Mi ugrik be elsonek, ha meghalljatok ezeket a kifejezeseket? Aki tudja mit takarnak, annak, ugy sejtem, az elso gondolata rogton Japan lesz. Es ezt azert merem kijelenteni, mert a manga-anime szubkultura Japanbol indult vilaghodito utjara, es lett nepszeru eloszor az Egyesult Allomokban, aztan Europaban.

Az elso japan rajzfimet gyerekkoromban lattam, a 70-es evekben, amikor estenkent a Heidi cimu sorozatot kozvetitette a televizio. A tortenete roviden annyi, hogy a kislanyra egy ideig a nagynenje vigyaz, de miutan dolgozni kenyszerul, felkuldi ot a nagyapjahoz a vadregenyes hegyekbe. Mai napig elottem van mosolygo-, vagy eppen csodalkozasra kerekedett szaja es hatalmas csillogo szemei.
Az evek soran nem alakult ki kulonosebb vonzodas a japan animekhoz es nem lettem manga rajongo sem, viszont a Japanban eltoltott ido alatt lehetosegem volt kicsit kozelebb kerulni ehhez a vilaghoz.

A “manga” szo szerinti jelentese: “veletlenszeru kepek” vagy “vazlat”, es a japan stilusban keszitett kepregenyek atfogo elnevezese lett, az “anime” pedig a szines japan animacios filmek gyujtoneve.
Az anime-manga szubkultura hatterenek az egesz japan nemzet kulturajat tekinthetjuk, amibol az kovetkezik, hogy joval sokretubb, joval tobbfele modon es formaban kozvetiti a szubkulturalis tartalmat. Keszletei, lehetosegei, temai kimerithetetlenek, a japan szocialis mentalitastol es kozosseg-centrikussagtol, az elet hullamvasutjan (szerelem, csalodas, siker, kudarc…) es a hetkoznapi emberi erzelmeken at (vidamsag, szomorusag, hiusag, szerenyseg, feltekenyseg…), egeszen a vallasig, unnepekig, szokasokig szeles skalat atolel.

A mai manga a klasszikus japan ukiyo-e festeszet es a nyugati muveszeti hatasok talalkozasabol alakult ki fokozatosan. Az elso, mangara emlekezteto muveszi megoldasok nagyon korai idoszakra, a 12. szazadig nyulnak vissza.
A manga, mint kifejezes az 1800-as evekben jelent meg, -amikor a fametszetek igazi reneszanszukat eltek-, es egyik nagy ukijo-e festomuvesznek, Katsushika Hokusai -nak koszonhetoen kerult eloszor koznapi hasznalatba. A 18-19. szazadra kialakultak a stilus alapveto jegyei, es ezek oroklodtek tovabb a 20. szazad masodik feleben megjeleno kepregenyekben.
Az eredeti manga kizarolag fekete-feher es jobbrol balra, felulrol lefele olvasando. A mufaj igazi atyjanak Osamu Tezuka tekintheto, aki megalkotta az elso ilyen kepregenyeket. A bejegyzes vegen levo videoban bemutatom a manga konyv olvasasat.

A Meiji kori kultura es muveszet nagyban elter a masodik vilaghaboru utani, fizikalis es moralis kaosz kozepette szuletett muvektol. A Hiroshimara es Nagasakira dobott atombombak olyan sebet ejtettek japan tarsadalman, amely talan maig sem gyogyult be. A leirhatatlan veszteseg hosszan tarto sebeket okozott a japan muveszi pszicheben is, es egy idore elvesztette onbizalmat.
A modern manga kialakulasa az amerikai megszallas allatti (1945-1952) es az azt koveto idoszakra teheto. Az amerikai politika tiltotta a muveszet es az iras minden formajat, ami a haborut es a japan militarizmust dicsoitette, de nem akadalyozta masfajta muvek kiadasat, beleertve a mangaet. A japan nepnek pont arra volt szuksege, hogy muveszei segitsegevel kielje, kiirja, kisirja magabol az elszenvedett borzalmakat.
Az 50-es evekben, az ujjaepites idoszakaban, mindenki kemenyen dolgozott, a manga-irokat is beleertve. A kormany es a nagyobb japan cegek kihasznalva a mangak nepszeruseget, olyan irasokat rendeltek melyeknek celja a moral novelese es a rekonstrukcios lendulet erositese volt. A manga az informacio-kozles eszkozeve valt es muveszek teljes generacioja tanulta meg az onkifejezes ezen formajat. A mozgalom elen Osamu Tezuka allt, Japan tortenelmenek legnevesebb mangakaja.

Mara a manga rendkivul nepszeru lett, es Japan legnagyobb peldanyszamban kiadott irasos mediumanak tekintheto. A mangak merete, hossza, tartalma, stilusa nagyon szeles skalan mozog.
A konyv formaban megjeleno mangak mellett vannak specialis manga-folyoiratok is, sot az is gyakori, hogy szakacskonyveket, gyermeknevelesi konyvet, hasznalati utasitasokat manga-formaban jelentetnek meg. Japanban nagyon sokan gondoljak ugy, hogy a rajz es a szoveg kombinaciojaval erthetobben lehet kommunikalni.
A japan kepregenyek sok munkahelyet teremtenek: a mangarajzolo mellett altalaban dolgozik tobb asszisztens, akik segitenek a rajzok kihuzasaban, a hatterek elkesziteseben, valamint a mangakak mogott egy egesz kiado is all egy szeles technikai stabbal. Japanban nehany egyetemen mar letezik mangaszak, es Kyotoban nemzetkozi muzeum mutatja be tortenetet.

Korabban ugy gondoltam, hogy ez a kepi elbeszelesmod, csak egy bizonyos korosztalyt ragad meg, de tevedtem. Korra es nemre valo tekintet nelkul, teljes termeszeteseggel olvassak otthon, munkahelyen, metron, ebed kozben a boltban, mangakavezokban…stb. A statisztikak szerint az orszag 85 szazaleka hetente legalabb egy mangat olvas. 
Szerintem a manga mufaj azert ilyen sikeres, mert az igen valtozatos temak mellett folyamatosan reagal a japanokat foglalkoztato tarsadalmi kerdesekre, tortenelmi esemenyekre, a gazdasagi fejlemenyekre, a csaladi elet valtozasaira, mindarra, amit ezekben az evtizedekben ateltek a szigetorszag lakoi.
Ime nehany kep amit mangakonyv boltban es egyeb mangakat is arusito helyen fotoztam, pl. Lawson vagy Family Mart, ahol ebedidoben is elmelyulten olvasnak, valamint a vegere egy kep a manga stilus jellemzo erzelem-abrazolasmodjarol:

Az “anime” az “animation” szobol rovidult, jelentese japan animacios film. Tortenete joval rovidebb a mangaenal. A II. vilaghaborut koveto zaklatott korszakban alakult ki: a mangak rajzolasi stilusat atvittek az animekba. Az anime, a mangaval ellentetben, mindig szines.
Megjelenesi formajukat tekintve negy nagy kategoriaba lehet besorolni:

• Az egesz estes filmek, amiket tobbnyire mozikban vetitenek, a legmagasabb koltsegvetessel es a legjobb kepminoseggel keszulnek.
• A tevesorozatok altalaban rovidebb, bizonyos TV-csatornakon meghatarozott rendszeresseggel vetitett animek. Egy-egy epizod hossza kb.20-25 perc, egy teljes evad 26 epizodbol all.
• A harmadik kategoria az ugynevezett OVA (Original Video Animation) vagy OAV (Original Animated Video) (magyarul: eredeti video animacio). Nevuket onnan kaptak, hogy eredetileg videon jelentek meg, ma mar termeszetesen DVD-n kaphatok. Altalaban a filmhez kozeli minoseguek es egy osszefuggo tortenetet mondanak el.
• Az ONA (Original Net Animation – magyarul: eredeti internetes animacio) olyan animekra utal, melyeket az interneten terjesztenek – altalaban fizetos letoltessel.

A hagyomanyos, eloszereplos filmekhez hasonloan, az anime is rengeteg mufajjal rendelkezik: akcio, kaland, romantika, drama, gyerekmesek,  fantasy, sci-fi, okkult/horror, pornograf. Tobbseguk atmenetet kepez tobb mufaj kozott, es ezek jellegzetessegeit vegyiti.
A mangak es animek celkozonsege Japanban a kisgyermekektol a felnott ferfiakig es nokig terjed, ezert celcsoport es tema szerint is csoportositjak oket.

Gyermeknek:
Kodomo: elsosorban kisgyermekek szamara keszult, kedves, szellemes tortenetek, bennuk fontos helyet foglal el a csalad es a haziallatok. Ilyen peldaul a Doraemon es Pokemon.
Moe: olyan anime vagy manga, amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplok, ilyen peldaul a Little Snow Fairy Sugar.

Fiuknak:
Sonen: elsosorban (kamasz) fiuknak szolnak, ezert jellemzo rajuk az akcioban, kalandokban bovelkedo tortenet, amelynek kozeppontjaban a baratsag es a bajtarsiassag all. Foszereploi altalaban harcosok vagy sportolok. Ilyen peldaul a Dragon Ball Z, Fairy Tail, Bleach, Beelzebub.
Nemelyikukben azonban elofordulnak noi szereplok is, ezert a lanyok is szivesen olvassak es nezik oket. Ilyen jol ismert shonen manga peldaul a Naruto, amelybol anime is keszult.

Lanyoknak:
A shojo mangakat es animekat kifejezetten lanyoknak keszitik. Altalaban romantikus tortenetet dolgoznak fel, de nem ritka a horror vagy a fantasy sem kozottuk. Az egyik legismertebb shojo manga a Sailor Moon.
A shojo csak kesobb talalt ra igazi hangjara, mivel a mangakak vagyis a mangarajzolok eredetileg ferfiak voltak. Az elso jelentos noi mangakak a 60-as evek vegen tuntek fel, igy ez a mufaj a 70-es evektol kezdve viragzik.
A maho shojo az egyik altipusa, melyben a foszereplo lany magikus kepessegekkel rendelkezik.

Bishoujo: Amikor a shonenben megjelent a romantika, megszulettek a haremtortenetek is, amelyekben szep szammal voltak vonzo noi karakterek. Ezeket bishoujonak neveztek, ami japanul “gyonyoru lany”-t jelent. Ilyenek peldaul: Rea Sanka from Sankarea, Rias Gremory from High School, Kaga Koko from Golden Time.

Bishounen: Mivel a lanyok megkedveltek a shonent, megjelentek az akciodus lanymangak is, amelyek szinte kizarolag ferfi szereploket vonultattak fel. Igy alakult ki a bishounen, valamifele forditott harem, amely a jokepu fiuszereplok sokasagara utal. Peldaul: Hakuoki-Demon of the Fleeting Blossom, Hanamaru, Dance with Devils.

A seinen mufaja a 60-as evek vegen jelent meg, ugyanis ekkorra nott fel az a  nemzedek, akik mar gyermekkorukban is mangakat olvastak. A seinen felnott ferfiak szamara keszult, tortenetei komorabbak, akciodusabbak, mint a shonen tortenetei. Peldaul: Cowboy Bebop, Kobayashi-san Chi no Maid Dragon, Hellsing Ultimate.

A szexualitas a 60-as evekben jelent meg eloszor a mangakban, viszont a 80-as evekre mar megnott az erotikus tartalom iranti igeny, es mind a mangakban, mind az animekban megjelenik a szexualitas, sot a pornografia is.
Ecchi: (japanul “illetlen szexualitas”) konnyu szexualis humort tartalmaz, pajkos, csintalan szereplokkel, a szexre csak utalas van, pl. kilatszo fehernemu.
Hentai: (japanul “abnormalis” vagy “perverz”) heteroszexualis ferfiak szamara irodtak. Nyugaton erre a mufajra a hentai megnevezest hasznaljak,  Japanban ezeket poruno vagy ero cimen keresik. Peldaul: Moon Light Lady.
Sonen-ai: (japanul “fiuszerelem”) ferfi szereplok kozotti szerelemre es romancra fokuszal. A 70-es evekben jelent meg az egynemuek kozotti szerelem temaja a mangakban. Japanban egyre kevesbe hasznaljak ezt a kifejezest, mivel pedofiliara utalhat, ehelyett inkabb a „Boys Love”-ot (BL) talaltak ki. Olvasoik legtobbszor fiatal lanyok. Nehany ilyen anime: Seven Days, Golden Days, Koi Monogatari, Mizu no Haru.
Az evek soran ez a mufaj feltoltodott erotikaval, es letrejott a yaoi, mely a fiuk kozti szexualitast mutatja be, reszletesen megrajzolt jelentekkel. Fontos megjegyezni, hogy a shonen-ai es a yaoi nem melegeknek irodott, hanem heteroszexualis fiatal lanyoknak. Az Uke, a sonen-ai/yaoi mangakban a lanyosabb fiu megjelolese. Jellemzo animek: Ai no Kuszabi, Haru vo Daiteita, Papa to kiss in the dark.

Shoujo-ai (japanul “lanyszerelem”) olyan anime vagy manga, amelyek a noi szereplok kozotti szerelmet mutatjak be. Peldaul: Strawberry Panic, Yuru Yuri, Sasameki Koto, Yagate Kimi ni Naru, Asagao to Kase-san.
Ennek a mufajnak is van egy erotikusabb formaja, a yuri, ezt pedig a fiuk forgatjak szivesebben.

Masik mufaj a sport, amely a modern manga kezdeteitol megtalalhato es annyira nepszeruek volt, hogy gyakran azt is meghatarozta, melyik sportag a fiatalok kedvence a szigetorszagban. Peldaul a Tsubasa kapitany (Captain Tsubasa) cimu animenek nagy szerepe volt abban, hogy a japan fiatalok megkedveltek a futballt. Tovabbi sport animek: Hajime no Ippo, Slam Dunk, Haikyuu, Baby Steps, Kuroko no Basket.

A legujabb japan sajatossag a mecha, amelyben tobbnyire ember altal iranyitott mindenfele orias gepek es robotok (emberformajuak vagy kiborgok (cyborgok)) szerepelnek. Ilyenek peldaul: Neon Genesis Evangelion, Five Star Stories, All You Need is Kill, Red Eyes.
Ennek egy tovabbgondolt valtozata a sentai, ami szo szerint „harci alakulat”-ot jelent, es szuperhos-csapatok szerepelnek bennuk. Peldaul a Cyborg 009, Sailor Moon Sailor Stars, Gatchaman, Galaxy Angel.

A manga es anime szubkultura hozadeka a cosplay (costume play) jelenseg. Ez egy olyan muveszi kifejezesmod, ahol a resztvevok kulonbozo jelmezeket, kiegeszitoket viselve probalnak egy-egy filmszereplot, kepregenyhost, rajzfilmfigurat, koncepciot megjeleniteni. A jelmezt keszito, illetve viselo szemelyek, a cosplayerek, gyakran kulon szubkulturat alkotnak, melynek kozeppontjaban e kulonleges szerepjatek iranti szenvedelyuk all.

Az anime-rajongok evente nehanyszor szemelyesen is talalkoznak az “Anime Con” (Anime Convention) nevu rendezvenyeken. Ezekbol van boven itt Japanban es ugy tudom mar Magyarorszagon is evente haromszor tartanak: osszel es tavasszal Budapesten a Petofi Csarnokban, nyaron pedig valamelyik nagyobb varosban.

Egyik legnagyobb cosplayes esemeny Tokioban a felevente megrendezesre kerulo Comiket, mas neven Comic Market, mely tobb ezer anime es manga rajongot vonz, a kiallito csarnok tetejen pedig cosplayesek ezrei gyulnek ossze.
Eredetileg azert alapitottak ezt a piacot, hogy az amatorok is el tudjak adni onalloan publikalt irasaikat, manga-magazinjaikat. Ezek gyujtoneve japanul: dōjinshi.
1975 december 21-en tartottak meg eloszor, es kb. 700-an mentek el, az utolson tavaly tobb mint fel millio resztvevo volt.

Az idei nyari Comiket-et ezen a hetvegen tartottak (augusztus 10-12 kozott), a Tokyo Big Sight nevu kiallitasi kozpontban.
Elmentem en is csodat latni, hat volt mit. Az udvar, a teraszok, a csarnok koruli resz tele volt beoltozott emberekkel. Azt sem tudtam merre nezzek, mit fenykepezzek. Legalabb negy oran keresztul bolyongtam kozottuk a tuzo napon es kattogtattam a gepet.
Egyik fontos szabaly, hogy engedelyt kell kerni a cosplayer-tol, hogy lefenykepezd. O mosolyogva beall kulonbozo pozokba, de te is kerheted, hogy alljon, uljon, nezzen…stb. ahogy szeretned.  Keszsegesen megteszik. A komolyabbak nevjegykartyat is adnak, masok egy kartonpapirra kiirjak az elerhetoseguket, ugy ertem email, vagy weboldal, azt is le lehet fenykepezni az alannyal egyutt.
Eddig meg egyszeru lenne, de mivel sokan voltak, mindenhol hosszu sorok kigyoztak. Es nem am egy kepet csinaltak a fotosok, hanem tucatjaval, szoval nagyon lassan ment. Egy ido utan elfogyott a turelmem, es csak setalgattam kozottuk, akit lehetett es lathato volt a tomegtol azt lefenykepeztem, amikor masnak pozolt.
Szedito volt a tarka-barka kavalkad, a szines parokak, szines kontaktlencsek…ennyi zold, kek es sarga szemu japant nem lattam amiota itt elek.
Ugye mondanom sem kell, hogy a fotosok csupa ferfiak voltak, profi gepekkel es mindenfele kellekkel felszerelkezve. Igy mar maga a beallitas is sok idobe telt. Kozben azon morfondiroztam, miert jo ez a cosplayer-eknek, beoltoznek a kedvenc karakteruknek, itt allnak a tuzo napon, mindenki kivansaganak eleget teve pozolnak, leulnek vagy lefekszenek a foldre, bajos pillantasokkal csucsoritenek, illegnek-billegnek naphosszat. Azt vettem eszre, hogy nem az igenyes es valosaghu kosztumokbe oltozott lanyok voltak sikeresebbek, hanem az aluloltozottek, a magukbol minel tobbet mutogatok. Oket, nyalcsorgato ehes farkasokkent keritettek be a fotosok, ok meg, modelleket megszegyenito mozdulatsorokkal es mumosolyokkal jutalmaztak az erdeklodest.

Aki szereti az animeket, ajanlom a Ghibli Muzeumot Tokioban, amit a hires animator, Miyazaki Hayao alapitott, a Mononoke hercegno, Szomszedom Totoro, Chihiro Szellemorszagban es sok mas anime megalmodoja. A muzeumban megtekinthetjuk tobbek kozt Totoro „macska-buszat”, es kulonbozo rovidfilmeket nezhetunk meg a rajzfilmek kesziteserol.
Jegyet elore kell venni, helyszinen nem lehet. Az oldalon van info errol is.
http://www.ghibli-museum.jp/en/

Vagy esetleg a J-World Tokyo, ami a japan Bandai Namco Entertaiment, az orszag egyik legismertebb videojatek-gyarto vallalatanak szorakoztatokozpontja. Olyan cimek fuzodnek a ceg nevehez, mint a Dragon Ball Z, vagy a Naruto. A hatalmas komplexumban, a szines diszletek kozott szamtalan interaktiv- es videojatek, kiallitasok, valamint tematikus ettermek varjak a latogatokat.
https://bandainamco-am.co.jp/tp/j-world/en/

Masik otletem a manga rajongok es utcan ragadt utazok szamara: a mangakavezo. Ez olyan mint egy ejjel-nappal nyitva tarto nyilvanos konyvtar, a belepojegyert (kb.7 euro) cserebe 24 oran keresztul ulhetsz egy fotelben, es mangat olvashatsz, animacios filmeket nezhetsz, a neten szorfolhetsz, vagy szunyokalhatsz. Aki nem akar taxira vagy szallodara kolteni, az ejszakat itt is el lehet tolteni.

A napokban megneztem Herve Martin-Delpierre, “A mangak vilaga” cimu dokumentumfilmjet, ami annak jar utana, hogy mi a titka Japanban a mangak elsopro nepszerusegenek. Megszolalnak benne hires mangakak is, meselnek a mangak kialakulasarol, sokszinusegukrol, valamint munkajukrol, ami egyben a szenvedelyuk is. Ajanlom mindenkinek, aki picit jobban meg szeretne erteni ezt az elvarazsolt vilagot.