetoseguk nyilik egymas felmeresere, megfelemlitesere is. Korabban nem volt idokeret, ma mar csak 4 perc all rendelkezesre a fentiek vegrehajtasara.
Olyan erovel ugranak egymasnak, hogy messzire elhallatszik amint osszecsattan a testuk. Rogton az oserdoben az ezusthatu gorilla jutottak eszembe, ugyanaz a harci pozicio, ugyanazok a birkozo mozdulatok, csak itt hang nelkul. Felreertes ne essek, ezzel a hasonlattal nem kigunyolni akarom oket, csupan azt az oserot erzekeltetni, ami beloluk arad. Ez teszi oket unnepelt sportolova, tiszteletremelto ellenfelle, a nok szemeben pedig vonzo ferfiva. Rie meselte, hogy a legtobb szumosnak, csinos, szep felesege van.
A kuzdelmek nagyon rovidek, altalaban kevesebb, mint egy percig tartanak, sot, a legtobb nehany masodperc alatt veget er. Ilyenkor nemcsak a fizikai ero szamit, hanem a technikak alkalmazasa, a kifarasztas, a taktikai lepesek. Ezert aztan elofordul olyan eset is, amikor pl. egy kisebb rangu birkozo legyoz egy yokozunat. Ezt a gyozelmet nevezik Kinboshi-nak, vagyis Arany Csillagnak. Ilyenkor a kozonseg, csalodottsagat kifejezve, uloparnakkal dobalja meg oket.
A biro azonnal jelzi a gyoztest a harci legyezojenek a gyoztes oldal fele tartasaval.
A birkozok meghajolnak vagy bolintanak egymas fele. A vesztes hagyja el eloszor a harcteret. A felsobb osztalyokban a gyoztes megkapja a szponzorok altal felajanlott, boritekokban levo penzdijakat, ezt a biro a harci legyezojen nyujtja at, a rikisi pedig tenyerellel a Kokoro (心) jelet irva a levegobe,(ami szivet jelent), megkoszoni a gyozelmet a sinto isteneknek, majd elveszi a nyeremenyeket a legyezorol.
A rikisiket folyamatosan elore-hatra rangsoroljak az evi 6 bajnoksagon nyujtott teljesitmenyuk alapjan. Minden versenyen meg kell kuzdeniuk elert rangjukert, es egy negativ eredmeny (make-kosi) a kivivott pozicio elveszteset vonja maga utan. Ezert egesz palyafutasuk alatt stressznek vannak kiteve, ami a nagy suly okozta betegsegekkel egyutt magyarazza viszonylag alacsony atlageletkorukat. Az automatikus visszasorolas csak a ket legmagasabb rang, az ozeki es a jokozuna eseten nem tortenik meg.
A professzionalis szumoban 6 rangsorolt osztaly van:
1. Makuuchi, vagy makunouchi, a legfontosabb divizio. A 42 birkozo tartozik ide, akiket a korabbi versenyeken elert teljesitmenyuk szerint rangsorolnak. A legmagasabb rang a Yokozuna. Altalaban ket vagy harom Yokozuna rangu birkozo van egyidejuleg, utanuk csokkeno sorrendben: Ozeki, Sekiwake, Komusubi es Maegashira rangu versenyzok helyezkednek el.
2017 januarjaig osszesen 72 szumo birkozo szerezte meg a yokozuna rangot.
2. Jūryō a masodik legmagasabb osztaly 28 allando birkozoval
3. Makushita, a harmadik osztaly 120 birkozoval
4. Sandanme a negyedik legmagasabb osztaly, 200 birkozoval.
5. Jonidan az otodik legmagasabb osztaly, az elozoekkel ellentetben itt nincs fix szamu birkozo, altalaban 200-250 -en vannak
6. Jonokuchi a legalacsonyabb osztaly, az osszes birkozot ide soroljak, akiknek sikeres amator karrierjuk volt es keszek tovabblepni, valamint olyan regebbi birkozokat, akik hosszabb ideig tarto serulesek miatt visszaestek a rangletran.
Sulyuk atlagosan kb. 165 kg, de eszerint nem kategorizaljak oket.
A professzionalis szumot a Japan Szumoszovetseg szervezi, melynek tagjai mindannyian korabbi birkozok, egyedul ok jogosultak ujonc birkozok felkeszitesere es edzesere. A szovetseg alakitja a szabalyokat, es hoz meg minden dontest, ami a szumora vonatkozik, azt is, hogy ki kerulhet be a profi birkozok koze.
Minden aktiv birkozo tagja egy istallonak, jelenleg 44 edzoteremben kb. 800 sportolo edz.
Minden birkozonak van egy ringbeli neve amin szerepel, ez kapcsolodhat a sinto vallas altal tisztelt termeszeti jelensegekhez, vagy egy hajdani kivalo birkozohoz.
A japan szarmazasu versenyzok mellett mar hosszu ideje feltuntek mas orszagok birkozoi is, Mongoliabol, Kinabol, Del-Koreabol, Braziliabol, Oroszorszagbol…stb.
Az elso nem azsiai versenyzo a hawaii Jesse Kuhaulua volt, aki 1964-ben lepett eloszor a kuzdoterre Takamijama neven. Az elso nem japan szarmazasu birkozo, aki elerte a legmagasabb rangot, a szinten hawaii szarmazasu Akebono Taro lett, akit 1993-ban avattak yokozunava. Negy mongol birkozo is van a yokozunak listajan, kozuluk ketto aktiv, es lattam oket eloben: Hakuhō Shō es Kakuryū Rikisaburō.
Egyik kedvencem Hakuhō Shō, (eredeti neven Mönkhbatyn Davaajargal) 1985-ben szuletett Ulaanbataar-ban. 192 cm magas, 155 kg, 2007 ota yokozuna rangban.
A hirekben mondtak, hogy most aprilisban vesztette el az apjat, es ez elegge megviselte.
Kakuryū Rikisaburō (eredeti neven Mangaljalavyn Anand), szinten 1985-ben szuletett Mongoliaban. 186 cm magas es 159 kg. 2014 ota yokozuna. Nagyon technikas versenyzo, mindig magabiztosnak tunik, arca nyugodt, nem latni a kuzdelem elotti feszultseget.
15.40-kor vonultak fel diszes ruhaikban a felso kategoria birkozoi, ez a makuuchi dohyō-iri. Egyesevel bemondtak a rikishik nevet es szarmazasat, akik a kuzdoter kore sorakoztak fel kifele fordulva. Mikor az utolso birkozo is felert, befele fordultak, hangosan osszecsaptak a tenyeruket, megemeltek a szines, kotenyszeru keshō mawashit, kezuket az eg fele lenditettek, majd levonultak.
A yokozunak dohyō-irije meg latvanyosabb. Hatalmas es nehez kotelet viselnek a derekukon, melynek a sintohoz kotodo, szimbolikus jelentese van. Egy-egy yokozunat, ket, a makuuchiba tartozo rikishi kisert, a kuzdoter szeleig, ahol egy ritualis labemelgetos, tisztitasi mozgassort vegeztek el, aztan osszeutottek kezuket, hogy felhivjak az istenseg, a kami figyelmet. A yokozuna egeszen melyre leguggolt, es hullamzo mozdulatokkal emelkedett fel ujra, derekan a kb. 15 kilos kotellel.
Masik szimpatikus versenyzo Tochinoshin Tsuyoshi, Gruziabol (Georgia). 1987-ben szuletett.
191 cm magas, 169 kg. 2008 ota a makuuchi osztalyban van, 2012 ota Komusubi rangban.
Endō Shōta egy fiatal japan tehetseg, aki nagyon gyorsan haladt elore a rangletran. Az 1990-es szuletesu fiu, iden mar Komusubi rangra emelkedett es negy Aranycsillag gyozelmet tudhat magaenak. Ma is kulonleges technikajaval sikerult legyoznie Ichinojō Takashi, mongol versenyzot, talan a legjobb meccs az oveke volt.
Alabb, helyhiany miatt ket video osszevagva: elso Endo, masodik Tochinoshin bravuros gyozelme:
Az utolso ora nagyon gyorsan eltelt, mivel ekkor voltak a legizgalmasabb meccsek. Hakuho yokozuna par masodperc alatt gyozott, Kakuryu yokozuna is hasonloan gyorsan leteritette ellenfelet.
A nap zaraskent az aznapi gyoztesek elotti tisztelgeskent bemutattak a yumitori-shiki ceremoniat, melynek soran egy birkozo latvanyosan forgat maga korul egy ijat. Ez a szokas az Edo-korbol (1603–1868) ered, amikor a gyoztes rikishik ijat kaptak jutalmul, mellyel oromukben tancot lejtettek.
Sajnaltam, hogy vege van, meg sokaig tudtam volna nezni. A kifele hompolyogo tomeget az udvaron a Kokugikan tornyaban megszolalo dobok, az uchidashi bucsuztatja, es keri, hogy jojjenek el maskor is.
Probaltuk meglesni a tavozo bajnokokat, a nagyok kozul egyedul Tochinoshin jott gyalog, menet kozben is folyamatosan dedikalt. Fenykepezkedni nem lehetett vele, nem allt meg. A yokozunak kocsival tavoztak, oket nem lathattuk testkozelbol.
Szamomra hatalmas elmeny volt ez a nap es azota is kovetem a fejlemenyeket, a napi meccseket. Bar tobbszor is ugyanazokat a mozdulatokat es elokeszito ritualekat latjuk a nap folyaman, egyaltalan nem unalmas, ha ertjuk, mi miert tortenik, melyik mozdulat mit jelent.
Mindenkit arra biztatok, ha verseny idejen jar Japanban, szerezzen jegyet es legalabb egy fel napot toltson el az arenaban.
A verseny utolso napjan, majus 27-en, frissiteni fogom a bejegyzest a gyoztes nevevel. Addig is jo szurkolast!
Nos, eldolt a verseny, megvan a gyoztes: Kakuryū Rikisaburō yokozuna nyerte el a csaszari kupat. Habar egy ideje Tochinoshinnak szurkoltam, orultem az o gyozelmenek is, mert megerdemelten nyert. Eros, technikas, kitarto es nagyon osszeszedett birkozo. Az arca mindig nyugodt, soha nem lattam rajta felelmet vagy bizonytalansagot, gyozelemkor is csak halvany mosoly fut at rajta.
Tochinoshin a versenyen szerzett 13 gyozelmevel, valoszinuleg megkapja majd az ozeki rangot.
Az alabbi videon az utolso nap osszefoglaloja:
Meg az jutott eszembe, hogy aki elmegy szumo meccsre, erdemes elotte vagy utana a Ryogoku vonatallomas kornyeken is tennie egy setat, esetleg a kozeli etteremsoron kiprobalni a hires chankonabet.
A Chankonabe egy suru porkoltszeru egytaletel, amelyet sulygyarapodas miatt nagy mennyisegben fogyasztanak a szumo birkozok. Nincs fix receptje, ami epp a konyhaban van abbol kesziti a szakacs: boros csirkedarabok, marha, sertes, vagy hal, tofuval, zoldsegekkel, sok-sok rizzsel. A lenyeg, hogy sok feherjet tartalmazzon.
Ezeket az ettermeket altalaban nyugdijas szumo birkozok uzemeltetik, akik mar specializalodtak az etelt illetoen. Az elso ilyen helyet, Kawasaki Chanko, nyitotta 1937-ben, Tokio Ryōgoku keruleteben, ami szamos szumo klubnak adott otthont.
A szumoversenyeken a Chankonabe kizarolag csirkebol keszul, hiszen egy rikishi-nek mindig ket labon kell allnia, mint egy csirkenek.
A testfelepites is resze a birkozok felkeszulesenek, ezert nagyon tudatosan kovetik az eloirt etrendet. A sok feherje miatt ez meglehetosen egeszsegtelen, cukorbetegseg, majproblemak, sziv- es errendszeri megbetegedesek alakulnak ki naluk, es atlageletkoruk kb. 10 evvel csokken.
